1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb demográfiai adatai. Községek és népesebb puszták, telepek szerint (1923)

I. Általános jelentés - a) Szöveg - Mai terület; a népesség növekedése a mai területen 1910-től 1920-ig; népsűrűség

tett. Ugyanezen a területen 1910-ben a lélekszám 7,606.971 volt, a tényleges szaporodás tehát 10 év alatt 373.172, vagyis 4"9°/o. Az előző évtizedben Magyarország egész régi területén 8'5°/o-kal növekedett a népesség, ehhez képest tehát az elmúlt évtized népnövekvése igen csekély. Ha azonban figyelembe vesszük azt az óriási pusztítást, amit a háború végzett Magyarországon, akkor még ezt a 4'9°/o-os népnövekvést is elég jelentékenynek kell tartanunk. A tíz év alatt ugyanis a születések többlete a halálozások fölött (nem számítva a hősi halottakat) a mai területen 366.530 főnyi volt, illetve ennyi lett volna, ha a háborúban elesettek is életben volnának. A hősi halottak számára vonatkozólag pozitív adataink még ma sincsenek és teljesen pontos adataink valószinüleg nem is lesznek, mert a katonák legnagyobb része az országtól távollévő harctereken halt el és jó részük még ma sincsen anyakönyvezve. Különböző adatokból (veszteség-lajstromok alapján és a nemekre vonatkozó adatokból is) meg lehet állapítani, hogy a mai területen kb. 250.000 volt a veszteség hősi halottakban. A háború előtti kivándorlás pedig kb. 60.000-rel fogyasztotta meg a mostani terület népességét. Ha ezt a két számot levonjuk a természetes szaporodás fentebb kimutatott számából (366.000), legföljebb 50—60.000 főnyi tényleges szaporodást tételezhettünk volna fel a mai területen. Hogy mégis 373.000 főnyi népnövekvés mutatkozik, ez túlnyomóan annak a tömeges menekülésnek tulajdonítható, amely a megszállások óta szakadatlanul folyik az elszakított területekről a meghagyott területre. Nem szabad emellett figyelmen kívül hagyni, hogy a háború megszűnte után az amerikai kivándorlók közül is sokan visszatértek, aminek a hatása a kivándorlástól sújtott megyékben, mint később látni fogjuk, a nemi arányok alakulására is hatással volt. A természetes szaporodás számait, épen mert a hősi halottak nincsenek figyelembe véve, most nem lehet összehasonlítani a tényleges szaporodás számaival, mint az előző népszámlálások alkalmával. A természetes szaporodás számaiból ugyanis mindenütt le kellene számítani a hősi halottak számát, amit azonban törvényhatóságonkint nem ismerünk. A két számnak, a természetes és a tényleges szaporodásnak, összevetése tehát most nem mutathatja az u. n. vándorlási differenciát és csak részben tájékoztat arról, hogy az elvándorlás, illetőleg odavándorlás hol, milyen törvényhatóságokban volt a legnagyobb. Ami magát a tényleges szaporodást illeti, a városok népnövekvése most nem sokkal kedvezőbb (ö'ö

0/«), mint a vármegyéké (4-8°/o). Sőt egyes városokban, mint Pécsett, Baján és Hódmezővásárhelyen még erős fogyás is mutatkozik. Viszont a legnagyobb szaporodást is egy város: Komárom-Újváros mutathatja fel, amelynek népessége jórészt valószínűleg az elszakított anyavárosból való áttelepülés útján, de katonaság odahelyezése miatt is 69'3°/o-kal növekedett. A városok közül jelentékenyebb népnövekvést ezenkívül csak Győrnél, Debrecennél és Miskolcnál látunk, amelyek 10°/o-on felül szaporodtak. Magának Budapestnek népessége csupán 5-s°/o-kal, 48.625 lélekkel növekedett 1910 óta. Igaz, hogy viszont Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 12 «°/o-os szaporodást mutat fel, amelynek legnagyobb része a Budapesttel szomszédos és szinte a főváros külvárosaiul tekinthető községekre esik. Pest megyén kívül egy megye sincs, amelynek népszaporodása elérné a 10°/o-ot. Még a legnagyobb népnövekvést mutatja Komárom vármegye, 8-o°/o-kal, utána következik a kis Ung 7-2, Hont, 7"i és Moson 7-o°/o-kal. Ellenben a vármegyék közül is akad öt, úgymint Bara

pva. Toj

pa, Bács-Bodrog, Torontál és Bereg, amelyeknek népessége 1920-ban kevesebb volt mint 1910-ben az illető megyének ugyanazon a területén. A négy délvidéki megyénél ehhez az eredményhez valószínűleg hozzájárult az is, hogy ezeken a területeken a népszámlálás csak a szerb megszállás alóli felszabadulás után, 1921 novemberében hajtatott végre, még pedig az 1920 december végi állapot szerint. Ennek következtében azok, akik a megszállás idején meg nem szállt területen tartózkodtak, de a népszámlálás megtartásakor jelen voltak, utasítás szerint kimaradtak a népszámlálásból, viszont azokat, akik 1920 végén jelen voltak s akiket a népszámlálásba bele is kellett volna venni, minthogy a népszámlálás időpontjában nem voltak jelen, mert a szerbekkel elmenekültek, többnyire kihagyták. Ami a természetes szaporodás számait illeti, bár ezek az említett oknál fogva nem mutatják a valóságos természetes szaporodást, mégis jellemzők, mert a hősi halottaknak a beszámítása minden törvényhatóság számát körülbelül hasonló mértékben csökkentené. Ez a szám általánosságban a lélekszám 3 °lo-ának felel meg s így, amely törvényhatóságban a természetes szaporodás arányszáma 3 °/o-nál kevesebb, ott a hősi halottak beszámítása esetén természetes szaporodásról valószínűleg egyáltalán nem lehet szó. Azok a törvényhatóságok, amelyek a normális években is a legkisebb természetes szaporodást mutatták, most is hátul állanak a sorban. így Baranya vármegyében 0'3°/o-nyi fogyás mutatkozik még a hősi halottak figyelembevétele nélkül is. Tolnában csak l"o°/o szaporodás jelentkezik. A városok közül különösen Pécsett és Baján látunk nagy fogyást, már a természetes népmozgalom folyományaképen. Ezenkívül még Székesfehérváron és Hódmezővásárhelyen haladta meg a halálozások száma a születésekét (figyelmen kívül hagyva mindenütt a háború halottait). Azok a törvényhatóságok ellenben, amelyek már a békés években is magas szaporodási aránnyal dicsekedtek, most is kiválnak ebben a tekintetben. így Szabolcs megyé-