1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)
I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása
1G4* Nyitra (537), Szabolcs (475), Pozsony (445), Zemplén (413), Somogy (408) és Bihar (405) vármegyékben. Ezek a számok azonban többnyire eltörpülnek az iparforgalmi és még inkább a tulajdonképeni értelmiség számai mellett. Csupán két vármegye van, a hol az őstermelésnél alkalmazott értelmiség számszerű jelentősége majdnem olyan nagy, mint az iparforgalmi értelmiségé. Győr vármegyében ugyanis 87 gazdasági és qrdészeti tisztviselővel 101 iparforgalmi tisztviselő áll szemben, Fejér vármegyében pedig a két értelmiségi csoport száma majdnem ugyanaz, t. i. 337, illetőleg 351. Nagy érdeklődésre tarthatnak számot azok az adatok, a melyek a tulajdonképeni értelmiségnek különböző értelmiségi csoportok szerint való megoszlására vonatkoznak. Ezek az adatok a 310. lapon lévő 100. táblán találhatók törvényhatóságonkin£ való részletezéssel. Mielőtt ismertetésükre rátérnénk, néhány szóval az egész tulajdonképeni értelmiség arányszámairól emlékezünk meg. Maga a tulajdonképeni értelmiség a Magyarbirodalomban 2'2%-át tette a kereső népességnek, még pedig Magyarországon 2*4, Horvát-Szlavonországokban pedig csak 1'4%-át. Itt tehát az ellentét az anyaország és társországok között nem annyira kirivó, mintha az összes értelmiséget tekintjük, a melyben á gazdasági értelmiség is benfoglaltatik. Az egyes országrészek közül természetesen a Duna-Tisza közén legmagasabb a tulajdonképeni értelmiség arányszáma : 3*4%, a mi azonban a főváros nélkül leszáll 2'2 %-ra, úgy hogy a DunaTisza közét e tekintetben a Tisza jobb partja is megelőzi 2'4 %-pt tevő arányszámával. Legkevesebb viszont a tulajdonképeni értelmiség aránylag a Tisza-Maros szögén (1'9 %), de még ez az országrész is jóval fölötte áll Horvát-Szlavonországoknak. A mi az egyes törvényhatóságokat illeti, a városok arányszámai természetesen erősen kimagaslanak a vármegyék számai közül, de nem olyan nagy mértékben, mint az összes értelmiség arányszámánál láttuk, mert a gazdasági értelmiség még jobban dominál a városokban, mint a vidéken. A tulajdonképeni értelmiség aránya tekintetében már nem Budapest, hanem Zagreb áll első helyen, 9'1 %-kal, (viszonylag kis népesség) s a főváros arányszámát (6'i) több magyarországi város, így Kolozsvár 7*4, M rosvásárhely 7*2, Szatmárnémeti 6*4, Sopron 6'3 és Nagyvárad 6'2 %-kal meghaladja. Legkisebb viszont a tulajdonképeni értelmiség aránya Hódmezővásárhelyen (2'i), Kecskeméten (2*9), Szabadkán (3'o), tehát az ismert mezőgazdasági jellegű városokban. Ezeknek a városoknak értelmiségi arányát még Brassó vármegye is meghaladja 3'2 %-kal, a mely mögött azonban már eléggé elmarad Szepes 2"6 és Szeben 2*5 %-os aránya. Utolsó helyen áll a vármegyék közt Arad, a hol a kereső népességnek csak 1*3 %-a tartozik a tulajdonképeni