1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

loi* jedve a magyar államnyelv ismerete. Minthogy az erre vonatkozó adatok inkább csak a szoros értelemben vett Magyarországról fontosak, — lévén a társországokban a közigazgatásnak és a gazdasági életnek a nyelve a horvát-szerb nyelv — a továbbiakban csak az anyaország idevonatkozó adatait ismertetjüö s csak egyes említést érdemlő esetekben terjeszkedünk ki Horvát-Szlavonországok viszonyaira. Szintúgy figyelmen kívül hagyjuk az eltartottaknak adatait, minthogy az eltartottak nagyrészt gyermekek, akiknél a magyar nyelv ismerete az iskola és az élet kettős hatása folytán még jelentős változáson megy át, míg a keresőknél az már nagyrészt megállapodottnak tekinthető, bár a magyarul tudásnak a korral való kombinácziójánál láttuk, hogy a gazdasági és társadalmi élet a felnőtt korban is mennyire terjeszti a magyar nyelv ismeretét, mely immár Magyarországon minden nemzetiségnek és minden foglalkozási csoportnak általános közvetítő nyelve. Az alábbi összeállítás foglalkozási csoportonkint mutatja be a magyarul tudók arányát a kereső férfi és női népességben az utolsó két népszámlálás szerint, még pedig külön a nem magyar anyanyelvűekről és külön az összes keresőkről : I oglalkozási főcsoport Az oldalt megnevezett foglalkozáshoz tartozó 100 I oglalkozási főcsoport nem magyar anyanyelvű kereső kereső I oglalkozási főcsoport nem magyar anyanyelvű kereső férfi nő egyén I oglalkozási főcsoport férfi nő egyén közül &1 talàb. férfi nő egyén I oglalkozási főcsoport férfi nő egyén közül &1 talàb. közül általában I oglalkozási főcsoport magyarul tudott I oglalkozási főcsoport § © S § o a> § © Ol I o 5? I © aí § o S I. Őstermelés 18-1 23-a 8-6 12'u 15*8 20-» 50-t 60-« 41-7 45M 52-6 57-4 II. A) Bány. stb 251 36-c 20s 29-1 25'O35'D 50-t 65-t 42-t .50*8 50-t 65B) Ipar... 43-» 52-1 3245-t 41-9 51-t 76-4 82s 71-t 80s 75-t 82-0 C) Keresk. és hitel 57-i 66-t 39-3 49-1 53-0 63-s 8690-t 78851 84-1 89-t D) Közi... 48'e 56-s 501 68e 48-1 56-7 86-t 90-7 91-t 96-t 86-t 91-0 II. Összesen 44 53m 33-5 46-2 42-e 52-s 77-7 83-e 73-0 81-s 76-8 83-J III. Közsz. stb. 71i 7G-t 46-1 54-7 65-a 70-i 93*6 95-4 82-s 87-1 91-6 93-oj IV. Véderő ... 35-1 45"* — — 35-1 45-4 70-0 76-í — — 70*o 76*6 V. K. m. n. napsz. ... 24'» 31-8 15-s 21-a 21-4 28'u 53-7 CO-8 53-8 59-7 56-» (54-6 VI. Házi cselédek 41-6 51 32-0 44-x 32-7 45-9 82-7 87-7 74-7 82-s 75-4 82-J VII. Nyugd.stb. 1 33-8 ) 22-8 I 27-s 1 08-8 I 64-« 1 66-8 VIII. Egyéb és >37'» >278 >32c >75'» >702 >72"o ism. f.... 1 49 V; J 55-« 1 52-a 1 85-s I 87-í 1 80*4 Mindössze 24'e 31s 14-t 22-t 21-t 29-1 63-s 68-t 52-c 62-0 60-2 67-\ Először a nem magyar anyanyelvűek adatait véve szemügyre, azt látjuk, hogy a keresőknek 29'i %-a tud magyarul, még pedig a kereső férfiaknak 31 2, a kereső nőknek 22*6 %-a (az eltartottaknál az arányszámok természetesen jóval kisebbek : a férfiaknál 16'6, a nőknél 18*0 %). Meglepő azonban az a nagy különbség, a mely