1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - B) Lakóházak és lakásviszonyok

B) Lakóházak és lakásviszonyok. I. A lakóházak száma, szaporodása ; a terület­hez és a népességhez való aránya. A népszámlálás házról-házra történvén, nem mellőzheti a lakóházak felvételét sem. Már magának a népszámlálás mű­veletének megkönnyítése és ellenőrzése szempont­jából is szükséges, hogy a népességgel együtt a lakóházak s ezzel a lakásviszonyok legfőbb adatai is összeírassanak. De épen mert ez az összeírás tulajdonképen csak mellékes művelete a népszám­lálásnak s e mellett maga a megszámlálandó egység, a lakóház és a lakás fogalma se olyan határozott, mint a népszámlálás megszámlálandó egysége, az ember, a népszámlálással kapcsolatban történő ház­és lakásösszeírásnak korántsem lehet olyan jelentő­séget tulajdonítani, mint magának a népszámlálás­nak, annál kevésbbé, mert a ház- és lakásösszeírás­nak még számszerű eredményeire is befolyással lehet az, hogy a felvételi utasítások a lakóházak és lakások fogalmát hogyan állapítják meg. Habár a magyar népszámlálási utasítás ebben a tekintetben igyekezett az előző népszámlálás elveit követni, maga az a körülmény, hogy a felvételi ív egyes rovataiba az előfordulható változatok előre lenyo­mattak, az eredményeket — mint látni fogjuk, — lényegesen befolyásolta. A lakóházak száma a két utolsó népszámlálás szerint a következő volt : Szaporodás abszolút 1900 1910 számok- •/«-ban ban Magyarország 2,805.742 3,105.677 299.935 10"i Horvát-Szlavonországok... 421.448 453.463 32.015 T» Magyarbirodalomé 3,MT 3,559.110 " 331.950 KN Míg az előző évtizedben a népesség jobban szaporodott mint a lakóházak száma, ebben az évtizedben a lakóházak számának növekvése volt nagyobb mint a népességé. Magyarország és Horvát­Szlavonországok között teljesen fordított viszony észlelhető ebben a tekintetben : 1890 és 1900 között Magyarországon jobban szaporodott a népesség, mint a házak száma, s a következő évtizedben a házak száma emelkedett jobban, a társországokban ellenben az előző étvized a lakóházaknak a népesség szaporodásánál nagyobb növekvését mutatja, az utolsó évtized pedig a népesség nagyobb szaporo­dását. Már ezek az adatok kételyt támaszthatnak a lakóházak számának helyességére vonatkozólag. Minthogy új lakóházak építése, vagyis a lakóházak­számának szaporodása elsősorban kell, hogy a népes,­ség általános szaporodásától függjön, a kettő között általában összefüggésnek kellene mutatkoznia. Ez alól kivétel csak a városi törvényhatóságokban lehet, ahol a népesség növekedésével egyidejűleg nem kell szükségképen a lakóházak számának is szaporodnia, mert a városokban kis házak helyébe rendesen magas, több emeletű házakat építenek, tehát csak a lakások száma szaporodik s nem a házaké. Vármegyei törvényhatóságokban azonban, különösen azokban, amelyeknek városi lakossága kevés, a lakóházak építési rendszere emberöltőkön át nem változik, itt tehát a lakóházak számának lépést kellene tartania a népesség növekedésével. Hogy még sem tart lépést, azt a felvételek, össze­írások különböző módon való végrehajtásának tu­lajdoníthatjuk. Befolyásolhatja pl. a lakóházak számát az üresen álló tanyai, szőllőbeli, nyaraló­telepi, fürdői stb. házak be-, vagy be nem számítása, összeépített, vagy egy házszám alatt, de külön­külön épült lakóházaknak egy vagy több egység gyanánt való felvétele, mely eltéréseket a leg­körültekintőbb utasítás sem tud kiküszöbölni. Épen ezért nem nagy fontosságot tulajdonít­hatunk annak, hogy az egyes törvényhatóságokban á lélekszám, vagy a házak száma szaporodott-e jobban. Több érdekkel bírhat ennél a házaknak a területhez való viszonyítása, amely az 1. sz. tábla 6. és 7. rovataiban található. Az egész Magyar­birodalomban e szerint 10'9 lakóház esett minden négyzetkilométer területre, még pedig az anya­országban — a nagyobb népsűrűségnek is meg­felelően, — valamivel több (ll'O) mint a társorszá­gokban. A vármegyei és városi törvényhatóságok között természetesen sokkal nagyobb a különbség : a vármegyékben csak 10*6 a lakóházak sűrűsége, a városok területén ellenben 25'3. Legsűrűbben be­épített területe van városaink közül Fiúménak, a hol 119-6 lakóház esik egy négyzetkilométerre, az-

Next

/
Oldalképek
Tartalom