1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)
I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása
192 + Itt természetesen az arányszámok nagyságára és alakulására első sorban az van befolyással, hogy maga a magyarság milyen nagy hányadát teszi az illető foglalkozási csoport népességének, másrészt pedig, hogy a magyarság az utolsó népszámlálás óta mennyire foglalt tért az egyes foglalkozásokban. A legtöbb magyarul tudót ehhez képest a közszolgálat és szabad foglalkozások csoportjában találjuk : 93*6 %-ot (ebből a tulaj donképeni értelmiségnél 95 T> % az arányszám), legkevesebbet pedig az őstermelésnél, a hol a kereső népességnek 57*6 %-a tud magyarul. Itt azonban (az őstermelésnél) igen nagy különbség van a férfi és a női keresők magyarul tudása között, a mennyiben míg a kereső nőknek csak 45*4 %-a tud magyarul, a kereső férfiaknak már 60*6 %-a. Az élet nyelvterjesztő hatása ennél a foglalkozási csoportnál látszik meg leginkább. A nem magyar nyelvű parasztnőknek legnagyobb része alig mozdul ki falujából, míg a férfi népesség a katonáskodás, a munkakeresés, vásárra járás folytán gyakran érintkezik a magyarsággal s így a férfiak inkább tanulnak meg magyarul, mint a nők. A többi foglalkozásnál a kereső férfiak és nők között ebben a tekintetben nincs nagy különbség s így a nők magyarul tudási százaléka sem sokkal marad el a férfiak mögött, sőt egyes foglalkozási csoportoknál (közlekedés, egyéb fogl.) a nők állanak jobban. A javulás 1900 óta ezeknél az arányszámoknál is általános, legfeltűnőbb azonban a bányászatnál, a hol tíz év alatt 50'4 %-ról 65*3 %-ra szökött a magyarul tudók aránya. Legkisebb haladás természetszerűleg a legmagasabb arányszámnál, a közszolgálaténál mutatkozik, a hol az 91'6 %-ról 93*6 %-ra emelkedett fel. A magyar nyelv ez általános elterjedésének és lassú, de következetes térfoglalásának Magyarország politikai és nyelvi egysége szempontjából igen nagy fontossága van. Ez a térfoglalás — a mint ezt főképen a koradatokkal való viszonyításban be is bizonyítottuk — nem erőszakos magyarosító 'politikának a következménye, hanem a magyar faj földrajzi elhelyezkedéséből, magasabb szellemi és anyagi kultúrájából, a belső vándorlások irányából és ezzel összefüggő sok egyéb tényezőből természetszerűleg folyik. A magyar nyelvtudásnak ez az általánossága, a mely az őstermelés kivételével minden más foglalkozási csoportra kiterjed, pótolja a nyelvi egységet, mert ott, a hol együttlakó különböző nyelvű népek között általánosan ismert valamely közvetítő nyelv, nemcsak a nyelvek különbözőségéből eredő hátrányok, kellemetlenségek és súrlódások vannak kiküszöbölve, hanem az egymást megértő nemzetiségek érzelmileg is közelebb kerülnek egymáshoz s így a közös közvetítő nyelv az együvé tartozás érzetét s ezzel az állam politikai egységét is hathatósan elősegíti. A magyarul tudás fontosságára való tekintettel a főbb foglalkozási csoportok szerint