1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - C) Általános népleírás

jegyezni, hogy Sopronnak még jelentékeny számú (6-3%) külföldi, különösen ausztriai születésű lakosa is van. Ennél nagyobb kontingenst a külföldi születésűek csak Varazdinban (9-2%), Pozsonyban (9-4%), Zagrebben (14-8) és különösen Fiúméban tesznek, ahol a lakosságnak nem kevesebb, mint 28-4%-a a külföldi születésű. Annál a fontosságnál fogva, melylyel Fiume mint egyetlen kikötővárosunk bir, nem lesz érdektelen Fiume lakosságának összetételét közelebbről vizsgálni. A két utolsó népszámlálás szerint volt Fiúméban : Születési liely Helybeli Magyarországi Ilorvát-szlavonországi j-^aj Ausztriai i Más külföldi M Ismeretlen I Abszolút számokban Százalékokban 1900 1910 1900 1910 18.771 22.515 48-» 45-1 2.607 6.592 6-T 13-s 4.849 6.518 12-Ú 13i 10.652 11.582 27T, 23-a 1.897 2.552 4's 5-1 179 47 0-4 O-i 38.955 49.806 100-n 100-o összes népesség.. A külföldi születésű lakosság bár ínég mindig elég tekintélyes hányadát teszi Fiume népességének, 1900 óta jelentékenyen tért vesztett s ezzel szemben az anyaországi születésűek nyertek leginkább helyet, kiknek száma 10 év alatt több mint megkétszereződött. A fejlődésnek ez a folyamata mindenesetre kedvezőbb, mint ha Fiume lakossága túlnyomóan külföldiek bevándorlása révén növekednék, mert az anyaországból való bevándorlás nyelvileg és érzelmileg is közelebb hozza Fiume lakosságát a magyar anyaországhoz. Érdekes, liogy most már Fiume lakosságának ugyanolyan százaléka anyaországi származású, mint társországi, holott 1880-ben még a horvát-sziavonországi születésűek Fiume népességében ötször annyian (10-8%) voltak, mint az anyaországiak (2-0%). A külföldiek között csak az ausztriai születésűek aránya csökkent, az egyéb külföldön, leginkább Olaszországban szülöttek kissé tért foglaltak (az olaszországi születésűek száma 1.287-ről 1.618-ra növekedett). Az előző évtizedben az olaszországi születésűek száma és aránya sokkal jobban szaporodott, az Olaszországból való bevándorlás tehát, mely különben sem mondható jelentékenynek, 1900-tól 1910-ig nem öltött nagyobb mérveket. Habár az anyaországnak földrajzi távolsága elég nagy Fiúmétól s így azt lehetne hinni, hogy Fiume vonzóereje az egyes magyarországi törvényhatóságokra már körülbelül egyformán hat ki, mégis azt látjuk, hogy a legközelebb fekvő Zala és Somogy vármegyéből vannak legtöbben Fiúméban ; az előbbi vármegye 1.029, az utóbbi 680 fiumei lakosnak a születési helye. Különösen nagy volt az elmúlt évtizedben Zala vármegyéből a bevándorlás Fiúméba, mert 1900-ban még csak 211 zalamegyei születésűt talált a fiumei népszámlálás. Nagyobb számmal (200-on felül) voltak még Fiúméban baranya-, tolna-, vas- és bács-bodrogvármegyei születésűek. Budapest maga is 471 lélekkel növelte Fiume népességét. A horvát-szlavonországi vármegyék közül természetesen legtöbbel járult Fiume népességéhez a szomszédos Modrus-Rijeka, ahonnan 3.160 (1900-ban 2.809) fiumei lakos származott ; 1900 óta azonban a bevándorlás, úgy látszik, innen alábbhagyott, ellenben nőtt a másik távolabbi tengerparti vármegyéből, mert az ott született fiumei lakosok száma 827-ről 1.481-re emelkedett. A zagrebmegyeiek 543-an vannak Fiúméban, s ezenkívül már csak a Varazdin és BjelovarKrizevci vármegyében születettek száma éri el a 200-at, azonkívül a Zagreb városban szülötteké (318). Látható tehát, hogy — eltekintve a két tengerparti vármegyétől, — Fiúménak újabban nagyobb vonzóereje van a távolabbi anyaországi, mint a közelebbi horvát-szlavonországi vármegyék lakosságára. Budapest lakosságának születési hely szerint való összetétele is érdekes változáson ment keresztül az utolsó tíz év alatt. A megcsökkent szaporodási aránynak tulajdonítható, hogy a helybeli születésűek arányszáma 35-5%-ról csak 35-4%-ra kevesbedett ; erőteljesen emelkedett azonban az ugyanazon és más magyarországi vármegyékben születetteké, viszont külföldi születésűt már aránylag jóval kevesebbet talált az 1910. évi népszámlálás, mint az 1900. évi. A 10. sz. táblán (a 31. és 53. lapon) részletesen megtalálható, hogy az egyes törvényhatóságokkal milyen nagy a főváros népcseréje. Itt csak országrészen kint adjuk a Budapesten összeírtak számát és a népcsere mérlegét az utolsó két népszámlálás idejében : A7. egyes országrészekben A népcsere Országrész született és Budapesten összeírtak száina mérlege Budapest javára 1900 1910 1900 . 1910 Duna jobb partja 141.336 170.027 130.190 152.650 Duna bal partja 81.714 92.380 74.111 82.561 Duna-Tisza köze 97.153 126.720 61.501 56.598 Tisza jobb partja ... 32.799 33.040 29.341 27.575 Tißza bal partja 30.155 42.413 26.862 35.824 Tisza-Maros szöge ... 18.899 23.452 15.399 17.686 Királyhágóntúl 12.018 25.551 9.920 21.630 Fiume város és kei275 373 — 17 — 98 Magyarország 414.349 513.956 347.307 394.426 Il.-Szlavonországok.. 4.392 5.467 2.886 3.683 M agya rbirodalom... Ml 51,9.423 350.193 398.109 Minden országrésznek több szülöttje van Budapesten most, mint 10 év előtt, a számok azonban nagyon különbözőkép növekedtek. A Tisza jobb partjának szülöttei alig szaporodtak, ellenben a Királyhágóntúl szülöttei kétszeres számra emelkedtek fel. Abszolút számban legnagyobb volt a bevándorlás a Duna jobb parti és a Duna-Tisza közi törvényhatóságokból. Az egyes vármegyék közül legtöbben származnak természetesen Pest vármegyéből (67.627), azután Fejérből (31.611), Nyitrábói (20.111), Veszprémből (19.269), Zalából (18.010), Tolnából (17.804), Jász-Nagykun-Szolnokból (17.322), Vasból (16.083). Ha a törvényhatóságok tényleges népességéhez viszonyítjuk a Budapesten összeírtak számát, kiderül, hogy Fejér és Esztergom vármegyék, továbbá Székesfehérvár, Komárom és Baja