1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

TARTALOM

Lap 68. A tulajdonképeni kereskedelemmel foglalkozó kereső népesség foglalkozási viszonya törvényhatóságon­kint 1900-ban és 1910-ben 226 09. A bányászat- és ipar-forgalommal foglalkozó női kereső népesség 1900-ban és 1910-ben a férfiakhoz viszo­nyítva a foglalkozási viszony feltüntetésével 228 70. A bányászat-és ipar-forgalommal foglalkozó női kereső népesség a férfiakhoz viszonyítva törvényhatósá­gonkint 1900-ban és 1910-ben 232 71. A kereső nők száma és aránya a három utolsó nép­számlálás szerint azokban a bányászat- és ipar­forgalomhoz tartozó alcsoportokban, a melyekben 1910-ben legalább 200 nő foglalkozott 234 72. A tulajdonképeni ipar körébe tartozó vállalatok nagyság szerint 1900-ban és 1910-ben törvényható­ságonkint 236 73. A tulajdonképeni ipar körébe tartozó vállalatok segéd­személyzete a vállalatok nagysága szerint 1900-ban és 1910-ben törvényhatóságonkint 240 74. A tulajdonképeni ipar körébe tartozó vállalatok nagy­ság szerint 190C-ban és 1910-ben ipari főcsoporton­kint 244 75. A tulajdonképeni ipar körébe tartozó vállalatok segédszemélyzete a vállalatok nagysága szerint, 1900-ban és 1910-ben ipari főcsoportonkint 246 76. Iparágak 1900-ban és 1910-ben, a melyekben 1910-ben akár a vállalatok száma, akár a segédszemélyzet legalább 1000 volt 248 77. A 20-nál több segédszemélyt alkalmazó bánya- és és iparvállalatok nagyság szerint 1900-ban és 1910-ben ipari főcsoportonkint 250 7í£ Bányászati és ipari ágak 1900-ban és 1910-ben, a melyekben a 20-nál több segéddel dolgozó válla­latokban 1910-ben legalább 1000 egyén volt alkal­mazva 252 79. A 20-nál több segéddel dolgozó bánya- és iparválla­latok segédszemélyzete foglalkozási viszony szerint, továbbá a segédszemélyzetből a magyar állam­polgárok, magyar anyanyelvűek és magyarul tudók aránya 1900-ban és 1910-ben foglalkozási fő- és nevezetesebb alcsoportok szerint 254 80. A bányászati és ipari mellékfoglalkozással birok száma és aránya az ugyanazon foglalkozást fő­foglalkozásképen űző keresőkhöz, ipari főcsopor­tonkint 1900-ban és 1910-ben 258 81. A tulajdonképeni ipar körébe tartozó s a népszám­láláskor munka nélkül volt férfi segédszemélyzet 1900-ban és'1910-ben törvényhatóságonkint 259 82. A tulajdonképeni ipar körébe tartozó s a népszám­láláskor munka nélkül volt férfisegédek iparágak szerint 259 83. Az összes népesség foglalkozása a korral egybevetve, .'országos eredményekben 260 84. A kereső népesség kor szerint való megoszlása fog­lalkozásonkint és nemek szerint 262 85. A népesség foglalkozása a családi állapottal egybe­vetve 264 86. A kereső népesség családi állapot szerint való meg­oszlása foglalkozásonkint és nemek szerint 266 87. A népesség foglalkozás és írni-olvasni tudás szerint 268 88. A középiskola 8, 6 és 4 osztályát végzettek aránya a kereső népességben foglalkozásonkint, a nemek megkülönböztetésével 270 89. A népesség foglalkozás és honosság szerint 1900-ban és 1910-ben 272 90. A népesség foglalkozás és vallás szerint 1900-ban és 1910-ben 274 91. Az izraelita vallásúak aránya az egyes foglalkozási főcsoportokban 1900-ban és 1910-ben törvényható­ságonkint 278 92. Az izraelita vallásúak aránya egyes fontosabb fog­lalkozási alcsoportok keresői között 1900-ban és 1910-ben törvényhatóságonkint 280 Lap 93. A népesség foglalkozás és anyanyelv szerint 1900-ban és 1910-ben 282 94. A magyar anyanyelvűek aránya az egyes foglalko­zási csoportokban a keresők és eltartottak, a férfiak és nők megkülönböztetésével 1900-ban és 1910-ben 294 95. A csak magyarul tudók és a nem magyar anya­nyelvűek közül magyarul tudók aránya egyes foglalkozási csoportokban a keresők és eltartottak, a férfiak és nők megkülönböztetésével 1900-ban és 1910-ben 290 96. A magyar anyanyelvűek aránya az egyes foglalko­zási főcsoportokban 1900-ban és 1910-ben törvény­hatóságonkint 300 97. A nem magyar anyanyelvűek közül s általában magyarul tudók aránya az egyes foglalkozási fő­csoportokban 1900-ban és 1910-ben törvényható­ságonkint 302 98. A magyar anyanyelvűek aránya egyes fontosabb foglalkozási alcsoportok keresői között 1900-ban és 1910-ben törvényhatóságonkint 300 99. Az értelmiséghez tartozó kereső egyének megoszlása. foglalkozási főcsoportok szerint 1900-ban és 1910­ben törvényhatóságonkint 308 100. A közszolgálat és szabad foglalkozások körébe tar­tozó értelmiségi kereső egyének megoszlása köz­szolgálati ágak szerint 1900-ban és 1910-ben, tör­vényhatóságonkint 310 101. A közszolgálat és szabad foglalkozások körébe tar­tozó értelmiségi kereső egyének vallás-, anya­nyelv és magyarul tudás szerint való megoszlása közszolgálati ágak és fontosabb alcsoportok szerint 1900-ban és 1910-ben Magyarországon 314 102. Az izraelita vallásúak aránya az értelmiségi kereső egyének között egyes fontosabb csoportok és fog­lalkozások szerint 1900-ban és 1910-ben törvény­hatóságonkint 316 103. A magyar anyanyelvűek aránya az értelmiségi kereső egyének között egyes fontosabb csoportok és foglalkozások szerint 1900-ban és 1910-ben, tör­vényhatóságonkint 318 104. A községi és körjegyzők és segédjegyzők anya­nyelv szerint való megoszlása arányszámokban, a három utolsó népszámlálás szerint törvény­hatóságonkint 320 105. A lelkészek és segédlelkészek, továbbá a tanítók és tanítónők anyanyelv szerint való megoszlása és magyarul tudása arányszámokban a három utolsó népszámlálás szerint, törvényhatóságonkint 322 106. A magyarországi lelkészek és segédlelkészek anya­nyelve és magyarul tudása felekezetek szerint, országrészenkint 1900-ban és 1910-ben 326 107. A kereső férfiak közül házzal, földbirtokkal vagy földbérlettel birók aránya foglalkozásonkint 328 108. Az összes népességből házzal, földbirtokkal vagy földbérlettel birók aránya foglalkozásonkint 332 109. Az összes népességből házzal, földbirtokkal vagy földbérlettel birók aránya foglalkozási főcsoportok szerint, törvényhatóságonkint 330 III. Térképek. I. A népesség szaporodása. 1. A polgári népesség tényleges szaporodása 1869-től 1910-ig. 2. Az összes népesség tényleges szaporodása 1900-tól 1910-ig. 3. Természetes szaporodás vagy fogyás 1900-tól 1910-ig. 4. Különbözet a tízévi (1900-1910) természetes és tényleges szaporodás között. II. Tényleges szaporodás vagy fogyás 1900-tól 1910-ig járá­sonkint. III. Népsűrűség 1910-ben járásonkint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom