1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - C) Általános népleírás

Csík (13'5), Bereg (13'4) és Komárom (12-2) vármegyék haladják túl. Ezzel szemben az anyaországban egy vármegyében (Árva) és egy törvényhatósági jogú városban (Selmeczbánya) fogyott a népesség az utolsó tíz év alatt ; mind a kettőben elég nagy (7'4, illetőleg 7'3) arányban. llorvát-Szlavonországokban szintén akadt egy vármegye, a tengerparti LikaKrbava, ahol a népesség 2'2%-kal megfogyott. Nagyon csekély, 2%-on aluli szaporodás volt ezeken kívül Sopron vármegyében és Sopron városban, Abauj-Torna, Sáros, Szepes, Torontál és ModrusRijeka vármegyékben. A népesség tényleges szaporodását az 5. sz. lábián (1. a 10. lapon) s azonkívül a II. sz. térképen járásonkint és rendezett tanácsú városonkint is bemutatjuk. Az egyes vármegyéken belül is igen nagy különbségek mutatkoznak a szaporodási viszonyokban. Azok a járások, amelyeknek népessége több mint 20%-kal növekedett az utolsó tíz év alatt, a következők : Kispesti j. (Pest vm.) 103':J°/O Kutinai j. (BjelovarPetrozsényi j. (Hunyad Krizevci vm.) 27's°/

0 vármegye) 74'o » Biai j. (Pest vm.) 24 » Váczi j. (Pest vm.)... 72-« » Szolyvaij.(Beregvm.) 23'i » Gödöllői j. (Pest vm.) 40'« » Pomázi j. (Pest m.)... 21*a » Monori j. (Pest vm.) 30'<> » Nasicci j. (Virovitica Tatai j. (Komárom vármegye) 21*i » vármegye) 28Y> » ^zépvizi j. (Csík vm.) 20-? » A felsorolt 12 járás köziil 6 Pest vármegyére esik s ezek is mind olyan járások, amelyeknek egyes községei szomszédosak a fővárossal s a főváros fejlődése révén gyarapodnak. Vannak e járások községei között olyanok is, amelyek Budapesttől már távolabb feküsznek, de a kedvező közlekedési viszonyok folytán fővárosi lakosok letelepedési helyeivé válnak, ilyenek pl. a biai járásban Kistétény, melynek lakossága 864-ről 1.435-re, Nagytétény, melynek népessége 2.614-ről 3.924-re gyarapodott ; a gödöllői járásban Czinkota lakossága 3.135-ről 7.623-ra, Kistarcsáé 809-ről 1,732-re, Rákoskeresztúré (az időközben külön községgé alakult Rákosligettel) 6.149-ről 9.323-ra, Rákoscsabáé 3.010-ről 5.068-ra, Péczelé 3.854-ről 5.524-re növekedett. A kispesti járás két távolabbi községe, Dunaharaszti és Soroksár is erőteljesen fejlődött, előbbi népessége 2.367-ről 3.861-re, utóbbié 8.871-ről 13.345-re. A monori járásban Gyömrő lélekszáma 1.982-ről 4.065-re, Maglódé 2.133-ról 3.302-re, Vecsésé 4.119-ről 7.403-ra emelkedett. A pomázi járásban Pilisvörösvár és Pilisszentiván községek népességét az erősen fejlődő bányászat is nagyon megszaporította. A váczi járásban még Alag(491—1.624) és Dunakeszi (2.406—3.356) és Sződ (2.314—3.675)említhetők meg, mint amelyek a legtöbbet nyertek a fővárossal való közlekedési viszonyok kedvező volta révén. Pest vármegyében a főváros hatásakép előállott nagy népszaporulaton kívül már évtizedek óta mutatkozik egy másik érdekes népesedési folyamat : a Duna-Tisza közötti nagy puszta területek gyors benépesülése. Tanyacsoportokból újabb és újabb községek keletkeznek, a meglévő községek pedig a külterületük benépesülése folytán népszámban erőteljesen fejlődnek. Ez a fejlődés ezúttal a járások adataiban nem látszik annyira meg, mint régebben, amenynyiben egy alföldi járás népnövekvése sem haladta meg ebben az évtizedben a 20%-ot (csupán a kiskőrösi (19

mJ) és kunszentmiklósi j. (19*3) közelítette meg), de ha az egyes községek adatait tekintjük, az utolsó tíz év alatt sem szünetelt. Különösen a következő községek fejlődtek nagyon betelepülés révén: a kiskőrösi járásban Keezel (6 664-ről 8.239-re), Kiskőrös (9.271—11.562), Bócsa és Prónayfalva (3.045 —6.065), a kiskunfélegyházi járásban Kiskunmajsa (14.144—17.970)

x), a kunszentmiklósi járásban Izsák (5.549—7.138), Orgovány (1.913—2.968) és Szabadszállás (8.094—9.559). Ide számítható még a nagyhatárú Kiskunhalas, rt. város is, amelynek lakossága 19.866-ról 24.381-re nőtt s betelepülés révén több mint 2.000 embert nyert e tíz év alatt. Ez a gyors betelepülési folyamat átcsap a szomszédos BácsBodrog vármegyébe is, ahol a bácsalmási járásban Bácsalmás népessége 9.291-ről 11.498-ra, Jánoshalmáé 9.376-ról 12.676-ra és Borota és Rém községeké együtt 1.826-ról 40^1-re szökött fel leginkább beköltözések révén. A többi 6 feltűnően szaporodó járás közül a petrozsényiben és a tataiban a bányászat nagy fejlődése idézte elő a nagy népnö vek vési. A petrozsényi járásban különösen nagy gyarapodást értek el : Lupény, amelynek lakossága 4.767-ről 8.034-re, Petrilla, amelyé 4.497-ről 9.271-re nőtt; Petrozsényé 7.765-ről 12.193-rá, Zsilkorojesdé (összefügg Vulkánnal) 513-ról 2.097-re, Vulkáné 1.496-ról 7.184-re ugrott tíz év alatt. A tatai járásban Alsógalla (935—1622), Bánhida (2.220—3.638), Felsőgalla (1.621—9.563) és Tatabánya (4.881—8.104) népessége gyarapodott rendkívüli módon a bányamunkások beözönlése útján. A Bjelovar-Krizevci vármegyében fekvő kutinai járás népessége mezőgazdasági jellegű betelepedés révén gyarapszik, amely részben Magyarországból ered. A beregmegyei szolyvai járás kevés betelepedésen kívül igen kedvező természetes szaporodásának köszönheti nagy fejlődését, a csíkmegyei szépvizi járás és a viroviticamegyei nasicei járás pedig a szintén kedvező természetes szaporodáson kívül az erdei faipar fellendülésének, amely pl. a szépvizi járásban Gyimesbükk lakosságát 4.413-ról 6.298-ra emelte. Ugyancsak az erdei faipar emelte a Székelyföld más vidékein is a népességet, így a gyergyószentmiklósi járásban Gyergyóújfalu és Szárhegy, azután maga Gyergyószentmiklós rt. város, MarosTorda vármegyében az új székely körvasút mentén Maroshéviz, Palotailva, Ratosnya és Gödemesterháza ennek köszönhetik feltűnő gyors fejlődésüket. Háromszék vármegyében is több község, így az orbai járásban Barátos, Gelencze, Kovászna, Papolcz, Páva, Zabola szintén fürészgyári munkások beözönlése révén gyarapodtak igen nagy arányban. ') Az azóta különvált Pusztamérges adataival.