1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1929)

I. Általános jelentés - D) Általános népleírás

28* hatóságokban : Miskolcon és Zemplénben elfoglalt magas arányuknál fogva még a Tisza jobbparti országrészben szerepelnek országos arányukat meghaladó százalékban. Az izraelita különben az összes többi felekezetűeken túlmenő mértékben eminenter városlakó elem, mert amíg a csekélyszámú unitáriusokat nem számítva, minden felekezetből több a vidéki, mint a városi lakos, addig az izraelitáknak 55'9%-a városlakó. A vidéki népesség között csak 3"2%, a városi lakosság között pedig 17'2% az izraelita. Az «egyéb» vallásúak zöme (5.342) a baptistákból kerül ki, közülök azonban csak 4.187 tartozik az elismert budapesti egyházközséghez és annak fiókjaihoz. A nazarénusok száma 1.773. Az ország mai területén 1910-ről 1920-ra a római katholikusok 6"7, a görög katholikusok 6"i, a reformátusok 2'3, az evangélikusok 2*5, az unitáriusok 22* 1, a zsidók 0'4 és az «egyéb» felekezetűek 29'8%-kal szaporodtak, a görög keletiek pedig 17-o%-kal fogytak. Ha azonban a mai területen talált felekezetek 1910—1920. évi aránylagos eloszlását is figyelembe vesszük, számbavehető térnyerést csak a római katholikusoknál látunk 62-8-ről 63'9-re. Az unitáriusoknál és a görög katholikusoknál ugyanis a növekvés még a százalék tizedeivel sem fejezhető ki, a többi felekezetű éknél viszont a megoszlást jelző arányszám egynéhány tizeddel csökkent. A római katholikusok térnyerése Jász-NagykunSzolnok, Gömör, Moson vm., továbbá Pécs, Sopron, Szeged és Budapest kivételével általános. A görög katholikusok térnyerése azzal magyarázható, hogy elterjedési területükön (kivált Szabolcs vármegyében) az általános szaporodás is a legnagyobb. Az unitáriusok száma az erdélyi menekültekkel szaporodott. Az «egyéb» alatt kimutatott felekezetűek számát kivált az ismeretlenek növelték. A reformátusok ott is erősen fogynak, ahol legnagyobb többségben vannak (Debrecenben 68'3%-ról 65'7%-ra, Hódmezővásárhelyen 63'3%-ról 60"2%-ra), csupán egyes városokban és néhány keleti vármegyében látni némi térnyerésüket. Ugyanez a helyzet az ágostaiaknál is, akik Békés vármegyében és Sopron városban — ahol pedig legnagyobb többségben élnek — tért vesztettek. Az ország területének megcsonkítása után az 1910-ben még az ország mai területén megszámlált oláhokból és szerbekből sokan a megszállott területekre költöztek ; ez okozta a görög keleti vallásúaknak a mai területen észlelt megfogyatkozását. Az izraeliták száma a legtöbb vármegyében megcsökkent, sőt fogyásuk egyes vármegyékben a 30% körül mozog. 1919 végén a kommunizmus végső napjaiban és közvetlen az után tömegesen keresztelkedtek ki, különösen a vidéken. Ez a mozgalom a zsidók számát — becslés alapján — 16.000-rel apasztotta. Amíg azonban a vármegyékben az izraeliták 5'7%-os fogyását tapasztaljuk, a városokban 5'8%-os szaporodásukkal találkozunk, az izraeliták városba tóduló törekvése tehát az utolsó évtizedben a mai területen még inkább érvényesült, ami különösen Pécsett és Debrecenben járt nagyobb arányú térfoglalással. A fővárosban, melynek a legnagyobb tömegű zsidósága van (215.512), ugyancsak emelkedett az arányuk 0'1%-kal, ellenben Miskolcon, ahol a főváros után legnagyobb az izraeliták aránya, 0'2%-kal tért vesztettek. A 17. sz. táblán (1. a 32. lapon) egyenkint is közöljük a törvényhatósági jogú és rendezett tanácsxi városok, valamint a 10.000 lelket meghaladó népességű községek felekezeti megoszlását feltüntető adatokat, szembeállítva a többi községek (vidék) együttes népességének felekezeti megoszlásával. Az országos helyzetet az alábbi összeállítás tárja elénk : Ilitfelekezet Lélekszám Az egyes felekezetekre esik "/• Ilitfelekezet városokban 10.000-nél népesebb községekben vidéken városokban 10.000-nél népesebb községekben vidéken Ilitfelekezet 1910 1920 1910 | 1920 1910 1920 1910 1920 1910 1920 1910 1920 Római katholikus 1,358.759| 1,456.963 405.269 456.125 3,014.393 3,183.641 58-s 58-i 59-4 60-s 65-S 66-s Görög katholikus 28.443 31.923 17.694 19.729 119.101 123.595 1-3 1-8 2"« 2-6 2-6 2'e Református 466.017 494.655 141.543 151.543 1,024.713 1.023.946 20-I 20-O 20-8 20-s 22-3 21-» Ágostai hitvallású evang. 132.046 138.708 79.174! 81.716 273.816 276.588 57 5-6 ll-E 10-9 5'» 5-8 Görög keleti 17.329 12.083 6.887 6.528 37.252 32.379 O-i 0'5 l-O o-» 0'8 Ot Unitárius 3.118j 4.135 808 773 1.173 1.316 O'i 0-2 O'i o-, 0-o O'J Izraelita 315.295 334.249 29.556 30.946 126.504 108.115 136 13 B 4'A 4'J 2-8 2-8 Egyéb 2.769 4.043 1.227 1.522 4.085 4.922 0-i O'a 0-2 O'a 0-i 0-1 Összesen 2,323.7761 2,476.759 682.158] ! i 748.882 4,601.037 4,754.502 100' o lOO'o lOO'o 100' 0 lOO'o lOO'o A városokban legerősebben a római katholikusok, a reformátusok és az izraeliták vannak képviselve, a 10.000 léleknél népesebb községekben és a vidéken az izraelitákat már negyedik helyre szorítják az ágostaiak. Az izraelitáknak a mai területen már 70*7 %-a városi lakos és több mint háromnegyed részük (77*2%) lakik a városokban és a 10.000 léleknél népesebb helyeken. Városba szivárgásuk az utolsó évtizedben a mai területen is jelentékenyen fogyasztotta a vidéki zsidóság számát. A városba való tódulás folyamata még kivált az unitáriusoknál tapasztalható, amint az az alábbi kimutatásból látszik :