1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

220 + A mi a ház- és házrészbirtoTcot illeti, a kereső férfiak 38'0 %-ának van háza, vagy házrésze. Az egyes foglalkozási főcsoportok szerint természetesen az arányszám legmagasabb az őstermelésnél, mer" hiszen a földbirtok többnyire együtt jár a házbirtokkal is. A többi foglalkozási csoport közül a nyugdíjasok, tőkepénzesek stb. járnak elof 352 %-kal s meglepő, hogy ezután a csoport után a napszámosok következnek, kik közül 27'4 %-nak van saját háza, a mi egyebeken kivül szintén mutatja, hogy a k. m. n. napszámosok jó része tulajdonképen mezőgazdasági munkás. Az ipar-forgalom négy csoportja meglehetősen egyforma számokat mutat, melyek mögött a közszolgálat sem marad el 22*1 %-ot tevő arányszámával. Legkisebb résznek van házbirtoka a házi cselédek és a véderőhöz tartozók közül (9'6, illetőleg 6'i %). Az utóbbi csoportnál ez teljesen érthető, minthogy túlnyomólag fiatalemberek tartoznak ide, kiknek jórésze még csak később fogja örökölni vagy megszerezni a házbirtokot. Az egyes foglalkozási csoportokon belül igen érdekes különbségeket látunk, itt csak az ipar, kereskedelem és közlekedés részletezését adjuk, az említett 107. táblán azonban a többi foglalkozási csoport is részletezve van, sőt az önálló iparosok és iparossegédek iparágak szerint is. Kitűnik ezekből az adatokból, hogy az önállóknak természetszerűleg sokkal nagyobb része bir házzal, mint a tisztviselőknek és a segédszemélyzetnek. A közlekedéssel önállóan foglalkozóknak (fuvarosok, bérkocsisok) pl. 52'0 %-a házbirtokos, még nagyobb az arányszám az önálló bányászoknál, a kiknél 69-o %-ra megy fel. A milyen a sorrend az iparforgalom önállóinak ház birtoka tekintetében, ugyanolyan sorrendet mutatnak az arányszámok az iparforgalmi segédszemélyzetnél is. Itt is a bányászat áll első helyen, a mennyiben munkásainak 25*8 %-a házbirtokos, a közlekedési személyzetnek 22'l, az ipari munkásoknak lO'i, a kereskedősegédeknek már csak 6'0 %-a. A mint látni fogjuk, a földbirtoknál is ugyanez a sorrend, itt nem annyira a vagyoni viszonyokat, vagy a kedvezőbb és kedvezőtlenebb szocziális helyzetet mutatják ezek az adatok, mint inkább annak a körülménynek természetes következményei, hogy az ipar-forgalom egyes csoportjaihoz tartozók különböző mértékben laknak a városokban és a vidéken, a hol a házbirtok megszerzése könnyebb és a földbirtok szerzésére is inkább megvan az alkalom és lehetőség. Az ipar-forgalom tisztviselőinél már egészen más a helyzet, itt a közlekedési tisztviselők állnak első helyen, kiknek 15'7 %-a bir saját házzal, azután a kereskedelmi tisztviselők következnek 12-6, majd a bányászati tisztviselők 10-5, s végül az ipariak 7-9 %-kal. A kereskedelmi tisztviselők tehát házbirtok tekintetében a segédszemélyzetnél is (6'0) sokkal jobban állanak, de jobb helyzetben vannak az ipari és bányászati tisztviselőknél is. A kereskedelmi tisztviselőknél ezt az arányszámot különösen a vidéki pénzintézetek tisztviselői rúgtatják fel. A mi az őstermelés egyes alcsoportjainak és az egyes iparágaknak viszonyait illeti, feltűnő, hogy a házbirtokosok aránya a földbirtokosok alacsonyabb kategóriái felé nem csökken fokozatosan, hanem a következő képet mutatja : A kereső férfiak közül Birtokos kategóriák háza vagy házrésze van °/o-ban Nagybirtokos 80'a Középbirtokos 200-tól 1000 kat. holdig 70-i » 100-tól 200 » » 55-B Kisbirtokos (kisbérlő) 50-től 100 kat. holdig 49-o » » 20-tól 50 » » ...... 50 "o » » 10-től 20 » » 54-1 » » 5-től 10 » » 58

's » » 5 kat. holdon alul 64-s Sajátságos tehát, hogy a földbirtokos kategóriák közül nem a legszegényebbek birnak legkevésbbé házzal, hanem a középső kategóriák, az 50—100 és a 20—50 holdas birtokosok ; ez azonban csak látszólagos, mert főképen az idézi elő, hogy a segítő családtagok is a kereső férfiak közé vannak számítva, már pedig a segítő családtagok a kisbirtokosok magasabb kategóriáiban jóval nagyobb számmal vannak, mint az alacsonyabb kategóriákban, a hol a család felnőtt tagjai többnyire már nem a család birtokán gazdálkodnak, hanem vagy gazdasági munkások, cselédek lesznek, vagy iparforgalmi munkásoknak szegődnek el. Az őstermelés alcsoportjai közül természetesen azokban a kategóriákban legkevesebb a házbirtokos, a melyeknek már megnevezéséből és alkalmazási viszonyából is kitűnik vagyoni állapota ; így a gazdasági tisztviselőknek csak ll'i %-a, a gazdasági cselédeknek pedig csak 9*3 %-a bir saját házzal. Hasonló alacsony arány mutatkozik még a kertészeti munkásoknál (12'7) és az erdészeti tisztviselőknél (13-2), a kik többnyire szintén természetben kapnak lakást, ellenben a mezőgazdasági munkásoknál és napszámosoknál jóval magasabb az arányszám : 34-8 %. Ha figyelembe vesszük azt, a mit már fentebb említettünk, hogy t. i. a különböző ágbeli és k. m. n. napszámosoknak is 27'4 %-a bir saját házzal, meg lehet állapítani, hogy nálunk a napszámos osztály nagy része nem az a teljesen vagyontalan, földhöz ragadt proletár elem, a milyennek általában hiszik. Az egyes iparágakat tekintve, úgy az önállóknál, mint a segédszemélyzetnél meglehetős nagy különbségeket találunk házbirtok tekintetében. Az önállókat véve, legtöbb a házbirtokos a molnárok között (68'5 %), azután a takácsok (64'i) és a kőmivesek (60-3) között. Ez utóbbit a korcsmárosok arányszáma (59'7) is majdnem eléri, legutolsó helyen állanak Viszont ebben a tekintetben a nyomdászok, kik közül csak 25*1 %-nak van saját háza. Megmagyarázza ezt az a körülmény, hogy legnagyobb részük városokban lakik és másrészt talán az is, hogy a nagy vállalatok mellett sok köztük a kezdő kis exisztenczia is. Alacsony még az arányszám a borbélyoknál és a szabóknál (31 '6, illetőleg 37'8 %). Az ipari segédszemélyzet közül legkedvezőbb arányszámot mutatnak a kőmivessegédek, kik közül 20-3 %-nak van saját háza, a mi érthető is, mert