az egyes foglalkozások között mutatkozik. Az őstermeléshez tartozó keresőknek csak 20'9 %-a beszéli az állam nyelvét, ellenben a közszolgálathoz tartozóknak már 70'i %-a. A második legnépesebb foglalkozási csoport, az ipar-forgalom keresőinek szintén 52*3 %-a beszéli a magyar nyelvet is anyanyelvén kívül ; ha csak magát a kereskedelmet és hitelt tekintjük, itt a nem magyar keresőknek 63'3 %-a. A közlekedéssel és iparral foglalkozó idegen nyelvű keresőknek is több mint fele tud magyarul, ugyancsak abszolút többsége érti a magyar nyelvet az »egyéb és ismeretlen« foglalkozású nem magyar anyanyelvûeknek. Az idegen nyelvű férfiak közül nem minden foglalkozásban tudnak többen magyarul, mint a nők közül. így a közlekedésnél határozottan a nőké az elsőség : 68'9 %, a férfiak 56'3 %-ával szemben. Ennek az a magyarázata, hogy a közlekedésnél a kereső nők között a tisztviselők dominálnak (posta- és vasúti tisztviselőnők), a kik természetesen majdnem kivétel nélkül (96'2 %) tudnak magyarul, míg a kereső férfiak közt számosan vannak magyarul nem tudó fuvarosok, vasúti és egyéb közlekedési munkások. Ha összehasonlítjuk a két utolsó népszámlálás adatait, minden vonalon örvendetes terjedését látjuk a magyar nyelv ismeretének a nem magyar ajkúak között. A legkisebb haladás, 4"8 %, a közszolgálatnál mutatkozik, a min azonban nem lehet csodálkoznunk, mert a magyarul tudók aránya itt már oly magas, hogy az arányszám növekvése természetszerűleg nem lehet olyan nagy, mint a kisebb arányszámmal biró foglalkozásoknál. Abszolúte legnagyobb a növekvés a házi cselédeknél : 32'7-ről 45'2-re, a mi a városok gyors magyarosodásával függ össze. A többi városi foglalkozásoknál is rendkívül gyors az arányszám emelkedése : az iparnál, a kereskedelemnél, a véderőnél 10 % körül jár az arányszám javulása. Ugyancsak feltűnő haladást látunk a bányászatnál (25*0 %-ról 35'9-re), a mit a bányatelepek nagy nemzetiségi keveredettsége és a magyar munkásságnak a bányatelepekre (Petrozsény, Tatabánya stb.) való özönlése magyaráz meg. Leglassúbb a magyar nyelv terjedése a legkonzervatívabb foglalkozási csoportnál, az őstermelésnél, a hol a nem magyar anyanyelvű keresőknek 1900-ban 15 2 %-a, 1910-ben 20*9 %-a beszélt magyarul. A 95. sz. tábla (1. a 296. lapon) még további részletekről is beszámol. Ha e táblázatot végigtanulmányozzuk, száz és száz változatban szinte meglepő következetességgel látjuk az arányszámoknak 1900 óta való növekedését úgy a keresőknél, mint az eltartottaknál, úgy a férfiaknál mint a nőknél és az egyes társadalmi csoportoknál is. Megismétlődik ez, bár sokkal kisebb arányszámokkal Horvát-Szlavonországokban is, a hol pedig az iskolákban nem tanítják a magyar nyelvet s mégis a magyarság lehúzódása és az eleven gazdasági élet folytán minden foglalkozásban terjed a magyar nyelv ismerete. Még érdekesebb táblázatunknak második része, mely a magyar anyanyelvűek beszámításával mutatja ki a magyarul tudók arányát a kereső népességben.