1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - C) Általános népleírás

Másfelől azonban nem lehetetlen, hogy a népszámláláskor sok olyan nő is vallja magát özvegynek, a ki elhalt férjével csak vadházasságban élt, a népmozgalmi adatokban azonban ilyen özvegy csak kivételesen kerülhet, mert az anyakönyvi bejegyzéseknél az adatokat okmányokkal kell igazolni. Fentebb láttuk, hogy száz 15 éven felüli egyén között 9*6 özvegy van ; míg azonban az ilyen korú férfiak között csak 5*1% özvegy, a nőknél ez az arányszám 13*8 %-ra emelkedik. Érdekes az özvegyek aránya tekintetében a különbség a városok és a vármegyék között. A tj. városokban aránytalanul kevesebb az özvegy férfi, mint a vármegyékben, — 3*4% 5*4 %-kal szemben —az özvegy nők viszont a városokban szerepelnek nagyobb arányban (14*0), mint a vármegyékben (13*8). E jelenség oka egyrészt abban keresendő, hogy a városokban a férfi népesség jóval fiatalabb elemekből áll, mint a vidéken, másrészt a férfiak gyakrabban nősülnek újra, ha özvegyekké lesznek ; viszont a városokban a férfiak és nők halandósága között nagyobb a különbség a férfiak hátrányára, mint a vidéken és a korkülönbség is nagyobb átlag a házastársak között, ennélfogva gyakrabban lesz a nő özvegygyé. Ez utóbbi körülmények az özvegy nők nagyobb számát magyarázzák, a mikhez hozzájárul még az, hogy az özvegy nők előszeretettel költöznek be a városokba, a hol az újbóli férjhezmenetelnek vagy legalább a munkaalkalmaknak nagyobb a valószínűsége. Anélkül, hogy a kor- és halálozási viszonyokkal magyarázni megkisérelnők, csak felemlítjük, hogy az özvegy férfiak legkisebb aránya található Kassán (2%), Komáromban (2*6), Marosvásárhelyen (2*7) Budapesten és Miskolczon (2'9%), ellenben legtöbb az özvegy férfi Lika-Krbava (9*3), Krassó-Szörény (8*i), Modrus-Rijeka (7*7) és Temes, Nagy-Küküllő és Srijem (7*i) vármegyékben. A 15 éven felüli nők között viszont a legkevesebb özvegy található LikaKrbava (10%), Bács-Bodrog (12'o), Varazdin és Virovitica (12*3), végül Békés és Csanád (12*4) vármegyékben, legtöbb Selmeczbányán, 22*1 %, azután Baján, 18*2 és Brassó vármegyében, 18*0%. A törvényesen elváltak aránya csak egy csekély törtje, 0*3 %-a a 15 éven felüli népességnek, 1900 óta azonban e kis szám igen megnövekedett ; az elvált férfiak száma ugyanis 6.428-ról 13.970-re, az elvált nőké pedig 12.046-ról 25.372-re szaporodott. v Ha végigkísérjük az elmúlt évtizedben az elváltak számának alakulását, úgy mint azt az özvegyeknél tettük, a következő eredményekre jutunk (lásd fent) : Férfi Nő Az elváltak száma 1900-ban 6.428 12.046 Az 1901—1910. évek folyamán elvált 46.005 46.005 Együtt 52.433 58.051 Az elváltak közül az évtized folyamán meghalt 2.407 2.358 Üjból házasságra lépett 22.2% 19.257 Marad 27.730 36.436 Ezzel szemben az 1910. évi népszámlálás talált elváltat 13.970 25.372 Különbség — 13.760 — 11.064 Sem a férfiaknál, sem a nőknél nem lehet a kivándorlással magyarázni ezt a feltűnő nagy különbséget. Mindenesetre a népmozgalmi adatok alapján megállapított számok állanak közelebb a valósághoz s így nagyon valószínű, hogy a népszámlálás alkalmával igen sokan letagadják elvált voltukat. Különösen a férfiakra áll ez, míg a nőknél valamivel ritkábban fordul elő, mert az elvált nők egy része férje nevét is viselvén, a nőknél nincsen olyan nagy tere a családi állapotra vonatkozó adat meghamisításának. A városokban az elválások sűrűbbek lévén, mint a vidéken, a városokban jóval több is az elvált családi állapotú (0*7%), mint a vármegyékben (0*3%). Az egy százalékot azonban sehol sem éri el az elváltak aránya a 15 éven felüli népességben s érdekes, hogy Budapest fővároson kivül, a hol az elváltak aránya 0'9%-ra rúg, az erdélyi szász lakosságú vármegyékben van legtöbb elvált, így Brassóban 0*9, Szebenben és Nagy-Küküllőben 0*8%, azonkívül a nagy protestáns városokban, Hódmezővásárhelyen, Nagyváradon, Debreczenben és Kolozsvárt (0*8). Viszont a túlnyomóan katholikus vidékeken alig találunk elváltat, az egész Duna balpartján a 15 éven felüli népességnek csak O'i %-a elvált, a Duna jobb- és a Tisza jobbpartján is csak 0'2-et, tesz e százalék. Általában véve népességünk családi állapotának arányszámai alig változtak az utolsó évtized alatt, úgy, hogy semmi esetre sem áll meg az az általánosan elterjedt nézet, hogy a házasságok mindig ritkábbakká válnak s a népességnek mindig kisebb és kisebb része él házassági kötelékben. Ha csak vármegyék és városok szerint megkülönböztetve hasonlítjuk össze a két népszámlálás országos arányszámait, könnyen meggyőződhetünk erről : A 15 éven felüli férfinépességből női népességből Részletezés százalékban nőtlen nős özvegy elvált hajadon férjes özvegy elvált 1900 1910 1900 1910 1900 1910, 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 I 1910 1900 1910 Vármegyék 30-8 30M 64"o 64-0 5*i 54 0i Ói 21-e j 21-5 64-2 64-4 14-0 13-s 0"2 0-3 Tj. városok 47-0 45-s 49-3 50-4 36 3-4 0-2 0-4 36-t 1 36-a 48-4 48-» 14-4 1 14-0 0*5 0*9 Összesen 32-0 32U 62' 4 62-a 4-0 5-1 0-1 0-3 23s j 23s 62-Ô 62-o 14\ 1 13' s O- 3 0-4