1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - C) Általános népleírás

57* A változás a tíz év alatt a legtöbb korcsoportban igen csekély és mert különböző irányú is, egységes kép ez adatokból " nem alakul ki. Meg lehet mégis állapítani, hogy a házasodási kedv alig csökken, sőt több korcsoportban, különösen a férfiaknál, a házasok arányának növekvését észlelhetjük. Hogy az idősebb korcsoportokban 50 éven túl már mindenütt növekszik a házasok aránya, az inkább az özvegyek fokozatos fogyásával függ össze, a mi különben nemcsak itt, hanem a fiatalabb korcsoportokban is majdnem következetesen mutatkozik. Megnyugtatók mindenesetre ezek az adatok abban a tekintetben, hogy nálunk a házasodási kedv még oly erős, hogy egyhamar nem jutunk a nyugateurópai államok sorsára, a hol a népesség jelentékeny része meddőségre van kárhoztatva. 8. Hitfelekezeti viszonyok. Népszámlálásunk ezúttal is ugyanazokat a felekezeteket mutatja ki részletesen, mint az 1900. évi népszámlálás. Azóta ugyan a baptista felekezet is elismert vallás lett, minthogy azonban a lelkészekre vonatkozólag megállapított követelményeknek nem tud megfelelni, s így egyelőre a budapesti egyházközségen kívül újabb egyházközségei nem alakulhatnak, jelenleg még kevés hive van, s ezért részletes kimutatása még nem indokolt. Jelentékenyebb felekezeteink híveinek megoszlása 1910-ben a következő volt : Hitfelekezet Magyarország HorvátSzlavonországok Magyarbirodalom Magyarország íH.-Szlavonországok Magyar( birodalom Hitfelekezet abszolút számokban százalékokban Latin ...1 szert. 1 9,010.305 1,877.833 10,888.138 49\-i 71-« 52-1 Görög.../ kath. 2,007.910 17.592 2,025.508 ll'O 0-, 9-7 Keformálus 2,603.381 17.948 2,621.329 14-8 o-, 12- J Ag. hitv. evang. 1.306.384 33.759 1,340.143 7-. 1-3 6M| Görög keleti 2,333.979 653.184 2,987.163 12-8 24'!14-3 Unitárius 74.275' 21 74.296 0-4 0'( OM Izraelita 911.227' 21.231 932.458 5-0 0-8 H Egyéb 17.066 386 17.452 OM o-< 0'ij Összesen 18,264.533, 2,621.954 20,886.487 100' 0 100-6 100' o| Abszolút többsége a felekezetek közül a római katholikusoknak van, magában az anyaországban azonban a római katholikusok sem érik el az abszolút többséget. Horvát-Szlavonországok vallási tekintetben sokkal homogénebbek, mint az anyaország, ott a népesség úgyszólván csak két felekezet : a nagy többségben lévő római katholikus és a jóval kisebb, de mégis tekintélyes arányt képviselő görög keleti egyház között oszlik meg. Az anyaországban viszont előnye a római katholikus egyháznak, hogy vele szemben több kisebb felekezet áll, a melyek közül az egyik, a görög katholikus egyház különben is csak szertartásban különbözik tőle, úgy, hogy a katholikusok az anyaországban is tulajdonképen több mint 60%-át teszik a népességnek. A népességnek felekezetek szerint való megoszlását a kötet végén grafikai térképen (1. a VII. sz. térképet) is bemutatjuk, a törvényhatóságok szerint kimutatott arányszámok pedig a 22. sz. táblán találhatók. Látható ezekből, hogy a római katholikus egyház az ország egész nyugati felében nagy többségben van, a legkevesebb római katholikus található viszont az ország keleti részeiben, a szélső délkeleti vármegyék kivételével, a hol a székelyek közt, különösen Csík vármegyében ismét magasabbra emelkedik a római katholikusok aránya. Ezúttal mellőzhetjük az egyes felekezetek elhelyezkedésének részletes ismertetését, mert az előző népszámlálás óta, a mikor ezek behatóan s némi történeti visszapillantással ismertetve voltak, a helyzet csak kevéssé változott. Inkább az érdekelhet bennünket, hogy ez a változás 1900 óta milyen irányban és milyen mértékben következett be. Az egész Magyarbirodalomban az egyes felekezetek arányszámai az utolsó két népszámlálás szerint így alakultak : Az összes népességből Hitfelekezetek volt Vo-ban Változás 1900-ban 1910-ben Római katholikus 51-s 52M + 0'« Görög katholikus 9-B 9-7 + 0M Református 12-7 12-6 — 0*3 Ág. hitv. evangélikus 6-7 6M — OM Görög keleti 14-6 14-3 — 0-3 0-4 o-« — O-i 4M 4-5 + O-i Egyéb és ismeretlen... 0i 0-1 Az elmúlt 10 év alatt csak a római katholikusok arányszáma növekedett jelentékenyebben, a mit leginkább az ágostaiak és a görög keletiek térvesztése segített elő ; mindkét felekezet egyenlő törtet veszített eddigi arányszámából, de a veszteség az ágostaiaknál, a mely felekezet jóval kisebb részét teszi a népességnek, mindenesetre sokkal érzékenyebb. A többi felekezetnél a változás szóra sem érdemes, mégis szükséges megemlíteni, hogy a görög katholikusok arányának erősbödése pgy régóta tartó lassú folyamatnak megfordulását jelenti, — a mi a görög katholikusok újabbi erősebb természetes szaporodásával magyarázható — s hogy viszont az izraeliták régebbi gyors előretörése sokkal lassúbb térfoglalásnak adott helyet. A 100. lapon lévő 22. sz. tábla részletesen beszámol arról, hogy az egyes felekezetek milyen országrészekben és törvényhatóságokban foglaltak vagy vesztettek tért. A római katholikus egyház térnyerése volt a legáltalánosabb : csak egyetlen országrész akadt, a Tisza-Maros szöge, a hol a római katholikusok némileg visszaszorultak 37'0%-ról 36'7-re, egyebütt mindenhol növekedett arányuk, habár nem is nagy mértékben. A törvényhatóságok között már inkább találunk olyanokat, a hol a római katholikusok aránya némileg csökkent, de e 27 törvényhatóság között 14város van, többnyire olyanok, a melyekben a római katholikus többség a más felekezetűek tömegesebb beözönlése folytán veszít túlsúlyából. Megemlítjük még, hogy Torontál vármegyében a római katholikusok elveszítették eddigi relativ többségüket, a mit