1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

100* Foglalkozási csoport Magyarország Horvát-Szlavonországok Magyarbirodalom Foglalkozási csoport 1900 1910 szaporodás 1900 1910 szaporodás 1900 19W szaporodás Foglalkozási csoport 1900 1910 absz. sz. % 1900 1910 absz.sz. 1900 19W absz. sz. % III. Közszolgálat stb. ... IV. Véderő V. Napszámosok VI. Ilázi cselédek VII—VIII. Egyéb és ismeretlen foglalkozásúak összes népesség... 524.580 133.315 606.157 403.963 485.209 630.469 144.550 453.377 405.069 655.624 105.889 11.235 —152.780 1.106 170.415 20'a 8-4 —25-a 0-3 35-1 47.729 18.081 33.848 22.771 39.040 56.172 22.254 47.993 26.077 51.019 8.443 4.173 14.145 3.306 11.979 17-1 23-1 41-s 14-t 30-7 572.309 151.396 640.005 426.734 524.249 686.641 166.804 501.370 431.146 706.643 114.332 15.408 -138.635 4.412 182.394 20-0 10-a -21-7 1-0 34-8 III. Közszolgálat stb. ... IV. Véderő V. Napszámosok VI. Ilázi cselédek VII—VIII. Egyéb és ismeretlen foglalkozásúak összes népesség... 16,838.255 18,264.533 1,426.278 8-6 2,416.304 2,621.954 205.650 8-t, 19,254.559 20,886.487 1,631.928 8-5 Az összes népesség °/o-ában Magyarország Horvát-Szlavonországok Magyarbirodalom 1900 1910 változás 1900 1910 változás 1900 1910 változás + — 1910 + V. — 1910 + v. — I. Őstermelés 66 B 62-4 - 4-1 82-0 78-8 — 3 a 68-4 64-6 — 3-8 11. A) Bányászat o-» /•a + 0S O-i O-i — 0-8 l-o -1- 0-1 B) Ipar 14s 17-O + 2-7 8-s 9-7 + Ï* 13-5 16-1 + 2-6 C) Kereskedelem és hitel 3-1 3-1 + 0' € l-t 1-9 + 0-4 2-» 3-t + 0-e D) Közlekedés 2- 4 3-A + 0-8 l'i l'i + 0-8 2-S 3-0 + 0-7 II. Összesen 20'7 25-1 -1- 4-4 11a 13-4 + 2-1 19-6 23-B -(- 4-0 III. Közszolgálat stb 3-1 3-4 + 0-3 2-0 2-1 + o-i 3D 3-s -1- 0-8 IV. Véderő 0-8 0-8 0-8 O"« + O-i 0-8 0-8 — V. Napszámosok 3-6 2-6 — l-l 1-4 1-8 + 0-4 3-8 2-4 - 0-8 VI. Házi cselédek 2-4 2-8 — 0-2 0-9 l-o + O-i 2*3 2"o — 0-2 VII—VIII. Egyéb és ismeretlen foglalkozás 2-8 3« + 0-t 1-6 2-0 + 0-4 2-7 3-4 + 0-7 összesen... lOO-o 100-o 100-0 100-o 100-o 100-o A Magyarbirodalom népességének e szerint még mindig közel 2/

3-része, 64'5%-a, őstermeléssel foglalkozik, vagy az őstermeléssel foglalkozók által eltartott. Tekintélyesebb csoportot ezenkívül csak a bányászat, ipar-forgalom képez, a mely a népesség 23'6%-ának ad kenyeret. A többi foglalkozási csoport e kettőhöz képest jelentéktelen kisebbséggé zsugorodik össze. Az anyaország és a társországok között a különbség elég nagy a foglalkozási megoszlás tekintetében. Horvát-Szia vonországokban ugyanis az őstermelés sokkal inkább túlnyomó (78'8%), mint Magyarországon (62-4%), ehhez képest a társországokban a többi foglalkozási csoportok viszont — különösen a bányászat, ipar-forgalom — jóval kisebb arányokkal vannak képviselve. A fejlődés iránya azonban úgy az anyaországban, mint a társországokban határozottan az, hogy az őstermeléssel foglalkozó népesség aránya fokozatosan csökken s a többi foglalkozási csoport jelentőségben növekszik. Kivétel csupán a napszámosok és házi cselédek csoportja, melyek közül az előbbi nemcsak relatív, hanem abszolút fogyást tüntet fel. Ennek oka legfőképen az, hogy a felvétel és a feldolgozás nagyobb pontossága folytán a közelebbi megjelölés nélküli napszámosok száma megfogyott s legnagyobb részük az illető gazdasági ágba, a hol rendszerint dolgozni szokott, be volt osztható. Semmi esetre se lehet tehát magából ebből a változásból a szocziális viszonyok javulására következtetni. A házi cselédek számának viszonylagos csökkenése szintén nem mutat erre, mert a városi népesség számának növekvésével s a vagyoni és jövedelmi viszonyok javulásával a házi cselédek számának emelkedni kellene s mégis azt látjuk, hogy a házi cselédek csak a városokban szaporodtak meg, de relative ott is visszaestek, ellenben a vidéken a házi cselédek számszerűleg is kevesbedtek. Az utóbbi jelenségnek egyébként az is lehet az oka, hogy az őstermelő foglalkozásoknál alkalmazott házi cselédek egy része az előbbi népszámlálásnál mezőgazdasági cselédnek vétetett, míg most helyesen házi cselédnek. Az elmúlt évtizedben mindenesetre nagy lépéssel haladt Magyarország az iparosodás felé. Élénken igazolja ezt az, ha a tényleges szaporodásból a fő foglalkozási csoportokra eső számokat hasonlítjuk össze az utolsó két évtizedről : 1890—1900 1900-1910 absz. °/o absz. °/« Tényleges szaporodás... 1.790.768 — 1,631.928 — Ebből : az őstermelésre esett... 511.698 28's 290.570 17's a bányászat, ipar-forgalomra esett 939.769 52"i 1,163.447 71-a a többi fogl. csoportra 339.301 19*i 177.911 10 « Míg tehát 1900-tól 1910-ig a népesség kevesebbel szaporodott, mint az előző évtizedben, az iparforgalomból élők száma mégis nagyobb számmal növekedett, s míg a tényleges szaporodásból az ipar-forgalom 1890-től 1900-ig 52-4 %-kal részesedett, addig az utolsó évtizedben már a tényleges szaporodásnak 71'3%-át foglalta le. Ezzel szemben a jóval népesebb őstermelő csoportra a szaporodásból 1890-től