1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

206 + az ipar-forgalom arányszáma ugyanis a románoknál 5-7 %-ról 7'8-re, a szerbeknél 6'8-ról 9'5-re emelkedett tíz év alatt. Jóval nagyobb haladás ez, mint a németeknél e foglalkozási főcsoport arányszámának 3'5-del, vagy a magyaroknál 5'6-del való növekvése, mely már eredetileg sokkal magasabb százalék mellett következett be. A közszolgálat arányszáma a ruthének és tótok kivételével minden nemzetiségnél növekedett, a véderő alig mutat változást, ellenben a napszámosok és a házi cselédek aránya a legtöbb nemzetiségnél csökkent, az előbbi bizonyára a pontosabb felvétel folytán. Elég kedvező jel a nyugdíjasok, tőkések stb. és az egyéb foglalkozások túlnyomóan polgári osztályának valamennyi nemzetiségnél következetesen mutatkozó növekvése. Ha az egyes foglalkozási csoportokhoz tartozókat foglalkozási viszony szerint csoportosítjuk, módunkban van az egyes nemzetiségek társadalmi osztályok szerint való megoszlásába is bepillantani. A kép nem lesz ugyan tökéletes, de mégis elég ahhoz, hogy arra az óriási különbségre rámutasson, a mely e tekintetben az egyes nemzetiségek között fennáll. Az alábbi kimutatás nemzetiségenkint összefoglalja az önállókat, a tisztviselőket és az egyéb segédszemélyzetet eltartottjaikkal együtt. E három csoport nagyjából a társadalom három nagy osztályát, a polgárságot, az értelmiséget és a munkásságot reprezentálja : Társadalmi osztály Összes népesség Magyar Német Tót Román Ruthén Horvát Szerb Egyéb Társadalmi osztály Összes népesség anyanyelvű szám szerint 1. Önállók (polgárság) 2. Tisztviselők (értelmiség) 3. Egyéb segédszemélyzet (munkások) Összesen 11,363.819 792.004 8,730.664 4,315.676 598.587 5,136.312 1,171.727 73.360 792.348 1,114.986 10.560 842.424 1,919.049 36.527 993.456 327.665 1.512 143.410 1,460.966 39.927 332.269 815.028 19.735 271.708 238.722 11.796 218.737 1. Önállók (polgárság) 2. Tisztviselők (értelmiség) 3. Egyéb segédszemélyzet (munkások) Összesen 20,886.487 10,050.575 2,037.435 1,967.970 2,949.032 472.587 1,833.162 1,106.471 469.255 Társadalmi osztály Magyar Német Tót Román Ruthén Horvát Szerb Egyéb A magyar A német A tót A román A ruthén A horvát A szerb Az egyéb Az összes népességből Társadalmi osztály anyanyelvű %-ban anyanyelvűek közül Az összes népességből Társadalmi osztály anyanyelvű %-ban esett az egyes társadalmi osztályokra % 1. Önállók (polgárság) 2. Tisztviselők (értelmiség) 3. Egyéb segédszemélyzet (munkások) Összesen 38-0 75-s 58-s 10'a 9-3 9'i 9-s 1-3 9-7 16-8 4-G 11« 2-9 0-8 1-6 12-8 5-0 3-8 7-a 2-B 3i 2-1 1-5 2-5 43o 5-8 51-1 57-s 3-e 38-a 56-7 0-5 42-s 65-1 l'a 33-7 69-4 0-« 30-3 79-7 2'a 18-1 73-7 1-8 24-Í 50-9 2-6 46'e 54M 3-8 41-8 1. Önállók (polgárság) 2. Tisztviselők (értelmiség) 3. Egyéb segédszemélyzet (munkások) Összesen 48' I 9' 8 9' 4 14-1 2' 3 8' 8 5-s 2'a 100' 8 lOO'o 100-o 100' o lOO'o 100-Q 100' o 100-o 100' 8 A magyarságnak rendkívül kedvezőtlen szocziális helyzetére világítanak rá ezek az adatok. Látjuk, hogy míg az összes népességnek 54'4 %-a tartozik a polgársághoz és csak 41*8 %-a a munkássághoz, addig a magyar lakosságnak csak 43'0 %-a polgári elem és 51'i %-a munkás. Olyan kedvezőtlen arányszámok ezek, a melyeket — az egyéb nemzetiségekről nem szólva — egy nemzetiségünk sem közelít meg. A polgárság valamennyi nemzetiségünknél erős abszolút többségben van, különösen a délszlávoknál, a horvátoknál és szerbeknél, kiknek 79 7—73'7 %-a tartozik a polgársághoz s csak 18'1—24-5 %-a a tulajdonképeni proletáriátushoz. A magyarok után a tótok és németek állanak legrosszabbul, de a polgárság abszolút többsége mindkét nemzetiségnél biztosítva van. Ezek az adatok magyarázatát adják annak, hogy a magyarországi munkásszoczializmusban miért van oly csekély szerepük a nem magyar nemzetiségeknek. Igen különböző az értelmiség arányszáma is az egyes nemzetiségek közt, a mire különben már fentebb rámutattunk, bár ott az értelmiséghez csak a közszolgálat és szabad foglalkozások csoportját vettük, itt pedig az egyes gazdasági ágakban alkalmazott tisztviselőket is beszámítottuk, a mi az ellentéteket még jobban kiélesíti. A magyarságnál pl. majdnem húszszor nagyobb (5-9 %) az ér:elmiség arányszáma, mint a ruthéneknél (0'3 %). Az országos átlagot (3-8) csak a németek (3*6) közelítik meg, a többi nemzetiség mélyen az átlag alatt marad. Mindezek a körülmények természetesen az egyes társadalmi osztályok nemzetiségi megoszlását is igen különbözővé teszik. A magyarság aránya a polgárság körében csak 38-o %, ellenben a munkásságnak 58'8, az értelmiségnek meg épen 75'6 %-a magyar. A németség meglehetős egyforma százalékkal szerepel az egyes társadalmi osztályokban. A tótok a polgárság és munkásság soraiban egyenlő arányban helyezkednek el, annál feltűnőbb alacsony arányszámuk az értelmiségnél. Ez utóbbi jelenség egyébként valamennyi többi nemzetiségnél mutatkozik, különösen a ruthéneknél, de valamennyi megegyezik abban is, hogy a polgárság között arányszámuk jóval nagyobb, mint a munkásság közt ; a horvátoknál pl. az előbbi arányszám (12'8) az utóbbit (3'8) több mint háromszorosan múlja felül. f ) Magyarul tudás. Népszámlálási adataink ezúttal arról is számot adnak, hogy az egyes foglalkozásokhoz tartozók körében milyen mértékben van elter-