1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

99* Magyarország Horvát-Szlavonországok Magyarbirodalom Foglalkozási A férfi A női Az összes A férfi A női Az összes A férfi A női Az összes csoport népességből kereső •/o-ban 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 I. őstermelés... Cil 65-8 24-s 16-a 44-s 40-8 63-8 60-9 47-0 32-a 55-a 45-7 64-1 64-B 27-7 18-f 46-0 41-0 II. A) Bányászat 62'u 62'k l'i l'i 35-0 33' s 59' s 64' I l'i 2-8 34'i 37-c 62' E 62'u l-i 1' 9 35' o 33-» B) Ipar 67' S 67'» 16' I 16's 43's 43' 4 68' 7 69' B 13' I 14' 2 44' I 44-e 67-s 68-0 15'u 161 43's 43'* C) Keresk. ... 63'Í 65-t 15-, 15't, 40- s 41'B 69' i 71' 2 14' 8 16' 6 44-t 46'r 63•» 66-1 15-1 15'« 40-e 41-« D) Közlekedés 57' b 59-1 2*» 3' a 30' 9 32' s 61' I 61' 8 2-4 3' 8 33-1 33-t 58' I 59s 2-» 3't 31-1 32-t II. összesen... 65-4 66-s 13» 13-8 41-0 41-Ü 67-s 68-s 11-8 12-8 42-7 43-4 65-c 66-4 13-7 13-7 41-1 41-s III. Közszolgálat 61-4 63-0 12*9 17s 37-1 39-e 63" a 66-8 13-4 15-7 40« 42-9 01*8 03'a 12-9 17-j 37-4 40-1 IV. Véderő 96-4 95-í — — 87-B 84-6 95» 96-9 — — 86-Í 87-9 96-2 95-4 — — 87-4 85-0 V. K. m. n. napszámosok ... Gl'o 63-6 32-s 28*9 46-0 44*8 63-1 62-4 25-9 31-9 44-4 40-B 61-« 63-4 32-J 28-B 45*8 4«-o VI. Ilázi cselédek 69-8 65*s 92-7 93-j 90-1 90-4 85-Í 80-a 95-B 95-6 94-0 93-8 71-0 66-4 92-s 93-s 90-8 90-7 VII. Nyugdíj, stb. 64*« 72-4 46-7 52-1 52-8 59-0 Gt-I 67-j 44-B 45 51-8 53-4 61-5 72-0 46 B 51-7 52-b 58-e VÜI. Egyéb és ismereti. fogl. 31-8 29-e 16-8 17-0 24-0 22-7 19-B 13-« 38-1 26-0 29-< 20-A 30-8 28-3 18-S 17-« 24*4 22-B Általában... 64'Í 65' s 25-4 19'* 44-1 42' B 64't 61•» 43' o 30' s 53' 46' 64' 64-b 27-t 21-8 45-» 42-9 À keresők aránya e szerint — a már említett okból — csak az őstermelésnél csökkent jelentékenyebben, ellenben a másik fő foglalkozási csoportnál, az ipar-forgalomnál némi emelkedést látunk. Különösen erős a keresők arányának emelkedése a közszolgálatnál, a mi — mint a korral való kombinációnál látni fogjuk — elsősorban abból ered, hogy e foglalkozási csoportban nagyon megfogyott a gyermekek száma az utóbbi tíz év alatt. Hasonlókép nagy ugrás mutatkozik fölfelé a nyugdíjasok, tőkések stb. csoportjánál, a mit valószínűleg az idéz elő, hogy az ú. n. »eltartásos«-ak, kik az előbbi népszámlálásnál az illető foglalkozási csoportnál eltartottaknak vétettek, ezúttal mint keresők ebbe a csoportba osztattak be. A többi foglalkozási csoportnál a változásoknak nincs nagy jelentősége. Megállapíthatjuk még ez összeállításból, hogy a legtöbb a kereső a házi cselédek és a véderő csoportjában, legkevesebb az »egyéb« alatt összefoglalt foglalkozási csoportban, a melybe túlnyomóan intézetek által eltartottak vannak felvéve. A legjelentékenyebb foglalkozási csoportokban, az őstermelésnél, az iparforgalomnál és a közszolgálatnál, a hol a népesség kormegoszlása normális, eléggé egyformák az arányszámok. Feltünhetik azonban, hogy az ipar-forgalom egyes csoportjai közül a bányászatnál és közlekedésnél milyen kevés a kereső. Ennek egyrészt e foglalkozási csoportok nagy gyermekbősége az oka, másrészt az, hogy e foglalkozásokban a családtagok csak igen korlátolt mértékben működhetnek közre, a családtagok közül tehát kevesen kerülnek a keresők közé. Szemléltetően bizonyítja ez utóbbi állítást az, hogy e foglalkozásokhoz tartozó nők között alig akad kereső. A mi az anyaország és a társországok közötti különbségeket illeti, érdekes, hogy Horvát-Szlavonországokban majdnem valamennyi foglalkozási csoportban nagyobb a keresők aránya, mint Magyarországon, de míg a férfiaknál ez — egyes kisebb és nem jelentékeny csoporttól eltekintve — még kifejezettebben mutatkozik, a nőknél csak az őstermelés mutat feltűnő magas arányszámot Magyarország megfelelő számához képest (32*3% kereső 16*2%-kal szemben), a többi jelentékenyebb csoportban, mint pl. az iparnál, közszolgálatnál a nők többnyire kisebb arányban tartoznak a keresőkhöz, mint az anyaországban. A keresők és eltartottak ilyetén viszonyának ismertetése után lássuk most már, hogy népességünk hogyan oszlott meg foglalkozások szerint s hogy az ország egyes vidékein milyen foglalkozások és milyen mértékben vannak elterjedve. Utalunk ebben a tekintetben a népszámlálási mű II. kötetének bevezető részében közölt 1. sz. táblázatra (1. a 22*. lapon), a hol az egyes foglalkozási főcsoportokhoz tartozó népesség száma törvényhatóságonkint van részletezve az utolsó két népszámlálás szerint. Közöljük itt e táblázatból legalább közjogi alkatrészek szerint a fő adatokat : Foglalkozási csoport Magyarország Horvát-Szlavonországok Magyarbirodalom Foglalkozási csoport 1900 1910 szaporodás 1900 1910 szaporodás 1900 1910 szaporodás Foglalkozási csoport 1900 1910 absz. sz. 1900 1910 absz.sz. °/o 1900 1910 absz. sz. I. őstermelés 11,193.807 11,399.122 205.315 le 1,981.276 2,066.531 85.255 4*8 13,175,083 13,465.653 290.570 2*9 II. A) Bányászat 161.233 210.409 49.176 30-5 2.471 4305 1.834 74't 163.704 214.714 51.010 31-2 B) Ipar 2,401.924 3,106.039 704.115 29s 202.158 255.096 52.938 26-2 2,604.082 3,361.135 757.053 29*. C) Keresk. és hitel... 520.796 673.647 152.851 29-1 35.660 48.705 13.045 36'« 556.456 722.352 165.896 29-a D) Közlekedés 407.271 586.227 178.956 43-u 33.270 43.802 10.532 24' o 440.541 630.029 189.488 43-o II. Összesen... 3,491.224| 4,576.322 1,085.098 31-1 273.559 351.90S 78.349 28*« 3,764.783 4,928.230 1,163.447 30^1 7* %