1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

163* jóval több a kereső népesség, de ha ezt a zavaró momentumot kihagyjuk is a számításból, a különbség még mindig igen nagy a társországok hátrányára. Az anyaországban a minimumot mutató országrészek is fölülemelkednek ezen az arányszámon. Érdekes, hogy az egyes országrészek elég egyenletes arányszámokat mutatnak az egyetlen Duna-Tisza köze kivételével, a hol az értelmiség a kereső népességnek 7'0%-ára ugrik fel. Ezt azonban kizárólag a főváros idézi elő, anélkül a Duna-Tisza köze is elég normális arányszámot (3-5 %) mutat. A városokban — mint látjuk — több mint négyszer erősebben van képviselve az értelmiség, mint a vármegyékben. Hogy az állami és gazdasági élet központosítása mennyire egy helyre tömöríti az intelligencziát, mutatja az, hogy Budapest székesfőváros, és másodsorban a társországok fővárosa, Zagreb jelentkezik az értelmiség legmagasabb arányszámával (15*2, illetőleg 14"9). Kívülük még 10 város van, a hol az értelmiség arányszáma meghaladja a 10 %-ot. Az alföldi nagy földmíves városokban, a hol az ipar és forgalom csak kis arányokban van képviselve, a gazdasági értelmiség is igen csekély, de a tulajdonképeni értelmiség sincs arányban más hasonló nagyságú ipari városok értelmiségével. Ügy látszik tehát, hogy a forgalmasabb gazdasági élet a tulajdonképeni értelmiség számát is növeli. Több az ügyvéd, orvos, mérnök stb. és a közigazgatásnál is több tisztviselőre van szükség ott, a hol nagyobb az iparforgalmi népesség, s így élénkebb.a gazdasági élet. Hódmezővásárhelyen viszont az értelmiség arányszáma lemegy 2'9-re s Kecskeméten és Szabadkán is csak 4 és 5 között mozog. A vármegyék közül a kis Brassóban látjuk a legmagasabb arányszámot (5"6), kétségtelenül Brassó város hatása folytán. A vármegyék átlagához viszonyítva elég magas még az arányszám (4'o) Szeben és Szepes vármegyékben, a hol szintén a városok rúgtatják föl az értelmiség számát. Pest vármegye maga is 3'8 %-kal szerepel, de ez az arányszám is Budapest hatása folytán ilyen magas, mert a főváros környéki községekben sok értelmiségi egyén lakik. A magyarországi vármegyék közül viszont a legalacsonyabb arányszámot (1*8) Kolozsban és Aradban (1'9) találjuk, de ezeken kivül még igen alacsony az arányszám Baranyában, Győrben, Árvában, BácsBodrogban, Biharban, Temesben és Maros-Tordában, tehát többnyire olyan vármegyékben, a melyekben vagy egyáltalán nincs város, vagy csak aránylag kis lakosságú és inkább mezőgazdasági népességű városok (pl. Bács-Bodrog) vannak. A horvátszlavonországi vármegyékben rendkívül mértékben leszáll az intelligencia arányszáma, így Varazdinban 0'8, Zagreb és Lika-Krbava vármegyékben is csak 1*2 %-a a kereső népességnek tartozik az értelmiséghez. Az értelmiségi osztály jelentőségének nagy fokozódására mutat, hogy az értelmiség arányszáma a kereső népességben 10 évenkint szinte ugrásszerííleg megy előbbre. 1890-ben még csak 2'5 % volt, 1900ban 2-8, 1910-ben már 3'8 %. Különösen az utolsó évtized folyamán növekedett rendkívül mértékben az értelmiség száma, még pedig elsősorban az iparforgalmi értelmiségé. A növekvés ennél a csoportnál 10 év alatt nem kevesebb mint 68*2 %-ra rúg. Ha végigmegyünk a törvényhatóságok során, nem találunk egyet sem, a hol az értelmiség arányszáma csökkent volna 1900 óta, ellenben kivétel nélkül mindenütt nagy növekvés mutatkozik. Az értelmiség soraiban különösen az ipar-forgalomhoz tartozó értelmiség tör előre, s az utolsó népszámlálás szerint már jóval több mint felét teszi a tulajdonképeni értelmiségnek. Látjuk, hogy a törvényhatósági jogú városokban már több is az ipar-forgalomhoz tartozó értelmiség, mint a tulajdonképeni értelmiség. Érdemes e két főcsoport egymáshoz való arányát egyes törvényhatóságok szerint is figyelembe venni. Budapest hatása folytán már az egész Duna-Tisza közén egyensúlyba jutott az iparforgalmi értelmiség a tulajdonképeni értelmiséggel. Magában Budapesten ugyanis 29.959 tulajdonképeni értelmiséghez tartozóval szemben 42.609 az. iparforgalmi értelmiség száma. A fővároson kivül azonban csak 3 törvényhatósági jogú városunk van, a hol az iparforgalmi értelmiség száma meghaladja a tulajdonképeni értelmiség számát. Ezek : Miskolcz, a hol 1.044 tulajdonképeni értelmiséghez tartozóval 1.136 iparforgalmi értelmiséghez tartozó áll szemben, azután Fiume (975-tel szemben 2095) és Osijek (672, illetőleg 676). Feltűnő különösen Fiúméban a gazdasági értelmiség erős túlsúlya a tulajdonképeni értelmiség fölött. Iparos jellegű városainkban, mint Pozsonyban, Győrött, Újvidéken, Debreczenben, Aradon, Temesvárt, az iparforgalmi értelmiség, ha nem is haladja meg, de majdnem eléri a tulajdonképeni értelmiség számát. Ugyanez mutatkozik Szegeden is, a hol pedig az ipar-forgalomnak jóval kisebb szerepe van. Itt — úgy látszik — a tulajdonképeni értelmiség száma aránylag kevés a kereső népességhez képest. Más városokban viszont az iparforgalmi értelmiség száma aránytalanul kevés a tulajdonképeni értelmiséghez viszonyítva. így Baján, Selmeczbányán, Komáromban, Verseczen, Marosvásárhelyen, Varazdinban és Zagrebben is körülbelül csak félannyi értelmiség van az ipar-forgalom ban, mint a közszolgálat és szabadfoglalkozásokban ; Kecskeméten és Hódmezővásárhelyen pedig majdnem háromszorosan, Zomborban majdnem négyszeresen múlja felül a tulajdonképeni értelmiség száma az ipar-forgalomhoz tartozó értelmiségét. A vármegyék közül egy sincs olyan, a hol az iparforgalmi értelmiség száma még csak meg is közelítené a tulajdonképeni értelmiség számát, legközelebb áll mégis e két szám Brassó vármegyében (1.492, illetőleg 917) és Turóczban (452, illetőleg 331). Vannak ezenkívül egyes vármegyék, a hol az iparforgalmi értelmiség a tulajdonképeni értelmiségnek közel felére emelkedik. Ilyenek pl. Vas, Nógrád, Trencsén, Zólyom, Szepes, Hunyad és ModruS-Rijeka. Az őstermelés körében alkalmazott értelmiség szám szerint legtöbb Pest vármegyében (554), azután 10**