1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

147* népességnek fele, illetőleg kétharmadrésze a nagy­ipar munkásaiból kerül ki. Budapesten és a szomszé­dos Újpesten a keresőknek körülbelül egy negyede gyári munkás. A legnagyobb arányszámokat felmutató járások szintén túlnyomólag a Felvidékre esnek, de közülök már több jut aránylag a Felvidék magyar nyelvterü­leteire (füleki, ózdi, miskolczi járás). Különösen ki­válik a járások közül a zólyommegyei breznóbányai járás, a hol a nagyipari munkásság a keresőknek majdnem 40 %-át foglalja le. Ha az említett tér­képet szemléljük, a breznóbányai járás körülbelül magja egy nagyobb területnek, a melyen a nagy­ipari munkásság jelentékeny részét teszi a kereső népességnek. Itt egy északról délre húzódó nagyobb területsávot látunk, a mely Poprád vidékétől egészen a kispesti járásig megszakítás nélkül terjed, s a melyen a gyári munkásság mindenütt meghaladja a 10 százalékot. Ez a legjelentékenyebb nagyipari terület Magyarországon, a melyhez némi megszakí­tásokkal kelet és nyugat felől is csatlakoznak egyes járások és városok. E területen kívül nagyobb összefüggő terüle­tek, a hol az arányszám a 10 százalékot meghaladná, nincsenek is sehol, csupán egyes járások és városok emelkednek ki sötétebb színezetükkel. Megemlí­tendő mégis Pozsony és Sopron város környéke, az­után a Duna könyöke Budapest és Komárom között, Fiume környéke, Szekszárd vidéke, Osijek és a tőle nyugatra húzódó járások (faipar), Krassó-Szörény ­megye középső része, a melyhez Hunyad vármegye középső része is csatlakozik, azután Bihar és Kolozs vármegye határos járásai (főképpen a faipar), Brassó város környéke, végül Háromszéktől fölfelé a keleti és északkeleti határszél egyes összefüggő területei, a melyeken különösen az utolsó évtizedben fellen­dült erdőkitermelések és fafeldolgozó ipar rúgtat­ták fel a nagy vállalatok munkásságának arány­számát. Ezzel szemben azonban egész sora van a térké­pen fehéren hagyott járásoknak, a melyek különö­sen Erdély közepén foglalnak el nagy összefüggő területet, a mely terület északnyugat felé egészen Zemplén megye közepéig terjed, sőt nyugat felé is összefüggésben van az Alföldnek gyárakban szegény területeivel. Nagyobb fehér folt mutatkozik még a fővárostól dél felé Pest megyének egész nagy nyugati felében, mely dél felé Bács-Bodrog megyébe s nyugat felé a Dunán átcsapva, a Balaton vidékéig húzódik. Teljesen hiányoznak.még a gyári vállalatok a Csalló­köz északi nagyobb felén, a melyhez még Győr kör­nyéke is csatlakozik, azután a Zalaegerszeg körül fekvő járásokban, majd a Száva és a Dráva között három vármegyére kiterjedőleg látunk nagyobb fehér területet, továbbá a Kulpa, Száva és az Unna szögé­ben, végül Lika-Krbava vármegyének majdnem egész területén. A nagyipari vállalatoknak ez a földrajzi elhe­lyezkedése a vállalatok segédszemélyzetének állam­polgárság és anyanyelv szerinti összetételére is döntő befolyást gyakorol. A népszámlálási mű második kötetében úgy általánosságban, mint törvényható­ságonkint bemutattuk az idevonatkozó adatokat, itt inkább arra fektetjük a súlyt, hogy a szóban­forgó demográfiai viszonyok az egyes iparcsoportok és iparágak gyári munkásainál hogyan alakulnak. A 79. számú tábla részletesen közli ezeket az arány­számokat, még pedig nemcsak az összes segédsze­mélyzetről, hanem külön a tisztviselőkről, a műve­zetőkről és az egyéb segédszemélyzetről. Itt csak az egyes ipari főcsoportok adatait közöljük újra az összes segédszemélyzetről, de összehasonlítva a 10 év előtti adatokkal. Ipari főcsoport Magyar állam­polgár Magyar anya­nyelvű Magya­rul tudó Ipari főcsoport az összes segédszemélyzetből Ipari főcsoport 1900 1910 1900 1910 1900|l910 I. Vas- és fémipar 94-a 96-« 44-s 59-0 60-1 76-s II. Gépgyártás, közlekedési esz­közök gyártása 90-s 94'e 68-1 76-e 85-0 91-« III. Kő-, föld-, agyag- stb. ipar 84'e 89-7 34-4 47-7 53 a 68 "J IV. Fa- és csontipar 86-0 90-7 24-« 40-c 34-6 65-u V. Bőr-, sörte-, szőr- stb. ipar 88-0 92-1 44-0 60-7 58-4 77-3 VI. Fonó- és szövőipar 84-s 90-t 31-7 44-8 46-8 65-fl VII. Ruházati ipar 88-» 94-7 57-7 72-6 71-4 88-7 VIII. Papirosipar 92-u 92-7 39-1 36-7 55-8 51-a IX. Élelmezési és élvezeti czik­kek gyártása 89*8 93-< 47-a 57-0 63-8 75-4 X. Vegyészeti ipar 86-s 92-s 46-6 54-8 öli 72-4 XI. Építőipar 88-s 95-4 53-« 58-s 68-1 79-7 XII. Sokszorosító- és műipar 93i 95-j 76-0 79-s 88-s 91-1 XIII. Szállodás-, vendéglős- stb. ipar 90-s 91-s 69-8 73-s 86-B 88-0 összesen Ebből / M a£y arorsz ág \ Horvát-Szlavonországok... 89-t 90-t 79-1 93-t 93­B 82-t 47-1 50- o 7's 58-0 60­s 9-8 62-t 66-1 13-8 75'J 78-» ZS'oj A magyar állampolgárok aránya a nagyipari mun­kásságban valamivel kisebb, mint a bányamunkások között. De mindenesetre kedvező jelenség, hogy 1900 óta a javulás itt is oly nagy volt, mint a bányászatnál. Legtöbb magyar állampolgár van a vas- és fémipar munkásai között, azután az építő­ipar és a sokszorosító- és műipar alkalmazottjai sorában. Az építőiparban emellett feltűnő javu­lás mutatkozik 1900 óta ; az építkezésnek az utolsó évtizedben való nagy fellendülése tehát, úgy látszik, magyar munkáskezeknek adott első­sorban kenyeret. A kő-, föld- stb. iparban a magyar honos munkások százaléka még mindig nem éri el a 90 %-ot, a mit főképen az üveg­gyártás idéz elő, a hol az idegen honos munká­sok még mindig 163 %-ot képviselnek. A javulás azonban ebben az iparcsoportban is igen jelentékeny, a mi általában mindenütt mutatkozik, az egyetlen papirosipart kivéve, a hol az arányszám 0'2-del esett. A 79. táblán felsorolt egyes iparágak közül, a már említett üveggyártás mutatja a legalacsonyabb arány­számot : 83'7 °/ 0, azután a len-, kender- stb. ipar kö­10**

Next

/
Oldalképek
Tartalom