1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)
I. Általános jelentés - C) Általános népleírás
53* (1. a 21. táblát a 98. lapon). Ezek az arányszámok törvényhatóságon ki nt nem nagy különbségeket mutatnak, inkább csak a városi és vármegyei törvényhatóságok arányszámai távolodnak el egymástól. Országrészenkint ilyen eltéréseket látunk : 100 tizenöt éven felüli egyén közül Országrész törvéliaiadon ll£iza s ve-v ,iyesen nnjauon vtgy elyál t Duna jobb partja 26 r, 03'r, 9 b 0 a Duna bal partja 27't 62'i IO'i O'i Duna-Tisza köze 30 r, 60r> 8's OM Tisza jobb partja 27-s 61'7 10'a O'a Tisza bal partja 28M 02« 8'7 OM Tisza-Maros szöge 25-u 04 i 10« O'a Királyhágóntúl 28\I 61 's 9 B OM Fiume város és kerülete 42-o 50"a 7-« O'a Magyarország 2S'o 62' s S'b O'a Horvát-Szlavonországok 26-a 64' o 9\, 0' a Magyarbirodalom 27*7 62"i 9'o (b „,,., í vármegyék 25's 64't 9-7 O's Ebből Í .. . , ,,„. ,„ „ n. \ tj. varosok 40 0 4.9'e 8s O'i A népszaporodás szempontjából legfontosabb a házasok aránya ; ez, mint látjuk, az országrészeknél csekély változást mutat, annál nagyobb az ellentét, ha a városokat szembeállítjuk a megyékkel. Az előbbiekben a 15 éven felüli népességnek még fele sem tartozik a házasok sorába, az utóbbiakban közel két harmadrésze házas. A késői házasodás a városokban és az egészen fiatal elemek összezsufolódása okai e jelenségnek. Az országrészek közül is a DunaTisza köze csak azért mutatja a házasok legkedvezőtlenebb arányát, mert itt a főváros 45*4%-os száma szorítja le az átlagot. Még Budapestnél is kedvezőtlenebb a házasok arányszáma Sopronban, Pozsonyban, Zagrebben és különösen Komáromban (42'5%), az utóbbi városban leginkább a helyőrség aránylag nagy száma miatt. A mezőgazdasági jellegű városokban, a hol a népesség általában korábban lép házasságra, a házasok aránya is jóval nagyobb, mint az iparos városokban, így Hódmezővásárhelyen 63*7, Szabadkán 63'0, Verseczen 60'5%-a a 15 éven felüli népességben él házasságban. A vármegyék közül is a korán házasodó népességgel birók tűnnek ki a legmagasabb arányszámokkal, mint pl. Baranya (71'i), Bács-Bodrog (7To), Bjelovar-Krizevci (7()-o). Az ellenkező végletet a vármegyék közül Brassóban (55"6%), Szebenben (56-e) és Trencsénben (58'o) látjuk, mint, a hol a késői házasodás van divatban, vagy a hol, mint Trencsénben, a két nem egyensúlya leginkább meg van zavarva. A nőtlenek, hajadonok aránya a házasokéval ellentétes irányban növekedvén, vagy csökkenvén, azzal nem szükséges foglalkozni, érdemes azonban az özvegyek arányát figyelemmel kisérni. Az özvegyek aránya függ a két nem eltérő halandósági viszonyaitól, a palingam házasságok arányától, azután az öregebb korúak képviseltetésétől, a mit viszont az általános halandósági viszonyok befolyásolnak. Ezek a körülmények sok esetben ellentétes irányban hatnak az özvegyek arányára, azért az eredeti okot ba jos felismerni. Mindenesetre nemenkint külön kell az özvegyek arányát vizsgálni, mert a férfiak és nők között igen különböző az özvegyek száma. Már az abszolút számoknál láttuk, hogy 339.737 özvegy férfival 948.767 özvegy nő áll szemben, tehát majdnem háromszor annyi. Annak, hogy özvegy nő jóval több van, megvannak a természetes okai. Első sorban a házasságban élő férfiak átlagos életkora magasabb lévén, mint a férjes nőké, à házas férfiak közül többen halnak el, illetőleg gyakrabban hal el előbb a férfi, mint a 110, ennélfogva a nők közül többen lesznek özvegygyé, mint a férfiak közül. Viszont az özvegy férfiak halandósága is nagyobb, mint az özvegy nőké, a mi megint csak az özvegy nők túlsúlyát növeli ; végül az özvegy férfiak közül jóval többen lépnek újból házasságra, mint az özvegy nők közül, a mi szintén a fönt említett irányban hat. Minthogy népmozgalmi statisztikánk úgy a halálozásoknál, mint a házasságkötéseknél feltünteti a családi állapotot, egészen pontosan nyomon követhetjük az özvegyek számának növekvését az utolsó évtizedben a népmozgalmi adatok szerint is : Férfi Nő 1900-ban volt özvegy a népszámlálás szerint 301.580 875.263 Az 1901—1910. évek folyamán özvegygyé lett 570.832 696.065 Együtt 872.412 1,571.328 Ebből leszámítva az 190t—1910. évek folyamán meghalt özvegyéket 266.975 48G.299 és a 10 év alatt házasságra lépett özvegyeket 257.817 156.754 Marad 347.620 928.275 Ezzel szemben az 1910. évi népszámlálás talált özvegyet 339.737 948.767 Különbség — 7.883 + 20.492 Ha tíz év alatt ki- és bevándorlás nem lett volna, a népmozgalmi adatok alapján kiszámított számnak egyeznie kellene a népszámlálás által megállapított számmal. Hogy a férfiaknál kevesebb van, mint a mennyinek a népmozgalmi adatok szerint lenni kellene, az abból magyarázható, hogy özvegy férfiak is vándorolnak ki, tehát az özvegy férfiak száma kivándorlás folytán is csökken. Ámde özvegy nők is vándorolnak ki — bár kisebb számban — s mégis azt látjuk, hogy özvegy nő több van, mint a népmozgalmi adatok szerint. Ennek a jelenségnek a magyarázatát abban véljük megtalálni, hogy sok házas ember vándorol ki felesége nélkül s külföldön elhalván, itthon maradt felesége már mint özvegy kerül a statisztikába, a férj azonban nem kerül a magyarországi elhaltak közé. Ha okoskodásunk megáll, úgy a fenti 20.000 özvegy csak minimumát teszi az özvegy nők ama nagy számának, kiknek férje külföldön, hazájától és családjától távol vesztette életét.