1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - C) Általános népleírás

Csík (13'5), Bereg (13'4) és Komárom (12-2) vár­megyék haladják túl. Ezzel szemben az anyaország­ban egy vármegyében (Árva) és egy törvényhatósági jogú városban (Selmeczbánya) fogyott a népesség az utolsó tíz év alatt ; mind a kettőben elég nagy (7'4, illetőleg 7'3) arányban. llorvát-Szlavonországokban szintén akadt egy vármegye, a tengerparti Lika­Krbava, ahol a népesség 2'2%-kal megfogyott. Nagyon csekély, 2%-on aluli szaporodás volt ezeken kívül Sopron vármegyében és Sopron városban, Abauj-Torna, Sáros, Szepes, Torontál és Modrus­Rijeka vármegyékben. A népesség tényleges szaporodását az 5. sz. lábián (1. a 10. lapon) s azonkívül a II. sz. térképen járásonkint és rendezett tanácsú városonkint is be­mutatjuk. Az egyes vármegyéken belül is igen nagy különbségek mutatkoznak a szaporodási viszonyok­ban. Azok a járások, amelyeknek népessége több mint 20%-kal növekedett az utolsó tíz év alatt, a következők : Kispesti j. (Pest vm.) 103':J°/O Kutinai j. (Bjelovar­Petrozsényi j. (Hunyad Krizevci vm.) 27's°/ 0 vármegye) 74'o » Biai j. (Pest vm.) 24 » Váczi j. (Pest vm.)... 72-« » Szolyvaij.(Beregvm.) 23'i » Gödöllői j. (Pest vm.) 40'« » Pomázi j. (Pest m.)... 21*a » Monori j. (Pest vm.) 30'<> » Nasicci j. (Virovitica Tatai j. (Komárom vármegye) 21*i » vármegye) 28Y> » ^zépvizi j. (Csík vm.) 20-? » A felsorolt 12 járás köziil 6 Pest vármegyére esik s ezek is mind olyan járások, amelyeknek egyes községei szomszédosak a fővárossal s a főváros fejlő­dése révén gyarapodnak. Vannak e járások községei között olyanok is, amelyek Budapesttől már távo­labb feküsznek, de a kedvező közlekedési viszonyok folytán fővárosi lakosok letelepedési helyeivé válnak, ilyenek pl. a biai járásban Kistétény, melynek lakos­sága 864-ről 1.435-re, Nagytétény, melynek népessége 2.614-ről 3.924-re gyarapodott ; a gödöllői járásban Czinkota lakossága 3.135-ről 7.623-ra, Kistarcsáé 809-ről 1,732-re, Rákoskeresztúré (az időközben külön községgé alakult Rákosligettel) 6.149-ről 9.323-ra, Rákoscsabáé 3.010-ről 5.068-ra, Péczelé 3.854-ről 5.524-re növekedett. A kispesti járás két távolabbi községe, Dunaharaszti és Soroksár is erőteljesen fej­lődött, előbbi népessége 2.367-ről 3.861-re, utóbbié 8.871-ről 13.345-re. A monori járásban Gyömrő lélek­száma 1.982-ről 4.065-re, Maglódé 2.133-ról 3.302-re, Vecsésé 4.119-ről 7.403-ra emelkedett. A pomázi járás­ban Pilisvörösvár és Pilisszentiván községek népes­ségét az erősen fejlődő bányászat is nagyon meg­szaporította. A váczi járásban még Alag(491—1.624) és Dunakeszi (2.406—3.356) és Sződ (2.314—3.675)em­líthetők meg, mint amelyek a legtöbbet nyertek a fővárossal való közlekedési viszonyok kedvező volta révén. Pest vármegyében a főváros hatásakép előállott nagy népszaporulaton kívül már évtizedek óta mu­tatkozik egy másik érdekes népesedési folyamat : a Duna-Tisza közötti nagy puszta területek gyors benépesülése. Tanyacsoportokból