1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb demográfiai adatai. Községek és népesebb puszták, telepek szerint (1923)

I. Általános jelentés - a) Szöveg - A népesség anyanyelve

10* Legmérsékeltebben szaporodott e szerint a nőtlened és hajadonok csoportja, amely körülbelül megfelel a 15 éven aluli népesség szaporodásának. A házasok száma már jobban növekedett, de a már eddig rendelkezésre álló adatainkból is tudjuk, hogy a növekvés túlnyomó nagy része az idősebb korú házasokra esik, akik a népszaporodás szempontjából már alig számítanak. Igen nagy növekvés jelentkezik az özvegyek számánál. Itt a szaporodás nem kevesebb, mint 24'8°/O. Eddigi népszámlálásainknál azt láttuk, hogy az özvegyek száma fokozatosan csökkent, vagy csak olyan mértékben emelkedett, amily mértékben az idősebb korúak az özvegyek számának növekvését is indokolttá tették. 1900-ról 1910-re az özvegyek arányszáma a régi területen változatlanul 6-2 maradt, pedig az idősebb korúak akkor is eléggé szaporodtak. A mostani növekvésnek az a magyarázata első sorban, hogy a háborúban nagyon sokan váltak özvegyekké. Ez az özvegy nők számát duzzasztotta fel, viszont a férfiak közül sokan lettek özvegyekké az 1918. és 1920. évi influenza-járvány következtében, mely főkép a fiatal férjes nők közül szedte áldozatait. Még nagyobb mértékben növekedett az elváltak száma, 54-9°/o-kal, dacára annak, hogy a háborús években az elválások nagyon megritkultak. Sok volt azonban az elválás a háború előtt közvetlenül és még inkább a háborút követő években. A 6. számú tábla (lásd a 28*. lapon) törvényhatóságok szerint is bemutatja ezeket az adatokat. Nem bocsátkozunk itt a részletek ismertetésébe, de mégis rá kell mutatnunk arra a szoros összefüggésre, amely a kor szerint való megoszlás és a családi állapot adatai között fennáll. A házasok aránya szinte feltűnően nagy ott, ahol kevés a gyermek, például Baranyában 49'8, Bács-Bodrogban 49'5, Torontálban 47'o, Tolnában 46-2, Somogyban 45"5°/o. Ezekben a megyékben, Somogy kivételével, még a nőtlenek és hajadonok számát is meghaladja a házasok száma. Az özvegyek arányainál már nem látjuk ugyanezt a törvényszerűséget, mert ezekre már egyéb körülmények is vannak hatással. Többnyire azonban ott nagyobb az özvegyek aránya, ahol kevés a gyermek és sok a házas. Szabolcsban, Ungban és Arad megyében például a népességnek csak 5-e—5"i°/o-a van özvegyi állapotban, Baranyában ellenben 9'o, Tolnában 8'3, Baján 10'2°/o. Legnagyobb szélsőségek azonban az elváltak számánál és arányánál mutatkoznak. Egyes megyékben az elváltak aránya csak 0'i°/o, ellenben van olyan vármegye (Békés vm.), ahol az elváltak arányszáma 0-6-re is felmegy, a városokban pedig~*általában jóval magasabb, Budapesten l'o, Pécsett O's, Miskolcon, Debrecenben és Szegeden 0'6°/o. Egyébként a városokban a nőtlenek, hajadonok és házasok arányszámai is mások, mint a megyékben. részét teszik a népességnek, mégis jóval kevesebb a házasok száma. A megyékben ugyanis a házasok aránya 41'o, a városokban csak 38'7. 1910 óta azonban jelentékenyen enyhült az ellentét; a megyékben ugyanis csökkent a házasok aránya, a városokban pedig emelkedett, ami összefügg a kormegoszlásnál mondottakkal. A népesség anyanyelve. A nemzetiségi kérdés a trianoni határok közé szorított Magyarországon kétségtelenül elvesztette jelentőségét, mert az új határ olyan területeket hagyott meg Magyarországnak, amelyen a magyar elem majdnem kizárólagos többségben van. A mai Magyarország nyelvi szempontból feltétlenül egységes nemzeti állam, amit azok a szomszéd államok, amelyek Magyarország testéből kaptak részt (Ausztriát kivéve), semmi esetre nem mondhatnak el magukról. A mai Magyarországon a magyarság 89'6°/o-ot képvisel, a többi nemzetiségek együttesen 10'4

w/ö-ot tesznek. Ezek közül 6'»°/o német, í'ffijo tót, a többiek pedig az l°/o-ot sem érik el. Az alábbi összeállítás egyébként az egyes nemzetiségek számát, arányát és az 1910. év óta történt szaporodását a mai területre vonatkozólag mutatja be: Ev 1910-ben .. 1920-ban . Síaporodás ill.íogjás(-) absz. számban »/o-ban ... Az egyes nemzetiségek aránya: 1910-ben .. 1920-ban .. G,723.190!554.237;16Ő.23: 7,147.053551^211141.882 28.5021.133 23.7S01.500 41.97420.163 36.85817.131 423.657 - 3.0266*8— 0-8" •23.355-4.742 367 88-4 89-0 14-1 - 16-e 32-Í 7-3 6-9 2-1 1 0-4 0-8 529 60.748 -3.110-9.032-5.781 Í2-2-34-5- 8-7 0-0 0'5 0-3 0 0-8 '0"7 Az 1920. évi adatok míg egyrészt mindenben igazolják az 1910. évi felvétel helyességét, másrészt igazolják azt a folyamatot is, amelyet előző népszámlálásaink is bizonyítottak, hogy a magyarság száma állandóan nagyobb mértékben növekszik, mint a többi nemzetiségeké. Ha áll ez a megmaradt Magyarországra vonatkozólag, úgy igazolva van ez a tétel az elszakadt területekre vonatkozólag is, amelyek teljes földrajzi, gazdasági és kulturális egységet képeznek a megmaradt területekkel. A fejlődés menetét mutatja, hogy míg a magyarság száma 423.857 lélekkel, vagyis 6'3°/o-kal növekedett, addig a ruthének kivételével, valamennyi többi nemzetiség száma csökkent. A ruthénekből különben is olyan csekély szám maradt a békekötés után Magyarország területén, hogy számuk növekvésének nincsen Annak ellenére, hogy a városokban a felnőttek nagyobj^ jelentősége. Ez a növekvés is abból ered, hogy egy