1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - C) Általános népleírás

.'il* Érdekes különbséget látunk Magyarország és Horvát-Szlavonországok között a más megyebeliek arányát illetőleg. Magyarországon alig van horvátszlavonországi születésű, ellenben a társországokban tekintélyes arányt képvisel az anyaországban születettek száma, amely arány 1900-ig növekedett ; azóta azonban çsôkkent, bizonyítékául annak, hogy újabban az anyaojrszágból való odavándorlás alább hagyott. A külföldiek bevándorlása is nagyobb a társországokba, mint az anyaországba, mert ott jóval több az ausztriai és egyéb külföldi születésű, mint az anyaországban. Az ausztriai bevándorlás azonban a társországokba szintén régibb keletű (különösen a mult század 80-as éveiben vándoroltak be sokan Cseh- és Morvaországból), újabban ez a bevándorlás is csökkent, mert fokozatosan fogy az ausztriai születésűek aránya. Országrészenkint és törvényhatóságonkint vizsgálva az arányszámok alakulását, azt találjuk, hogy a helybeli születésűek aránya legkisebb (62-6%) a Duna-Tisza közén, amit egyedül csak Budapest és környéke idéz elő, mert az egyes vármegyékben épen a községek nagy népcseréje következtében az országos átlagnál is jóval magasabb a helybeli születésűek aránya. A második helyen a Duna jobb partja áll, ahol 64-1 %-a a népességnek született az összeírás községében. Ennek az országrésznek egy vármegyéjében, Somogyban találjuk az összes vármegyei törvényhatóságok között a legkisebb arányszámot (55-o), melyet egy vármegye sem közelít meg. Már a mult népszámlálás eredményeinek ismertetésekor rámutattunk arra, hogy ez valószínűleg abból ered, hogy Somogy vármegyében van Pest vármegye után a legtöbb gazdasági cseléd, ez pedig a mezőgazdasági népességnek legmozgékonyabb eleme, mely rendszerint családostul költözvén egyik községből a másikba, a belső vándormozgalmat nagyon élénkké teszi. A helyváltoztatás viszont Erdélyben a legritkább, mert ott legnagyobb a helybeli születésűek aránya (76-3). A vármegyék közül azonban nem királyhágóntúli vármegye mutatja a legmagasabb arányszámot, hanem az anyaországban a Tisza balparti Máramaros vármegye (85*1%), a társországokban pedig Lika-Krbava (86-7) és Varazdin (85-9). Általában véve az ország határán fekvő vármegyékben legtöbb a helybeli születésű (a felsoroltakon kívül különösen Árva, Csík, Fogaras vármegyékben), mert a belső vándorlások iránya a perifériákról az országközepe felé tartván, a széleken kevés a más megyékből bevándorlott, a külföldről bevándoroltak pedig, mint látni fogjuk, alig vehetők számba. Ahol e szabály alól kivétel van, ott különleges okok játszanak közre : pl. a községek átlagosan kis népessége, ahol aránylag már csekélyebb vándormozgalom is befolyásolja a helybeliek arányát (példa rá Vas, Zala, Sáros), vagy bánya- és ipartelepek, amelyek a más törvényhatóságbeli lakosokra vonzóerőt gyakorolnak (pl. Hunyad, Brassó, részben Szepes). A városokban, melyekbe igen nagy a bevándorlás, természetesen jóval kevesebb a helybeli születésű, mint a vármegyékben. A törvényhatósági jogú városok lakosságának még fele sem (45-6) született abban a városban, amelyben összeírták, a vármegyék lakosságának ellonben 71-8%-a az összeírás községében született. Legkisebb a helybeli születésűek aránya a társországok fővárosában Zagrebben, ahol csak 30-7 %-a a lakosságnak ; Budajpestet, ahol a lakosságnak 35-4%-a született helyben, még Temesvár is megelőzi (34-7%). A 40-et nem éri el még a helybeli születésűek aránya Pécsett, Komáromban, Kassán, Nagyváradon, Marosvásárhelyt és Osijeken, tehát többnyire gyorsan fejlődő városokban. Komáromban a nagyszámú idegen születésű katonaság nyomja le az arányszámot, Kassán hasonló körülmény és az, hogy a város régebben növekedett erősen bevándorlás útján : ennek a nyoma látszik még meg a helybeli születésűek alacsony arányán. Egyébként ez az arány Kassán növekedett 1900 óta, jeléül annak, hogy a bevándorlás azóta alábbhagyott. Amely városok túlnyomóan saját erejükből fejlődnek, ott a helybeli születésűek aránya magas, így Hódmezővásárhely lakosságának 88-2 %-a, Szabadkáénak 81-2%-a, Kecskemétének 76-3%-a született helyben. A fogyó népességű Selmeczbányán is kevés a bevándorlott elem, ott 70-3% a helybeli születésű, Verseczen is 65-8%. Az ugyanazon megyebeliek és más megyebeliek arányszáma is inkább csak a városokban bir jelentőséggel, mert megmutatja némileg az egyes városoknak a közelebbi és távolabbi vidékre való vonzóerejét, bár ezeknek az arányszámoknak alakulására elsősorban a városok földrajzi fekvése van befolyással. Legtöbb városunk abszolút véve több embert vonz más vármegyékből, mint saját vármegyéjéből. Ebben a tekintetben már Budapest erősen kimagaslik a többi város közül, amennyiben lakosságának csak 8-1 %-a pestmegyei eredetű, ellenben 50-9%-a más megyebeli. Igen magas még a más megyebeliek aránya Temesvárt, 44-1%, Kolozsvárt 42-8, Zagrebben 41-2, Kassán 40-7, Osijeken 40-5%. Azok a városok, amelyekben a helybeli születésűek után az ugyanazon megyebeli születésűek dominálnak, a következők : « ugyanazon ^ mà

s Varos megyebeli születésűek "/.-a Sopron 21 2(n Baja 24 a 20« Szabadka lü

1« Ti Újvidék 29'» 19-fi Zombor 21-7 9-J Kecskemét 12-r 10*4 Szatmárnémeti 29i 23-? Pancsova 25-7 20 » Valamennyi városnál megmagyarázza a földrajzi fekvés azt, hogy miért van e városoknak kisebb vonzóerejük a más megyebeli lakossággal szemben. Szabadka, Zombor, Kecskemét ezenkívül földmíves lakosságú városok, amelyekbe nem igen történik bevándorlás távolabbi vidékekről. Meg kell azonban