újabb és újabb köz­ségek keletkeznek, a meglévő községek pedig a kül­területük benépesülése folytán népszámban erőtelje­sen fejlődnek. Ez a fejlődés ezúttal a járások adatai­ban nem látszik annyira meg, mint régebben, ameny­nyiben egy alföldi járás népnövekvése sem haladta meg ebben az évtizedben a 20%-ot (csupán a kis­kőrösi (19 mJ) és kunszentmiklósi j. (19*3) közelí­tette meg), de ha az egyes községek adatait tekint­jük, az utolsó tíz év alatt sem szünetelt. Különösen a következő községek fejlődtek nagyon betelepülés révén: a kiskőrösi járásban Keezel (6 664-ről 8.239-re), Kiskőrös (9.271—11.562), Bócsa és Prónayfalva (3.045 —6.065), a kiskunfélegyházi járásban Kiskunmajsa (14.144—17.970) x), a kunszentmiklósi járásban Izsák (5.549—7.138), Orgovány (1.913—2.968) és Szabadszál­lás (8.094—9.559). Ide számítható még a nagyhatárú Kiskunhalas, rt. város is, amelynek lakossága 19.866-ról 24.381-re nőtt s betelepülés révén több mint 2.000 embert nyert e tíz év alatt. Ez a gyors betelepülési folyamat átcsap a szomszédos Bács­Bodrog vármegyébe is, ahol a bácsalmási járásban Bácsalmás népessége 9.291-ről 11.498-ra, Jánoshalmáé 9.376-ról 12.676-ra és Borota és Rém községeké együtt 1.826-ról 40^1-re szökött fel leginkább beköl­tözések révén. A többi 6 feltűnően szaporodó járás közül a petrozsényiben és a tataiban a bányászat nagy fejlő­dése idézte elő a nagy népnö vek vési. A petrozsényi járásban különösen nagy gyarapodást értek el : Lu­pény, amelynek lakossága 4.767-ről 8.034-re, Petrilla, amelyé 4.497-ről 9.271-re nőtt; Petrozsényé 7.765-ről 12.193-rá, Zsilkorojesdé (összefügg Vulkánnal) 513-ról 2.097-re, Vulkáné 1.496-ról 7.184-re ugrott tíz év alatt. A tatai járásban Alsógalla (935—1622), Bánhida (2.220—3.638), Felsőgalla (1.621—9.563) és Tatabánya (4.881—8.104) népessége gyarapodott rendkívüli mó­don a bányamunkások beözönlése útján. A Bjelovar-Krizevci vármegyében fekvő kutinai járás népessége mezőgazdasági jellegű betelepedés révén gyarapszik, amely részben Magyarországból ered. A beregmegyei szolyvai járás kevés betelepe­désen kívül igen kedvező természetes szaporodásának köszönheti nagy fejlődését, a csíkmegyei szépvizi járás és a viroviticamegyei nasicei járás pedig a szintén kedvező természetes szaporodáson kívül az erdei faipar fellendülésének, amely pl. a szépvizi járásban Gyimesbükk lakosságát 4.413-ról 6.298-ra emelte. Ugyancsak az erdei faipar emelte a Székely­föld más vidékein is a népességet, így a gyergyó­szentmiklósi járásban Gyergyóújfalu és Szárhegy, azután maga Gyergyószentmiklós rt. város, Maros­Torda vármegyében az új székely körvasút mentén Maroshéviz, Palotailva, Ratosnya és Gödemesterháza ennek köszönhetik feltűnő gyors fejlődésüket. Három­szék vármegyében is több község, így az orbai járás­ban Barátos, Gelencze, Kovászna, Papolcz, Páva, Zabola szintén fürészgyári munkások beözönlése ré­vén gyarapodtak igen nagy arányban. ') Az azóta különvált Pusztamérges adataival.

Next

/
Oldalképek
Tartalom