1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

188 + önállókét és e szabály alól kivétel is sokkal ritkábban akad. Az országrészek közül csupán egy van ilyen : a Tisza-Maros szöge ; itt a kereskedősegédek közt kevesebb a magyar, mint az önálló kereskedők közt, a minek valószinűleg az az oka, hogy itt lévén a kereskedők közt a legkevesebb izraelita, a kik tudvalévőleg leggyorsabban magyarosodnak, a más anyanyelvűeknek, különösen szerbeknek a kereskedelemben való térfoglalását a zsidóság magyarosodása nem képes ellensúlyozni. Hasonló a helyzet a társországokban azzal a különbséggel, hogy itt magának a kereskedelemmel foglalkozó zsidóságnak fiatalabb nemzedéke is rohamosan horvátosodik, a mit a csökkenő arányszámok is mutatnak. Ha végigmegyünk a törvényhatóságok során, nagyon kevés vármegyét és várost látunk, a melyben az önálló kereskedők, s még kevesebbet, a hol a kereskedelmi segédszemélyzet magyarságának arányszáma kisebb lenne az illető törvényhatóság átlagos arányszámánál. A legfeltűnőbb különbségek a nyugati határon mutatkoznak (Moson, Sopron vármegyék, Pozsony, Sopron tj. városok), azonkívül Újvidéken, a hol sok a szerb és Brassó vármegyében, a hol sok a szász a kereskedők között. Ez utóbbi törvényhatóságban a succrescentia (a segédszemélyzet) még kevésbbé magyar, csak 22 '9 %-ban az önálló kereskedők 25'2 %-ával szemben. Ellenben a két régi nyugati német városban, Sopronban és Pozsonyban erőteljesen magyarosodik a kereskedők fiatalabb generácziója ; míg ugyanis az önálló kereskedőknek Sopronban csak 33'8, Pozsonyban csak 23'7 %-a magyar, addig ugyanott a kereskedősegédeknek már 47'0, illetőleg 39'6 %-a vallotta magát magyar anyanyelvűnek. A következetes magyarosodási folyamatot mutatja, hogy alig van törvényhatóság, a hol a kereskedősegédek magyarsági aránya meg ne haladná az önálló kereskedőkét, néhol ez a többlet a 20 % körül jár (pl. Nyitra vármegyében 26'0—45*7, Sárosban 2T6—42'2 %). A kevés ellenkező példa közül legfeltűnőbb Szabadka tj. város (az önálló kereskedők 79'1 %-ával szemben a kereskedősegédeknél csak 69-9 %) és Arad vm. adata (60'2—53'0). Ez utóbbi vármegyében már az előbbi népszámlálás óta is következetesen mutatkozik a magyar anyanyelvűek arányának csökkenése úgy az önálló kereskedőknél, mint a kereskedelmi segédszemélyzetnél ; itt a románság erős térfoglalásával állunk szemben, a mi összefügg a zsidó kereskedőknek e vármegyében igen gyors megfogyatkozásával (1. a 92. táblát). Kedvezők mindenütt a közlekedési segédszemélyzet magyarságának arányszámai. Egy-két amúgy is tiszta magyar törvényhatóságon kívül egyetlen törvényhatóságot sem találunk, a hol a közlekedési segédszemélyzetben ne lenne több aránylag a magyar, mint általában az illető vármegye kereső népességében. Sőt az anyaországban csak 9 törvényhatóság akad, a hol a magyarság aránya a közlekedési segédszemélyzet körében nem éri el az abszolút többséget. 1900 óta rendkívül erős volt a magyarság térfoglalása a közlekedési munkásoknál (69'2 %-ról 76'0-ra, magában az anyaországban 73*6 %-ról 79'7-re) és ez a haladás majdnem minden törvényhatóságnál következetesen mutatkozik. Ebben a tekintetben a felvidéki két országrész és a Tisza-Maros szöge tűnik ki. A társországokban e foglalkozási csoportnak 29 "3 %-a, magában a három szia von vármegyében pedig közel fele magyar anyanyelvű, a mi indokolttá tette itt a magyar vasutas-gyermekek részére iskolák állítását. A mint az egyes foglalkozások népességének anyanyelv szerint való megoszlása más és más, úgy természetszerűleg az egyes nemzetiségek foglalkozások szerinti összetétele is egészen eltérő képet mutat. Az alábbi tábla szemlélteti ezt : Foglalkozási főcsoport Száz egyén | magyar | német | tót | román | ruthén | horvát | szerb | egyéb közül az oldalt megnevezett foglalkozáshoz tartozott 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 68-4 64-s 60» 54-7 51-8 49-4 72-4 70-c 87-4 85-9 88-8 88-s 82*0 78*7 86's 83-b 54*6 54-1 0l'o 0'g le 1-4 V 6 l't r B 0' 9 l'i O'i Ou O'i 0' i O'o 0'c 2-1 l't 13' 6 16'z 16-1 19"7 24-a 27' a 13'2 15' 8 3' 8 5-8 3'1 3' 6 8'i 10-3 4*» 6' 8 22-a 24-6 2'a 3' 4 4'i 4-8 5-3 5-9 l't 1-3 O'i 0' 6 0' 3 0't 1'3 l't l't l'o 3-0 3' 4 2-3 3-0 3' 5 4' 7 2-3 2's 1-8 1-7 0' 6 0' 8 o0-1 1-3 l'o 0' 6 0' 8 1-8 l-l 19'e 23-6 24-c 30-2 33-s 36-B 17-3 20-0 5-7 7-8 l'i 4*9 111 13*7 6-8 9-6 29-3 30-s 3-0 3-s 4-5 4 "9 2-6 2-7 1-0 1-0 1-3 1-8 0'e 0'B 2*o 2*9 2-c 2-9 2-9 2-c 0-6 0-B 0-9 o-» 1-3 1-2 0-6 0-B 0-B 0-fl 0-4 0-3 0*8 0*8 0-7 0-6 l-o 1-0 3-3 2-4 3 a 2-3 4-3 2-8 4-4 3-8 3-1 1-9 3-8 2-9 1*6 1*6 2-4 2-0 5*6 5-0 2-8 2-0 3-0 2-8 2-3 1'9 2-8 2-9 l-l 1-0 l'a 1'8 l'o 1*1 0'3 0-4 2-0 1-4 1 2-7 1-7 1-7 1 3-5 1-8 2-8 1 4-3 3-e 1*6 }„ 1-8 1-8 1 0-8 0-8 0-« J> 0-8 0*8 1*0 }„ 0*9 l'o }„ 0-9 0-9 1 5*4 le 4-1 100' 0 100' o 100' o 100' o 100'o 100'0 lOO'o lOO'o 100-0 100' 0 lOO'o 100' 0 100' 0 lOO'o 100' 0 100' 0 100' o 100' o I. őstermelés II. A) Bányászat stb B) Ipar C) Kereskedelem és hitel D) Közlekedés II. Összesen.. III. Közszolgálat és szab. foglalk.... IV. Véderő V. K. m. n. napszámosok VI. Házi cselédek VII. Nyugdíjasok stb VIII. Egyéb és ism. foglalkozások . Általában.... A különbségek nem oly nagyok itt, mint a milyeneket a felekezeteknél láttunk, de mégis jelentékenyek. Megállapíthatjuk, hogy a ruthéneknek, románoknak és szerbeknek több mint 80 %-a még az őstermeléshez tartozik és e három nemzetiségünknél az iparforgalmi népesség még a 10 %-ot sem éri el.