értelmiséghez, de igen alacsony még az arány Kolozsban és Baranyában (1*4), azután Győr, Árva, Trencsén, Borsod, Bihar, Krassó-Szörény és Maros-Torda vármegyékben. E 10 vármegye közül 6-ban egyáltalán nincs város, a többiben pedig a megye népességéhez képest csak jelentéktelen városok vannak. A társországokban a tulajdonképeni értelmiség arányszámának szélsőségei földrajzilag érdekesen összetalálkoznak. Ott ugyanis Zagreb vármegyében csupán 0*8 % a tulajdonképeni értelmiség arányszáma, ellenben a területén fekvő Zagreb városban 9*1 %. A szomszédos Varazdin vármegye még az előbbinél is kedvezőtlenebb arányt, 0*6 %-ot mutat. A következő adatok vizsgálatánál mindenesetre szükséges a tulajdonképeni értelmiségnek a keresőkhöz viszonyított arányát is figyelembe venni (a mit különben alább szintén bemutatunk), mert a szóbanforgó adatok az egyes értelmiségi ágaknak csak a tulajdonképeni értelmiségen belül való arányát mutatják, nem tűnik ki tehát belőlük az, hogy az illető értelmiségi csoport az összes kereső népességnek milyen hányadát foglalja le. Az említett 100. táblából alább csak az arányszámokat közöljük országrészek szerint : Közjogi alkatrész, országrész a törvényhozás a közigazgatás az igazságszolgáltatás az egyház a tanügy a közegészségügy a tudomány és egyéb közérdekű társulatok stb. az irodalom és művészet az egyéb és k. m. n. szabadfoglalkozások szolgálatában állott °/o-ban A közszolgálat és szabadfoglalkozások körébe tartozó értelmiségi kereső egyének közül 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 Duna jobb partja O-i O'i 21-a 20-8 13-8 12-5 16-e 13*8 31-3 33-s 13-8 15-a O'i 1-4 1-6 1-7 l'B l-l Duna bal partja 0-1 O-o 21-4 21-6 12-3 12-8 17-7 14*1 32-0 33-0 13-1 15-1 0'B l-o 1-8 1-3 1-4 1-2 Duna-Tisza köze 0-6 0-3 25-7 23-» 15-1 15*8 8*6 5*8 28-1 30-0 12-s 12-s 1-8 3-3 5-9 5-7 3-0 3-9 Tisza jobb partja 0-1 O-i 20-8 21-0 ll-i 12-1 16-5 139 34-1 34-2 13-7 15-0 0-5 l-l 1-9 It 1-8 o-» Tisza bal partja O-o O-o 23-9 22-3 13-4 13*8 15-0 12-9 29-6 30-s 14-4 15« 0-8 1-8 l-e 1-8 1-8 l-i Tisza-Maros szöge O-i O-o 27*4 25*8 14-6 14*8 14-1 12-4 27-s 28-4 12-1 13-4 o-« 1-8 2-1 2-9 1-7 1-í Királyhágóntúl 0-1 O-o 22-7 22-5 12-8 15*0 20-8 16-8 30-5 29-5 9-8 12-1 0-6 1-9 1-3 1-6 l-o 1-9 Fiume város és kerülete... — O-i 24-s 29*8 13-4 11 •« 10-« 7-* 30-4 29-s 11-7 11-9 1-8 2-3 2-9 2-s 5-6 6-2 Magyarország 0-2 0-1 23-7 22-s 13-6 14-1 14*6 11-6 30-o 31-0 12-e 13-s 0-8 1-9 2-7 2-9 1-9 1'8 Horvát-Szlavonországok O-o • O-o 30-e 30s 13-3 14-0 16-8 13-1 24-» 25-5 9.2 9-4 ö-í 1-4 2-0 1-8 2-7 2'8 Magyarbirodalom, 0*3 fl-l 21-s 23-6 13-6 14-a 14*7 11-8 23-5 30-s 12-3 .13-4 0-8 I". 2*6 2-8 2-0 1-9 Ebbői / Várm egy é k O-i O-i 23-1 22-e IV 8 12-4 16-9 14-s 31-3 32-4 13-4 15-0 0-4 l'o 0-9 l-o 1-8 1-3 1 Íj. városok 0-t o-a 25-1 25s 17-4 17-7 9-6 6-4 25-a 20-6 9-9 lO-i Z-s 3-8 6-7 6\ 3-2 3-a s
