1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - C) Általános népleírás

59* arányuk, mégis a 31 város közül 18-ban tért vesztettek, így az aránylag legtöbb zsidó lakost felmutató Nagyvárad népességében 24*5 %ról 23*6-ra estek vissza s a fővárosban is éppen liogy megtartották 23'1%-os arányukat, holott Budapesten az előző évtizedekben igen nagy ugrásokkal emelkedett az izraeliták aránya (1869 óta : 16-6, 19 7, 21*0, 23*1%). Sőt, ha Budapestet a szomszédos községekkel, a hová a főváros népe kiáramlik, összefoglaljuk, kitűnik, hogy Nagy-Budapest népességében 1900-tól 1910-ig 21'4%-ról 20'7%-ra esett a zsidóság arányszáma. Addigi számukhoz képest legjobban szaporodtak az izraeliták Marosvásárhelyen, 66*2 %-kal, azután Csík vármegyében 55*3%-kal, ez utóbbi vármegyében azonban e szaporodásnak nincs nagy jelentősége, mert itt a zsidók aránya még most is csak 1'«%. 40 %-on felüli szaporodást értek még el az izraeliták Kolozsvárt, Fiúméban, Maros-Torda és Hunyad vármegyében, 30 %-on felülit Szatmárnémetiben, Debreczenben, Zagrebbcn és Pest vármegyében. Ezzel szemben azonban nem kevesebb mint 33 törvényhatóságban megfogyott a zsidók abszolút száma is, leginkább Sopron vármegyében, 18*6%kal, Árva vármegyében 16*7, Verseczen 15*4, Varazdin városban 15*0, AbaujTornában 14*4, Fejér vármegyében 14*1 %-kal. Az egyéb felekezetűek, bár általában s különösen egyes vármegyékben igen tekintélyes arányú szaporodást értek el, a népességnek sehol sem rúgnak 0'4%-ánál magasabbra ; ezt az arányt is csak két alföldi vármegyében, a baptisták főfészkében, Békésben és Aradban érik el. Egyébként a 17.452 egyéb felekezetű következőkép oszlott meg : Baptista 8.086 Nazarénus 5.840 . Anglikán 256 Mohamedán 757 Kgyéb vallású 145 Felekezeten kívüli 2.322 Ismeretlen vallású 46 Összesen 17.452 A baptisták a már említett Békés és Arad vármegyéken kívül még a szomszédos Bihar vármegyében, továbbá Pest vármegyében szerepelnek nagyobb számmal; Budapesten, a hol egyetlen egyházközségük van, számuk csak 399-re rúg. A nazarénusok leginkább Bács-Bodrog és Torontál vármegyékben laknak, a hol 1000-en fölül megy a számuk, Pest, Békés és Temes vármegyékben pedig 400—500 között mozognak. Az anglikánoknak és mohamedánoknak több mint fele a fővárosban Íratott össze, az utóbbiak majdnem kivétel nélkül bosnyák katonák, csak a társországokban lakó mohamedánok között találhatók inkább polgári egyének. Érdekes, hogy a Magyarbirodalomban összeírt 757 mohamedán között csupán 7 nő volt, a mohamedán nők zárkózottságának és csekély mozgékonyságának ez is egyik bizonyítéka. Az előzó népszámláláshoz képest a baptisták száma alig szaporodott, a nazarénusoké pedig fogyott. Hogv a valóságban is így van-e, nem lehet egészen határozottan megállapítani, mert a nazarénus nem lévén elismert felekezet, e felekezetbe való áttérés sok esetben kikerüli a számbavételt. Minthogy sokaknál a hivatalos kilépés az előbbi felekezetből nem történt meg, az ilyeneket a hivatalos statisztika nem mutathatja ki nazarénusok gyanánt. A baptisták között szintén vannak ilyen, előbbi felekezetükből még ki nem lépett egyének, a kik szintén előbbi felekezetüknél szerepelnek. Ezeknek a titkos baptistáknak és nazarénusoknak száma az anyaországban, a mennyire a népszámlálásnál kimutathatók voltak, a következő volt : Eddigi felekezetek Baptista Nazarénus Római katholikus 96 401 Görög katholikus 82 43 Református 632 506 Ág. hitv. evangélikus 273 602 Görög keleti 2.060 1.505 Unitárius 50 29 Izraelita — 4 Összesen 3.193 3.090 Ha ezeket a titkos baptistákat és nazarénusokat a fentebb kimutatott számokhoz hozzászámítjuk, kereken 11.000-re tehetjük a baptisták és 9000-re a nazarénusok számát.A felekezeten kívüliek száma nálunk nem uagv s az utolsó tíz évben nem is növekedett. Az ú. egyházpolitikai törvényeknek, a melyek többek között a felekezeteken kívül állók jogi viszonyait is szabályozták, nem volt meg az a káros hatásuk, a mitől e törvények ellenzői féltek, t. i. hogy a nép tömegesen válik majd felekezetnélkülivé. Népünk sokkal vallásosabb, mint hogy ilyen áramlat nálunk szélesebb körben erőre kaphasson. A felekezetből való kilépések leginkább a baptista vagy nazarénus szektához való csatlakozás czéljából történtek s a népszámláláskor kimutatott 2322 felekezetnélküli egyéneknek is legnagyobb része — a városokban lakók kivételével — mindenesetre baptista vagy nazarénus s csupán a megnevezés hiányossága folytán került ebbe a kategóriába. Hogy az egyes felekezetek különböző mértékű szaporodásában milyen része van a természetes szaporodásnak és egyéb tényezőknek, a következő összeállítás mutatja : Vallásfelekezet Természetes Tényleges szaporodás Vándorlási különbözet a N 5> a m >- 00 <U <U H-" co ® <3 N T II frs £ S J9 N H œ 1900—1910. abszolút számokban százalékokban 13*3— 3's 9*8 ía-IJ— 3'R 9-2 9*3— 1*0 Ti 9*7— 5*8 3*o 8*7— 2*« 6*i 9*O|— 1*8 8-3 14*8— 5*3 9*5 —15-2 +33-5 18*3 11-8- 3; 8-t Római katholikus, Görög katholikus Református Ág. hitv. evang. Görög keleti Unitárius Izraelita Egyéb Összesen 968.225 346.374 171.365 — 64.536 180.187- 47.091 51.201 - 74.283 171.450 — 73.410 5.7281- 864 81.080 - 44.916 2.692|+ 4.940 2,278.46*j l,631.92á- 646.540 1,314.599 235.901 227.278! 125.484 244.866 6.592Í 125.996 - 2.248