törvényhatóságonkint is összeállítottuk az idevonatkozó arányszámokat (1. a 97. sz. táblát a 302. lapon.). Itt kivonatosan — országrészenkint — adjuk újra az arányszámokat, még pedig először a nem magyar anyanyelvűek magyarul tudásáról, de nemcsak a keresőkről, hanem az illető foglalkozási csoporthoz tartozó összes népességről : Közjogi alkatrész, országrész Száz nem magyar anyanyelvű egyén közül az őstermelés a bányászat és kohászat ipar kereskedelem és hitel közlekedés bányászat, iparforgalom a közlat és szabad foglalkozás véderő k. m. n. napszámosok házi cselédek egyéb és ismeretlen foglalkozások csoportjához tartozó nem magyar anyanyelvű egyén közül magyarul tudott 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 Duna jobb partja 30'o 38-7 27's 36-a 35-7 48'a 37-0 43-7 44*5 50-4 45-e 47-7 38*1 44*8 53*2 59*] 38-s 52-3 24*2 32-4 37-8 55*1 32-s 32*8 Duna bal partja 11-8 17-8, 7-1 11-8 17-0 24*4 21-8 28-9 33-5 40-t 25-s 33*9 23*1 30*J 44*8 47*6 31-3 39-s 8*i 14-7 19*9 31-s 22-9 24*3 Duna-Tisza köze 31-0 42-0 24'a 29-s 32-s 48-3 47-8 55*7 54-8 637 54*8 62*6 49-9 57*3 56-7 03-3 44-8 57-2 33*5 37-9 61*6 72-c 46-1 46-B Tisza jobb partja 14-9 22-8 10-4 17-0 19-9 29-s 28-5 38-s 35-B 46'e 29-s 38*4 28*8 38*7 43-s 49-6 29-0 44*9 lO'o 19-2 26*4 42'c 24*8 29-1 Tisza bal partja 19-4 22-9 16-B 19M 39s 35-Í 38'c 44'c 36-e 43-1 31-s 37-s 37*1 42-e 57-9 58-s 47-4 57-8 20*o 26-7 40'a 41-4 44*4 39-s Tisza-Maros szöge 11-8 18-1 6-8 11-3 4*3 12-7 28-e 39-s 46-« 52-í, 29-B 40*9 29*9 40*0 45*9 54-1 37-9 42*0 13-» 20-4 29-s 48-7 22-2 23-9 Királyhágóntúl 11-0 15-í 6-7 9-7 19-8 24*5 31-0 35-s 51-e 52-8 37-9 41*9 32i 3ö'i 52-s 59-7 31-4 41-6 12*9 17-5 24-3 33-« 37-2 40-7 Fiume város és kerülete 4-6 9-Í 0-9 5-7 — — 2-7 6-9 6-7 12-7 8-8 14*4 4*8 9*6 13-2 22-e 2-2 4-3 0*4 4t 4-4 6-« 5-8 8-7 Magyarország Iß"» 22-s 11-7 16*3 19-7 28-7 31-9 39-1 42-4 49-s 34-s 41*1 32*4 39*8 49-8 55-6 35-s 45-8 17-0 23-c 32-0 44-3 30-» 31*7 Horvát-Szlavonországok 2-1 2'e l'l l'l 2'9 7-3 6-6 7'e 12-e, 13-7 11' 3 15' 8 7*o 9' 3 5-1 ő-t 7-0 8' 2 4'i 4u 7-4 8'i 5*i 6'o Magyarbirodalom 13*5 17-9 9-1 12-4 19-4 28-1 27-8 33-7 37-4 42-c 29-8 35*9 28-e 34*7 37-6 41-5 29-4 36-4 15*9 19*9 28-9 38*5 26*6 27-s Ebből/ , várm e£^ 1 tj. varosok 12-2 16' 4 8'y 12-1 18'e 27's 25-0 31-o 35' 3 40' s 20-8 33' 4 25' 8 32-o 37*6 41'e 28'B 34'4 13-0 77-ß 24-1 33' 9 23-1 24' o Ebből/ , várm e£^ 1 tj. varosok 36' B 43' 4 24' s 30'i 26-6 33-0 41' 48' o 43' 4 49'* 39'i 45' s 41' o 47'* 37'» 41'B 29'9 38' s 32' a 39' i 48' 4 55' o 35' s 40'A, Már országrészek szerint is jelentős különbségek mutatkoznak az egyes foglalkozásokhoz tartozó nem magyar anyanyelvűek magyarul tudása tekintetében. Azt m ár a magyarul tudásnak általános tárgyalásánál láttuk, hogy általában minél nagyobb részét teszi a magyarság a népességnek, annál több a nem magyar anyanyelvűek közt a magyarul tudó. Az egyes foglalkozások szerint való részletezés is nagyjából ezt