1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)
I. Általános jelentés - C) Általános népleírás
41)* böző módon való megállapításánál fogva nagyon nehéz. Magyarországon még ez az arány is a valóságosnál magasabbnak mutatja a városi népességet, mert alföldi mezőgazdasági jellegű városaink lakosságának jórésze nem városba tömörülten, hanem külterületen, a határban szétszórt tanyákon lakik, ahol kulturális, közegészségügyi, közlekedési stb. tekintetben sokszor kedvezőtlenebb viszonyok között él, mint a falusi lakosság, amely a közigazgatást, iskolát, templomot helyben kapja. Népszámlálásunk ezúttal már nagyobb gondot fordított a külterületi lakosság lehető pontos kimutatására s így módunkban van minden egyes városnak, sőt községnek is a belterületen konglomerált és a külterületen szétszórtan, vagy a belterülettől távolabb együtt lakó népességét külön is megállapítani s a népesség fontosabb demográfiái viszonyait bel- és külterület szerint külön is megfigyelni. A népszámlálási mű I. kötete, mely az adatokat községenkint adja, ezúttal már a fontosabb demográfiái adatokat a külterületi részekről külön is közli. Ha a városok külterületének népességét a városi lakosságból leszámítjuk, vagyis ha e népességet vidékinek veszszük, a városi lakosságnak fentebb kimutatott arányszáma jelentékenyen leszáll. Hogy csak néhány feltűnő példát említsünk, Szabadka 93.232 polgári lakosából 46.470, Szentes 31.593 lakosából 11.605, Hódmezővásárhely 62.445 lakosából 24.700, Szeged 115.306 lakosából 40.531, Mezőtúr 25.835 lakosából 9.049, Kiskunfélegyháza 34.712 lakosából 16.102, Kiskunhalas 24.381 lakosából 12.432, Nagykőrös 28.431 lakosából 9.987, Kecskemét 65.716 lakosából 31.583, Debreczen 90.153 lakosából 38.404, Nyíregyháza 36.984 lakosából 13.859 a külterületen él. Igaz, hogy e felsorolt városok külterületi lakosságának legnagyobb része tényleg nem számítható városi lakosnak, mégis helytelen lenne az összes városoknak egész külterületi lakosságát leszámítani a városi lakosságból, egyrészt mert a belterület és külterület fogalma városonként különböző — egyik város pl. belterülethez számít olyan lakott helyeket, amelyek hasonló viszonyok között más városoknál már a külterülethez számítanak, —• másrészt pedig, mert sok városnál a külterületi lakosság is, vagy annak nagyobb része foglalkozási, lakási és egyéb viszonyainál fogva határozottan városi jellegű. Nem szabad e mellett figyelmen kívül hagynunk, hogy sok népes községünk is van, amelyek csak közigazgatási értelemben nem városok, de egyébként minden tekintetben a városiasságnak ismérveivel rendelkeznek. Csak 10.000-nél több lakossal biró község 61 van az anyaországban és 2 a társországokban, ezek közül 17-nek a lakossága határozottan iparforgalmi jellegű. Sőt vannak 10.000-nél kisebb lakosságú községeink is, melyek határozottan városszámba mennek. E községeknek lakossága bőven pótolja a tulajdonképeni városoknak nem városi jellegű részeit, illetőleg lakosságát, úgy, hogy a közigazgatási értelemben vett városok lakossága egész összegében bátran számítható városi népességnek. 3. A népesség születési hely szerint; a belső vándorlások. Népszámlálásunk ezúttal is kutatta a születéshelyet, hogy a jelenlevő népesség a származás helye szerint legyen részletezhető. Az erre vonatkozó adatok a népesség vándormozgalmát, a városok vonzóerejét s általában a törvényhatóságok egymásközti belső népcseréjét élénken világítják meg. Ezek az adatok egy-egy népszámlálásról is érdekesek, de még érdekesebbekké és értékesebbekké válnak az előző népszámlálásoknak hasonló adataival szembeállítva. A születési helyek főcsoportosítása szerint módunkban van immár három népszámlálásnak erre vonatkozó adatait összehasonlítani, tehát két évtized vándormozgalmát figyelhetjük meg. A 9. sz. tábla törvényhatóságonkint közli a szóbanforgó 1900. és 1910. évi adatokat, itt három népszámlálásról csak az országos eredményeket adjuk : Születési hely Magyarorszâg HorvíitSzlavonországok Magyarbirodalom 1890 1900 i 1910 1890;1900'l910 18901900 1910 Helybeli születésű I 73 i 70'o 68-6 75'4 72'ü 71-4 73-6 70-3 68-9 Ugyanazon megyebeli.. lG'oj 17-0 17-0 12-í 14-7 15-3 15-e 16-, 16-1 Más í magyarori szagi megye j 10r v _ s z} avbell i , ; országi ihJ HM m 5> 5'« 5":i 8-7 10-7 11-9 i szagi megye j 10r v _ s z} avbell i , ; országi i szagi megye j 10r v _ s z} avbell i , ; országi 0-!| 0'a 0s 3-8 4*8 5-6 0« 0-7 0-9 A Magyarbirodalomban 1 született összesen 98-1 98-a 98-t 97; 97' a 97-4 98-s 98' 4 98-i Ausztriai születésű l'il 1-9 l'o 2-e 2-3 2-0 1-3 1-3 la Más külföldi születésű 0-fli 0-2 0-4 0-3 0-4 0'e 0"a 0-3 0-4 Külföldön született öszH Vt l'A 2-9 2-7 2-e 1-6 r. l-ti Az adatok teljes összehasonlíthatóságát csak az befolyásolja némileg, hogy az 1890. évi adatok a polgári népességre vonatkoznak, a többiek pedig az összes népességre, ez azonban, mint az 1900. évi adatok mutatják, melyek a polgári és az összes népességről is megvannak, nem tesz nagy különbséget. Az 1910: évi arányszámok hasonló folyamatról számolnak be mint az 1900 éviek. Látjuk, hogy a helybeliek aránya ismét csökkent, ellenben ugyanolyan arányban növekedett a más megyebeliek aránya. Az ugyanazon megyebeliek aránya az anyaországban s ehhez képest a birodalomban is változatlan maradt, a belső vándormozgalom tehát, úgy látszik, még nagyobb volt ez évtizedben a távolabbi helyek, mint a szomszédos községek között. Ez természetes következménye a közlekedési eszközök szaporodásának és tökéletesbülésének. A szomszédos községek egymásközti népcseréje bizonyos meghatározott keretek között mozog, melyek évtizedlőiévtizedre alig változnak ; ezt a népcserét rendesen a szomszéd községek fiatalságának összeházasodása idézi elő. A távolabbi, más vármegyében fekvő községekkel való népcserét pedig már inkább gazdasági okok indítják és fokozzák és e népcsere a városok fejlődésévél, az ipari alkalmak növekedésével és a közlekedési eszközök és módok szaporodásával lesz mindig intenzívebb.
