1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb demográfiai adatai. Községek és népesebb puszták, telepek szerint (1923)

I. Általános jelentés - a) Szöveg - A lakóházak száma

16* hasonlítjuk, láthatjuk, hogy Moson, Hont és BácsBodrog vármegye kivételével minden vármegyében magasabb az írní-olvasni tudók aránya a megmaradt területen, mint az illető megye egész területén. A különbség néhol szinte meglepő; pl. Bereg megyében az egész területen 1910-ben 57'2 az írni-olvasni tudók aránya (a továbbiakban is mindig a 6 éven felüli népességet véve), míg a megmaradt területen 70'e. A megfelelő arányszámok Zemplénben 61'6 és 73"7, Biharban 51-5 és 79i, Szatmárban 55-o és 67-4, Aradban 47'o és 68"5. A különbség még élesebben nyilvánulna meg, ha a megmaradt részeket megyénkint az illető vármegye elszakított részeivel hasonlítanók összeA továbbiakban csak a mai területre szorítkozva, bemutatjuk itt a két utolsó népszámlálásnak az írniolvasni tudásra vonatkozó főbb adatait: Írni-olvasni Az utóbbiak közül Év tudók nem tudók 6 éven száma aluliak felüliek 1910 5,193.480 2,413.481 1,143.842 1,269.840 1920 6,098.557 1,881.590 790.871 1,090.719 Szaporodás v. fogyás (-): absz. számban 905.077 — 531.901 —352.771 —179.130 u/o-ban 17-4 — 22-o — 30"s — 14'i Míg az összes népesség 373.172-vel növekedett, addig az írni-olvasni tudók száma 905.077-tel szaporodott 1910 óta, ami azt jelenti, hogy a mai területen az analfabéták száma 531.901-gyel lett kevesebb. Az analfabétáknak ezt a feltűnő nagy fogyását természetesen elsősorban az okozza, hogy a 6 éven aluli gyermekek száma is, mint láttuk, jelentékenyen megfogyott. Ha azonban a 6 éven aluli gyermekeket, mint koruknál fogva is analfabétákat kiküszöböljük, az eredmény akkor is az, hogy a 6 éven felüli analfabéták száma most 179.130-cal kevesebb, mint 10 év előtt. A 6 éven aluliaknak különböző száma egyébként is meglehetősen befolyásolja az adatok összehasonlíthatóságát, azért a továbbiakban csak a 6 éven felüli népesség írni-olvasni tudását ismertetjük. Az írni-olvasni tudók arányszáma a fentebbiek szerint 80'3-ről 84'8-re ment fel 10 év alatt. A legtöbb törvényhatóságban (lásd a 10. sz. táblát a 36*. lapon) az arányszám igen jelentékenyen emelkedett. Az egyetlen kivétel Hajdú vármegye, ahol a javulás mindössze 0'8°/o (79-4-ről 80'2-re). Legnagyobb viszont a javulás azokban a megyékben, amelyek legjobban el voltak maradva. így Torontálban 8-7, Abauj-Tornában 7*3, Szabolcsban 6-8°/« stb. A vármegyék és a tj. városok között most nem mutatkozik olyan nagy különbség az általános műveltség tekintetében, amint azt a régi területen láttuk, ahol a vármegyék között igen alacsony kulturájúak is foglaltak helyet. Most ugyanis a vármegyékben 83"i, a tj. városokban pedig 91'6 az arányszám. Műveltség tekintetében az elsőbbség most is Sopron városát illeti, ahol a 6 éven felüli lakosságnak 96'i°/o-a írástudó. Utána következik Budapest 94'-, majd Győr 93'4, Székesfehérvár 93'i, Komárom-Újváros 91's és Miskolc 90'9°/o írni-olvasni tudóval. A többi törvényhatósági jogú város már nem éri el a 90°/o-ot; s messze a sor végére esik Kecskemét, amelynek arányszáma már jóval alul van nemcsak az országos átlagon, hanem még a vármegyék átlagán is. Kecskeméten ugyanis az írni-olvasni tudók aránya még mindig csak 77'2°/o, bár kétségtelen, hogy 1920 óta (72's) javulás mutatkozik. Észre lehet azonban venni, hogy az alföldi nagy tanyai népességgel bíró városokban és megyékben is az arányszám javulása az utolsó évtizedben nem olyan nagyfokú, mint az előző évtizedben, ami kétségtelen, hogy a háborús viszonyokkal függ össze és annál figyelemreméltóbb, mert köztudomás szerint a hadbavonult analfabéta férfiak közül a háborúban sokan megtanultak írni-olvasni. Hogy ennek dacára gyengébb javulás mutatkozik e téren, az csakis az iskolai viszonyok háború alatti megromlásának tulajdonítható. A 6—11 éves és a 12—14 éves, tehát iskolaköteles korú gyermekek között most határozottan kevesebben tudnak írni-olvasni, mint 10 év előtt. Visszatérve a vármegyei adatokra, legműveltebb lakossága van Sopron megyének, ahol 91-a°/o az írástudó, utána következik Moson és Vas, ahol az arányszám 90 6, illetőleg 90-2°/o. Közel áll még a 900/o-hoz a vármegyék közül Komárom, Győr, Veszprém és Esztergom, tehát négy földrajzilag összefüggő megye, azután Gömör (87-9), Tolna (86-7), Hont (86-3) Baranya (86"ä),. A legkisebb műveltségű vármegyék természetesen az ország keleti és délkeleti részén vannak. Valamennyi között a legutolsó Szabolcs vármegye, ahol a 6 éven felüli lakosságnak még csak 71"o°/o-a tud írni-olvasni. Nem sokkal jobb az arányszám Szatmárban (73-9), Aradban (74*4) és Csongrádban (75'6). A lakóházak száma. A népszámlálás ezúttal is felvette a népességgel egyidejűleg a lakóházakat is és azok falazatát és tetőzetét is tudakolta. Kétségtelen, hogy a lakóházakra vonatkozó adatok nem olyan feltétlenül megbízhatók, mint a népességre vonatkozó adatok, mert a házak felvételénél magának a megszámlálandó egységnek fogalma sincs és nem is lehet egészen precízen meghatározva. Ugyanazt a házat egyik számláló biztos egynek, másik kettőnek, esetleg többnek is minősítheti. Ezért látjuk, hogy egyes városokban és községekben egyik népszámlálásról a másikra eltolódás mutatkozik a házak számában anélkül, hogy a viszonyok a valóságban lényegesen megváltoztak volna. Ezek a kisebb eltérések azonban többnyire kiegyenlítik egymást s így a végső adatok a fejlődésnek bizonyos folyamatát mégis mutatják. A mostani népszámlálás a megmaradt területen 1,175.338 lakóházat talált, 1910 óta tehát, amikor