1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - C) Általános népleírás

60* A tényleges szaporodás nagyjából a természetes szaporodás arányaihoz igazodik, a mennyiben a legnagyobb természetes szaporodást felmutató izraelitáknál és római katholikusoknál jelentkezik a legnagyobb tényleges szaporodás is, nem szólva az »egyéb« felekezetűekről, a hol a feltűnő növekvést különleges okok idézték elő. A legkisebb tényleges szaporodást azonban már nem annál a felekezetnél látjuk, a mely természetes úton is a leggyengébben szaporodott, t. i. a görög keletieknél, hanem az ágostaiaknál, a mely felekezet pedig a reformátusokat és az unitáriusokat is megelőzi természetes szaporodás dolgában. Az ágostaiaknak azonban rendkívül nagy volt a kivándorlási vesztesége, a mely természetes szaporodásuknak majdnem 3/

5-ét megsemmisítette. Hasonló nagy kivándorlási veszteség érte a zsidó felekezetet is, a mely azonban a mult évtizedben még elég erős természetes szaporodásával a kivándorlást ellensúlyozni tudta. Azt az általánosan elterjedt nézetet, hogy a zsidóság főképpen bevándorlás útján gyarapszik, népszámlálási és népmozgalmi adataink összevetése egyáltalán nem igazolja, sőt 1880 óta azt látjuk, hogy az izraeliták kivándorlási vesztesége állandóan nagyobb, mint a többi felekezeteké. Volt ugyanis a kivándorlási veszteség százalékban : az az összes izraeliták- népességnál nél 1880-1890 5-» 1-3 1890-1900 2-3 l-o 1900-1910.. 5-3 3-4 A tényleges és természetes szaporodás közti különbözetet itt is állandóan kivándorlási veszteségnek nevezzük, habár e különbözetet nemcsak a kivándorlás, hanem az egyes felekezetek közötti áttérések is előidézik, illetőleg befolyásolják. De épen, minthogy az áttérésekről s az ennek folytán az egyes felekezeteknél mutatkozó veszteségekről vagy nyereségekről pontos statisztikai adataink vannak, megállapíthatjuk, hogy a tényleges és természetes szaporodás közti különbözetet majdnem kizárólag csakugyan a kivándorlás okozza, a melyhez képest az áttérések csak elenyésző mértékben módosítják a felekezetek szaporodási viszonyait. Az elmúlt évtized folyamán ugyanis az áttérésekből az egyes felekezeteknek következő volt a nyeresége (-(-), illetőleg vesztesége (—) : Római katholikus + 12.089 Görög katholikus — 70 Református — 4.897 Ag. hitv. evangélikus — 3.049 Görög keleti — 1.255 Unitárius — 16 Izraelita — 4.078 Egyéb + 1.276 E számok olyan csekélyek, hogy eltörpülnek a kivándorlási veszteség számai mellett, de mégis érdekesek annyiban, hogy az áttérési folyamat mérlegébe bepillantást engednek. Még egy folyamat van, mely hasonló irányban, de még kisebb számbeli eredménynyel módosítja az egyes felekezetek állományát, a vegyes házasságoknál a gyermekek vallására vonatkozólag kötni szokott megegyezések. Ezeknek a megegyezéseknek a hatása azonban számbelilég nem fejezhető ki pontosan, mert maga az egyén, a ki másik fél javára köt megegyezést, még nem vész el az illető felekezetre nézve, hanem csak utódaiban, a kik már a másik felekezet híveit szaporítják. Az egyes felekezeteknek a városokban és vidéken való elhelyezkedését már fentebb, a hol a, törvényhatóságok szerint való megoszlást részleteztük, érintettük, érdemes azonban ezt közelebbről — a rendezett tanácsú városokat is figyelembe véve — szemügyre venni. A 23. sz. táblán egyenkint közöljük a rendezett tanácsú és tj. városok 1900. és 1910. évi lélekszámát felekezetek szerint, országrészenkint szembeállítva a vidék (a községek) felekezeti megoszlásával. Az országos kép a következő : Hitfelekezet Lélekszám Az egyes felekezetekre esett %> Hitfelekezet a városokban a vidéken a városokban a vidéken 1900 1910 1900 1910 1900 Ï910 19001910 Róm.kath. 1,970.6842,278.694 7,949.229 8,609.444 57-i 57-5 50-2 60-» Gör. kath. 104.481 125.927 1,749.662 1,899.581 3-e 3-2 ll-i 11-2 Reform. ... 557.675 636.487 1,883.4671 1,984.842 16-2 16-0 11» 11-7 Ág. h. ev. 205.035 221.572 1,083.907 1,118.571 6-c 5*6 6-0 6"c Gör. keleti 184.510 210.236 2,631.203 2,776.927 5-4 5-3 16-e 16» Unitárius.. 9.952 12.821 58.616 61.475 0-3 0-3 0-4 0-4 Izraelita ... 399.898 474.209 451.480 458.249 11-6 12-0 2-s 2-7 Egyéb felekezet... 2.821 3.760 11.939 13.692 0-1 0-í O-i 0i Összesen 3,4351)56 3,963206 15,819.50316,922.781 100-o\100-O lOOo lOO-o A városokban erősebben vannak képviselve a római katholíkusok, a reformátusok és az izraeliták, a többi felekezet, különösen a görög katholikus és keleti, a városokban sokkal kisebb arányban szerepel, mint a vidéken. Legfeltűnőbb a különbség a városi és vidéki arányszám között a zsidóknál, a kik a városokban 12'0% át teszik a lakosságnak, a községekben ellenben csak 2*7% át. Az utolsó tíz év alatt is — a kis számú unitáriusoKon kívül — az izraeliták tódulása volt a legnagyobb a városokba, annyira, hogy arányszámuk a városokban emelkedett, vidéken pedig csökkent. A következő összeállítás még világosabb képet ad erről a folyamatról : A felekezet híveinek hány °/o-a élt Felekezet a városokban a vidéken 1900 1910 1900 ' 1910 Római katholikus 19-n 20'o 80 i 79'i Görög katholikus 5-n 6 2 94"* 93's Református 22-» 24-3 77-i 75i Ág. hitv. evangélikus 15'a 16's 84-i 83's Görög keleti 6-« To 93'j 93 o Unitárius 14-s 17"s 85"s 82"? Izraelita 47-o 50'3 53'o 49 i Egyéb felekezet 19-1 21-b 80'» 78-s Általában 17s 19'0 82'i 81' 0 Az izraelitáknak e szerint már több mint fele városlakó, a reformátusoknak pedig majdnem egynegyede ; az országos átlagot meghaladja még a leg-