1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb demográfiai adatai. Községek és népesebb puszták, telepek szerint (1923)

I. Általános jelentés - a) Szöveg - Mai terület; a népesség növekedése a mai területen 1910-től 1920-ig; népsűrűség

4 hely, Szeged, Kecskemét, Debrecen, amelyek a határokon belül maradtak. így tehát az egész Magyarbirodalmat véve, a törvényhatósági jogú városok területének 59'3°/o-a, lakosságának pedig 62-7°/o-a maradt birtokunkban, míg a vármegyék területéből csak 27'«, lakosságából pedig 33-i°/o. Az alábbi táblázaton az országos végö szeg adatait összefoglalva is bemutatjuk: Megnevezés Az 1910. évi népszámlálási adatok alapján Megnevezés Terület • km.ben Lélekszám A trianoni határok között megmaradt Elszakított terület Lélekszámbeli veszteség Népsűrűség • km.-kint Megnevezés Terület • km.ben Lélekszám terület lélekszám Elszakított terület Lélekszámbeli veszteség az eredeti a jelenlegi Megnevezés Terület • km.ben Lélekszám • km.ben V ban szám szerint ban • km.ben V ban szám szerint 7oban területen Magyarország Magyarbirodalom 282.870 325.411 18,264.583 20,886.487 92.833 92.833 32-8 28-5 7/ 7,606.971 7,606.971 41-7 36-4 W) 190.037 232.578 67-2 71-5 10,657.562 13,279.516 58-8 63-6 64-6 64-2 81-9 81-9 1910. évi népszámlálás szerint a Magyarbirodalom népsűrűsége 64-2 volt •-kilométerenkint számítva. Magában az anyaországban az arányszám 64'6, ellenben a trianoni határok közé szorított területen 81'9. Ha országrészenkint hasonlítjuk össze a régi és a megmaradt terület népsűrűségi számait, azt látjuk, hogy a Duna jobb partja kivételével mindegyik országrészben sűrűbb a népesség, mint az illető országrész egész területén. A különbség a Duna jobb partján is csak igen csekély, az eredeti területen ugyanis 69*2, a jelenlegi területen pedig 67-7. Itt ugyanis — mint említettük — három vármegyében nagyobb a népsűrűség az elszakított, mint a megmaradt területen. Az ellenkező irányban annál nagyobb a különbség a TiszaMaros-szögén, ahol a régi 59"o arányszámmal 79'6 áll szemben, azután a Tisza jobb partján, ahol 55'e volt a régi sűrűségi arányszám, az új pedig 69'». Az egyes vármegyék közül nem szólva Pozsonyról, amelynél a sűrűségi arányszám különbsége amiatt feltűnő, mert a megmaradt dunai szigetek meglehetősen néptelenek, lényeges különbség mutatkozik Zemplén vármegyében, amelynek megmaradt déli részén egy • kilométerre 75'2 lakos esik, míg az egész megye sűrűségi arányszáma csak 54'6. Ung vármegye két megmaradt községében is 81'4 a sűrűségi arányszám, míg az egész megyében 5»2°/o. Sajátságos viszont, hogy a szomszéd Beregben, amelynek épen alföldi területéből maradt meg egy darab, ezen az alföldi darabon a népsűrűség kisebb (57"3), mint a megye egész területén. Bács-Bodrog vármegye észak-nyugati részén is, amely a határokon belül hagyatott, csak 58'7 a népsűrűség az egész vármegye 71-6 arányával szemben.

1) Mai terület; a népesség növekedése a mai területen 1910-től 1920-ig; népsűrűség. Magyarországnak területe a trianoni békeszerződésben megállapított határokon belül a 23.* lapon lévő 2. táblázat szerint 92.916 Q kilométer. Ez a szam némileg különbözik az 1. táblán kimutatott területtől (92.833 ') Mindig az 19X0. évi adatokat véve. • kilométer), mert ez utóbbi adat az 1910. évi népszámlálás alkalmával megállapított területi adatok alap- ján jött létre, míg a 2. számú táblán közölt területi adat az újabb felmérések és területi kiigazítások alapján állapíttatott meg. Ugyanezen okból az egyes törvényhatóságok adatainál mutatkoznak kisebb különbségek, ezen kívül változást okoz az is, hogy közigazgatási okokból egyes községeket más törvényhatósághoz kellett csatolni. így a pozsonymegyei megmaradt szigetek Mosonmegyéhez, Kisszőnytelep Komárommegyétől Komárom-Újvároshoz, Szabadka város megmaradt pusztai részei Bács-Bodrogmegyéhez, Gömörmegyének egy megmaradt községe (Zabar) Nógrádmegyéhez csatoltatott. Az 1910. évi lélekszámadatoknál már csak ez utóbbi ok miatt van különbség az 1. táblán kimutatott adatokhoz képest. Magyarországon a törvényhatóságok területe között már a háború előtt is igen nagy aránytalanságok voltak, mert pl. Turóc vármegye területe csak 1.123 • kilométer volt, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéé pedig 12.034 • kilométer. Az ország megcsonkítása' folytán ezek az aránytalanságok még fokozódtak is, mert a legnagyobb vármegye, Pest egész terjedelmében megmaradt, ellenben több amúgy is kis vármegyét még kisebbé tett a feldarabolás. A jelenlegi Ung vármegye pl. csak 16 • kilométerre szorítkozik s igen kis területe maradt meg Torontálnak (258 • kilométer), Aradnak (270 • kilométer) és Gömörnek (300 • kilométer) is. Ezeken kívül még Moson, Esztergom, Hont és Bereg vármegyék mai területe sem éri el az 1.000 • kilométert. Magyarország mai területén a jelenlevő népesség az 1920. évi népszámlálás szerint 7,980.143 lelket

1) •) Fentebb már említettük, hogy ez a szám nem vonatkozik pontosan a mai területre, mert nincs benne Szeged városnak a második népszámlálás megtartása után felszabadult része, továbbá Susa gömörmegyei és Somoskö, valamint Somoskőújfalu nógrádinegyei község, amelyek újabban Ítéltettek, illetőleg adattak vissza Magyarországnak. Szegednek e felszabadult területe az 1. tábla szerint (1. a 21.* lapon) 52 O km., lakossága pedig az 1810. évi népszámlálás szerint (újabb adat nincs) 4.456 lélek, a három említett község területe 42 • km., lélekszáma pedig az 1919. évi cseh népszámlálás szerint 2.e05, úgy hogy e szerint a jelenleg ténylegesen magyar közigazgatás alatt álló terület 93.010 O km., e terület lakossága pedig 7,987.204.