1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)
TARTALOM
VI II Lay 15. A Magyarbirodalom területén kivül 1910-ben összeírt magyar honos katonák a közös hadügyminiszter által megküldött számlálólapok alapján, összeírási helyük szerint 80 16. A népcsere mérlege Ausztriával 1900-ban és 1910-ben a polgári és katonai népesség megkülönböztetésével törvényhatóságonkint 82 17. A férfiak és nők száma és egymáshoz való aránya a három utolsó népszámlálás szerint törvényhatóságonkint 84 18. A férfiak és nők egymáshoz való aránya korévenkint 86 19. A népesség korévenkint 1900-ban és 1910-ben 87 20. A 15 éven felüli népesség családi állapota nemek és korcsoportok szerint, törvényhatóságonkint 90 21. A különböző családi állapotúak aránya a 15 éven felüli népességben 1900-ban és 1910-ben törvényhatóságonkint ' 98 22. A népesség hitfelekezetek szerint 1900-ban és 1910-ben törvényhatóságonkint 100 23. A városok népessége hitfelekezetek szerint országrészenkint 1900-ban és 1910-ben .104 24. Hitfelekezet a korral és családi állapottal összevetve, viszonyszámokban 112 25. A polgári népesség 1880-ban és 1910-ben, az összes népesség 1900-ban és 1910-ben anyanyelv szerint, törvényhatóságonkint 114 26. Az egyes nemzetiségek szaporodása a polgári népességben 1880-tól 1910-ig törvényhatóságonkint 118 27. Az egyes nemzetiségek szaporodása az összes népességben 1900-tól 1910-ig törvényhatóságonkint 120 28. A polgári népesség anyanyelv szerint százalékokban 1880-ban és 1910-ben törvényhatóságonkint 122 29. Az összes népesség anyanyelv szerint százalékokban 1900-ban és 1910-ben törvényhatóságonkint 124 30. A városok népessége anyanyelv szerint országrészenkint 1900-ban és 1910-ben 126 31. Anyanyelv a korral és családi állapottal összevetve, viszonyszámokban 134 32. A népesség anyanyelve hitfelekezetek szerint, a három utolsó népszámlálás alapján 136 33. A magyar anyanyelvűek aránya az egyes hitfelekezetek hívei között a három utolsó népszámlálás alapján törvényhatóságonkint 138 34. A csak magyarul tudók aránya a három utolsó népszámlálás szerint, törvényhatóságonkint 140 35. A nem magyar anyanyelvűek közül csak anyanyelvükön beszélők aránya törvényhatóságonkint 141 36. A csak magyarul tudók aránya hitfelekezetek szerint, törvényhatóságonkint 142 37. A magyarul tudók és nem tudók száma és aránya a polgári népességben 1880-ban és 1910-ben, az összes népességben 1900-ban és 1910-ben törvényhatóságonkint 144 38. A magyarul tudók száma és aránya a polgári népességben 1880-ban és 1910-ben, az összes népességben 1900-ban és 1910-ben városonkint, szembeállítva a vidékkel országrészenkint 148 39. A magyarul tudók aránya az egyes nemzetiségek közt a három utolsó népszámlálás szerint, törvényhatóságonkint 152 40. A magyarul tudók aránya az egyes hitfelekezetek nem magyar ajkú hívei között 1900-ban és 1910-ben törvényhatóságonkint 154 41. Magyarul tudás nemzetiségek szerint a korral és nemmel egybevetve, országos eredményekben 156 42. A különböző felekezetű nem magyar anyanyelvűek magyarul tudása nemek szerint, országos eredményekben 156 43. Az egyes nemzetiségek nyelvismerete és a beszélt nyelvek elterjedtsége, törvényhatóságonkint 158 44. Az írni-olvasni tudás terjedése a négy utolsó népszámlálás szerint, törvényhatóságonkint 166 Lap 45. Az írni-olvasni tudók aránya nemek szerint a három utolsó népszámlálás alapján, továbbá nemek és korcsoportok szerint 1910-ben törvényhatóságonkint 170 46. Az írni-olvasni tudók aránya hitfelekezetek szerint, a három utolsó népszámlálás alapján, törvényhatóságonkint 174 . 47. Az írni-olvasni tudók aránya nemzetiségek szerint a három utolsó népszámlálás alapján, törvényhatóságonkint 176 48. Az írni-olvasni tudók aránya nemek szerint a három ( utolsó népszámlálás alapján, továbbá nemek és korcsoportok szerint 1910-ben, vallással és anyanyelvvel összevetve, országos eredményekben 178 49. A középiskolát végzettek aránya nemek szerint, törvényhatóságonkint 180. 50. A középiskolát végzettek aránya nemek és korcsoportok szerint a vallással és anyanyelvvel összevetve országos eredményekben 181 51. A népesség a keresők és eltartottak és a nemek megkülönböztetésével a három utolsó népszámlálás szerint, törvényhatóságonkint 184 52. A keresők és eltartottak foglalkozási főosztályok szerint a nemek megkülönböztetésével 1900-ban és 1910-ben 188 53. A kereső népesség foglalkozási viszony szerint való megoszlása foglalkozási főosztályok szerint a nemek megkülönböztetésével 1900-ban- és 1910-ben 190 54. A kereső népesség foglalkozási viszony szerint 1 való megoszlása törvényhatóságonkint 1900-ban és 1910-ben 192 55. A népesség foglalkozási viszony szerint való megoszlása az eltartottak figyelembevételével, fogkil- * kozási főosztályon kint országos eredményekben 1900-ban és 1910-ben 194 5G. Az egyéb segédszemélyzet részletezése foglalkozási főosztályonkint, országos eredményekben 1910-ben 196 57. A kereső nők foglalkozási főosztályok szerint, törvényhatóságonkint 1900-ban és 1910-ben 198 58. A kereső nők foglalkozási főosztályonkint és fontosabb fő- és alcsoportonkint 1900-ban és 1910-ben 202 59. A földmiveléssel foglalkozó kereső népesség foglalkozási viszony szerint törvényhatóságonkint 1900ban és 1910-ben 204 00. A földmiveléssel foglalkozó önálló kereső népesség részletezése a birtok terjedelme szerint 1900-ban és 1910-ben, törvényhatóságonkint 206 01. Az őstermeléssel foglalkozó női kereső népesség 1900-ban és 1910-ben a férfiakhoz viszonyítva, a, foglalkozási viszony feltüntetésével, törvényhatóságonkint 210 62. A mezőgazdasággal és kertészettel foglalkozó kereső népesség részletezése és a szántóföld-, kert- ésj szőlőterülettel való egybevetése 1900-ban és 1910-ben törvényhatóságonkint 21Í 63. Az egyes ipari főcsoportokban foglalkozók az összes kereső népesség százalékában 1900-ban és 1910-ben, törvényhatóságonkint 214 64. A városok és az 5000 léi éknél népesebb községek bányászat- és ipar-forgalommal foglalkozó kereső népessége 1910-ben 216 65. A bányászat-, kohászat-, ipar-forgalommal foglalkozó kereső népesség foglalkozási viszonya foglalkozási főcsoportok szerint 1900-ban és 1910-ben százalékokban 220 66. A kereső népesség foglalkozási viszonya a három utolsó népszámlálás szerint azokban a tulajdonképeni ipari és kereskedelmi alcsoportokban, a melyekben 1910-ben a keresők száma legalább 1000-re rúgott 221 67. A bányászat- és ipar-forgalomhoz tartozó segédszemélyzet foglalkozási viszonya 100 önállóra vonatkoztatva 1900-ban és 1910-ben 224
