1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

195* Egészen természetesnek látszik, hogy legtöbb egynyelvű van az őstermelő magyarságnál, továbbá a napszámosok közt, tehát a legkevésbbé művelt, és leginkább falusi jellegű foglalkozásoknál. Viszont leg­többen tudnak más nyelven a kereskedők és az értel­miséghez tartozók köréből, tehát a legműveltebb, leg­mozgékonyabb és túlnyomóan városi jellegű foglal­kozásokból élők közül. A mely foglalkozásnál sok a csak magyarul tudó, vagyis ritka a más nyelven is beszélő, ott a nem magvarok közül kevesen tudnak magyarul és viszont, úgy hogy a megfelelő két szám­sor nagyjából ellentétes irányban fogy, vagy növek­szik, minek következtében az egymás mellett álló számok egymást hasonló számra (110—130-ra) egé­szítik ki. Sajátságos a nyugdíjasok, tőkepénzesek stb. helyzete. Ezek között a magyar anyanyelvűek meg­lehetősen poliglottok, a nem magyar anyanyelvűek közül viszont aránylag kevesen tudnak magyarul, itt tehát a két arányszám együttese feltűnően alacsony szám. E jelenség azzal magyarázható, hogy a nyug­díjasok, tőkepénzesek stb. csoportjában igen sok az idősebb korú ember, akiknek fiatalabb korában a magyar nyelv ismerete nem volt annyira elterjedt, mint ma. A régebbi nemzedékek nem magyar anya­nyelvű tagjai közül tehát kevesebben tudtak magya­rul, viszont a magyar anyanyelvűek jobban rá voltak szorulva valamely idegen nyelv tudására. Ma már a helyzet a magyar nyelvtudás javára nagyon meg­változott. Foglalkozások szerint <>.zt a folyama­tot nem lehet kimutatni (bár a felhozott eset is emellett bizonyít), mert a régebbi népszámlálá­sok megfelelő adatai hiányoznak, felekezetek sze­rint azonban az 1900. évi adatokkal meg lehet tenni az összehasonlítást. Volt ugyanis az anya­országban : Hitfelekezet Csak magyarul tudó Magyarul nem tudó Hitfelekezet 1900-ban 1910-ben szaporodás 1900—1910 1900-ban 1910-fcen szaporodás (fogyás) 1900-1910 Hitfelekezet 1900-ban 1910-ben abszolút számban 1900-ban 1910-fcen abszolút számban Római katbolikus 4,023.048 4,738.429 715.381 17-B 2,533.701 2,238.765 294.936 11-6 Görög katholikus 172.908 211.321 38.413 22-a 1,412.969 1,433.478 + 20.509 + 1-5 Református 2,158.977 2,332.850 173.873 8-1 26.360 21.861 — 4.499 — 17-1 Ágost, hitvallású evangélikus 218.102 250.228 32.126 14-1 671.184 601.952 — 69.232 ­10-3 Görög keleti 18.218 21.613 3.295 18-1 2,004.396 2,027.692 + 23.296 + 1-9 Unitárius 56.623 61.127 4.504 8-0 298 567 + 269 + 90-S Izraelita 217.068 274.784 67.726 26-B 147.628 114.363 — 33.275 — 22*8 Egyéb és ismeretlen 5.642 7.664 2.022 35-s 5.470 6.449 — 21 ­0-4 összesen 6,870.576 7,897.916 1,027.340 14s 6,802.006 6,444.117 ­357.889 ­5-3 E szerint az utolsó 10 év alatt is erősen meg­növekedett a csak magyarul tudók száma, még pedig kivétel nélkül minden felekezetnél, míg a magyarul nem tudók száma jelentékenyen, több mint 350.000­rel megfogyott. 1900-ban még a két szám majdnem egyenlő volt, 1910-ben már a csak magyarul beszélők száma majdnem másfél millióval haladta meg a magyarul nem tudókét. A csak magyarul tudók száma — nem szólva a kis számú egyéb felekezetűekről, — az izraelitáknál és épen a magj^arságtól legidegenebb két görög felekezetnél növekedett legerősebben, a mi élénken bizonyítja azt, hogy a magyarokul kimuta­tottak itt is tényleg magyar anyanyelvűek, mert hiszen nagyobb részük nem is tud más nyelven mint magyarul. A magyar nyelvűség kétségtelenül a zsidó­ságnál fejlődött legkedvezőbben, mert ennél a fele­kezetnél viszont legnagyobb mértékben fogyott a magyarul nem tudók száma. Érdekes, hogy a magyarul nem tudók nem minden felekezetnél fogytak meg. A görög katholikusoknál és a görög keletieknél azon­ban ez a növekvés a nagy számhoz képest csak minimális, az unitáriusoknál az aránylag nagynak látszó növekvés pedig tévedésből eredhet, a mennyiben néhány száz unitus (gör. kath.) valószínűleg unitárius­nak vétetett. Az elmúlt éviized alatt elért fejlődés még szembe-. tünőbb, ha az adatokat a régebbi népszámlálások eredményeivel állítjuk párhuzamba. Volt ugyanis 1880-ban polg. nép. 1890-ben » » 1900-ban » » 1900-ban össz. nép. 1910-ben » » csak magyarul tudó 6,283.380 6,989.628 6,829.400 6,870.576 7,897.916 Előbbi magyarul szám az nem tudó utóbbi %-ában 80-» 6,527.762 6,726.666 6,766.976 6,802.006 6,444.117 100-» lOl-o 122-0 Az arány­szám nö­vekvése 8-1 II 1» 21 •« A fejlődés üteme tehát évtizedről évtizedre gyorsul és az utolsó 10 év alatt érte el kulmináczió­ját. 1880-ban a csak magyarul tudók száma a ma­gyarul nem tudókénak még csak 80'9 %-át tette, 1910-ben már 122 "6 %-át ; s míg az előbbi számsor mindig nagyobb mértékben növekszik, addig az utóbbi már határozottan fogyásnak indult. A csak magyarul tudók számának alakulása élénk bizonyítéka annak, hogy népszámlálásunknak a nemzetiségek számára vonatkozó adatai megfelel­nek a valóságnak. Ha ugyanis a népszámlálás alkal­mával tömegesen magyar anyanyelvűeknek vétettek volna a magyarul tudó nem magyar anyanyelvűek, akkor egyrészt a magyarul tudó nem magyar anya­nyelvűek száma alig, vagy egyáltalán nem szaporodott volna, másrészt pedig a magyar anyanyelvűek között 12**

Next

/
Oldalképek
Tartalom