1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb demográfiai adatai. Községek és népesebb puszták, telepek szerint (1923)

I. Általános jelentés - a) Szöveg - Megmaradt és elveszett terület és lélekszám

Megmaradt és elveszett terület és lélekszám. A magyar szent korona országainak területe a világháború előtt 325.411 • kilométer volt. A Magyarbirodalom területét Európa országai közül csak Oroszország, Németország, Franciaország, Spanyolország és Svédország haladta meg. Nagy-Britannia (Írországgal), Olaszország és Ausztria is, amelyek jóval népesebbek Magyarországnál, területileg kisebbek voltak. A trianoni békeszerződés ebből a tekintélyes területből mindössze 92.833 • kilométert hagyott meg, vagyis a területnek nem sokkal több mint egynegyedét, pontosan 28'6°/o-ot. Ha csak magát az anyaországot vesszük Horvát-Szlavonország nélkül (282.870 • km.), az anyaország területének is csak alig egyharmada, 32"8°/o-a maradt meg a trianoni határok között. Az országrészek közül (lásd az 1. táblát a 21.* lapon) legnagyobb terület, [81 "fi/o maradt meg a Duna jobbpartján, azután a Duna-Tisza köze következik, amelynek 75'6°/o-át hagyták meg. A Tisza balpartjának már csak 37-i°/o-a maradt a kezünkben, a Tisza jobbpartjának 24'T°/o-a s egészen jelentéktelen rész maradt magyar uralom alatt a Duna balpartjából (10';I°/o) és a Tisza-Maros szögéből (5"O°/Ü). Egészen elveszett a Királyhágóntúl, Horvát-Szlavonország és természetesen az azon túl eső Fiume is. Táblázatunk szerint mindössze 20 olyan törvényhatóság van, 10 vármegyei és 10 városi, amelynek területe érintetlen maradt. Ezek a vármegyék Fejér, Somogy, Tolna, Veszprém, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, PestPilis-Solt-Kiskun, Borsod, Békés, Hajdú. Az épségben megmaradt városok pedig Pécs, Székesfehérvár, Győr, Sopron, Baja, Hódmezővásárhely, Budapest, Kecskemét, Miskolc és Debrecen.

1) Igen kis része esett el Szabolcs vármegyének, amelynek 98"5°/o-a maradt meg a mai területen. Csongrád és Győr vármegye is 94-6, illetőleg 94'4°/o arányban teljes. Csanádnak ennél nagyobb a vesztesége, ') Táblázatunkban még Szeged is azok között szerepel, amelyek területének egy része ciszakadt. Szegeden két ízben tartatott népszámlálás, 1920. december 31-én és a szerb megszálló csapatok kivonulása után 1921. novemberben, amikor a varos határának egy része még mindig meg volt szállva. Ez a megszállt terület csak 1922. májusában szabadult fel a határmegállapító bizottság döntése folytán. Jelenleg tehát a város egész területete Magyarországhoz tartozik, minthogy azonban az újonnan felszabadult területen nem tartatott újra népszámlálás, ennek a területnek, valamint a legújabban visszakerült vagy visszaítélt községeknek (Somoskő, Somoskőújfalu, Nógrád vármegye és Susa, Gömör vármegye) adatai itt és a következő táblákon nem szerepelnek, mert az 1910. évi adatok az 1920. éviekkel nem lennének szembeállíthatók. mert csak 85"7°/o-a maradt meg, Zalából 81-*, Baranyából 77-6°/O. Körülbelül fele, vagy valamivel több maradt meg Komárom, Sopron, Vas, Nógrád és AbaújTorna megyének; Moson és Esztergom vármegyének már kevesebb mint fele, Zemplén, Bihar, Szatmár vármegyénél pedig már csak egynegyed körül van a megmaradt terület. 10 és 20

u/o közötti terület maradt meg a Hont, Bscs-Bodrog és Beregmegyéből, Gömörből már csak 7'*, Aradból 4'c, Torontálból 2-6°/o-ot hagytak meg Magyarországnak. Teljesen jelentéktelen az a rész, ami Ungmegyéből megmaradt. 0-5°/o (két kis község a Tisza balpartján), Pozsonymegyéből pedig csak néhány dunai sziget jutott hozzánk, melyek azonban Moson vármegyéhez csatoltattak. A szeszélyes határvonal néhány törvényhatósági jogú város határát is átszelte (nem szólva a községek nagy számáról, melyeket megbontott), így Komárom városnak megmaradt a Duna jobbparti része, amely most KomáromÚjváros néven szerepel, azután Szabadka városnak néhány pusztája, amelyek két községgé alakultak (Tompa és Felsőcsikeria) és Bács-Bodrog vármegyéhez csatoltattak. Statisztikánkban eszerint nem szerepel többé 55 törvényhatóság neve, amelyekhez még Pozsony vármegye és Szabadka város is csatlakozik. A lélekszámadatok hasonló változásokat mutatnak, bár kétségtelen, hogy a lakosság számában nem olyan nagy a veszteségünk, mint a területben, minthogy a megmaradt terület aránylag népesebb, mint az elszakított terület. Ez a legtöbb kettévágott megyénél is mutatkozik, de az ellenkezőre is van példa. így Sopron, Vas, Zala. Bács-Bodrog, Bereg és Csanád megyék lakosságából aránylag kevesebb maradt meg.( mint területéből. Viszont feltűnő nagy különbség mutatkozik Esztergom vármegyénél, amelynek területéből csak 49M°/O, lakosságából azonban 59"2°/o maradt meg s még inkább Zemplén vármegyénél, amelynek területéből csak 28'3°/o, a népességéből azonban 38'9°/o maradt magyar fenhatóság alatt. Minthogy a városi népességnek zömét Budapest adja, természetesen a városi lakosságnak jóval nagyobb része maradt meg a mai Magyarország területén, mint a vármegyék lakosságának. Ugyanez áll a városok területére is, mert itt Budapestnek aránylag kis határát pótolják azok a nagy alföldi városok, Hódmezővásár1**