1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912)

I. Általános jelentés - Szöveg - 6. A népesség anyanyelve

6» országokban — értek el ; csekély mértékben — 5-5, illetőleg 5*3°/0 — növekedett a szerbek és az oláhok száma, ellenben a tótok és különösen a németek száma jelentékenyen megfogyott. Az egyéb alatt összefoglalt kisebb nemzetiségek feltűnő nagy — 18-o°/0-os — szaporodást mutatnak, de ez csak abból ered, hogy a czigányok általában, továbbá a soká­czok Baranyában és a lengyelek Árvában helyeseb­ben vétettek számba ; tulaj donképeni szaporodásuk e nemzetiségeknek is — a lengyelek kivételével, kik Galicziából bevándorlás révén is szaporodtak — aránylag csekély volt. A magyarság növekvési aránya tehát messze felülhaladta az összes nemzeti­ségekét, a mit részben a magyar faj nagyobb ter­mészetes szaporodási képességének, részben a magyar kultúra békés hódításának s különösen a városok rohamos magyarosodásának tulajdoníthatunk. Az utolsó évtizedben már az összes szaporodásból a Magyarbirodalomban 80'0, magában az anyaország­ban pedig 90'7°/0 esett a magyarság javára. Hogy milyen általános volt a magyarság térfoglalása, az is igazolja, hogy még azokban az országrészekben is, a hol a magyarság kisebbségben van, a szaporo­dásnak nagyobb fele jutott a magyarságra (1. a 6. b) sz. táblát a 37.* lapon), sőt három országrészben, a Duna jobbpartján, a Duna Tisza közén és a Tisza jobbpartján a magyarság szaporodása abszolút szám­ban nagyobb volt, mint az összes népnövekvés, a nem magyar ajkúak tehát ezekben az országrészek­ben megfogyatkoztak. Legerősebben szaporodott a magyarság a Duna-Tisza közén (2(H°/0) és a Duna balpartján (18'50/0). A törvényhatóságok közül a magyarság szaporodása tekintetében Zimony város 164'4°/0-kal, Turócz vármegye 154,û°/0-kal és Fiume város 128'5°/0-kal szerepel, ezekben a törvényhatósá­gokban tehát a magyarság tíz év alatt több mint megkétszereződött ; ezeken kivül még tíz törvény­hatóság akadt, a melyekben a magyarság tíz évi szaporodása 50—100°/o között mozgott. A milyen általános volt a magyarság szaporodása, majdnem oly általános volt a németek fogyása ; a Tisza bal­partja és a Királyhágó ntúl kivételével minden országrészben fogyott a számuk, legérzékenyebben a Duna-Tisza közén Budapest és környékének magyarosodása következtében. A tótok a Duna­Tisza közén és a Tisza jobbpartján fogytak meg legerősebben, még főfészkükben, a Duna balpartján, is csak 0'5°/o-os szaporodást értek el. Az oláhok szaporodása a Tisza balpartján volt legnagyobb, de ott is csak 8#3°/0-ot tett, míg a Tisza-Maros szögén 2,90/oka,l kellett beérniök. A Királyhágóntúl az oláhok szaporodása 5"4°/0-ot ért el, míg ugyanott a magyarság 12'7°/0-kal, tehát jóval több, mint kétszer olyan arányban gyarapodott ; a horvátok csak a társországokban szaporodtak számbavehető mérték­ben, a szerbek népnövekvési aránya az anyaország­ban és a társországokban majdnem egyenlően ala­csony volt. A szaporodás különböző mértékéhez képest az egyes anyanyelvekre eső százalékok milyen változást szenvedtek tíz év alatt, azt közjogi alkatrészek szerint a következő táblázat mutatja : Közjogi alkatrész i Horvát-Szlavonorsz. Magyarbirodalom... Magyar Német Tót Oláh. Ruthén Horvát Szerb Egyéb 1900-ban Magyar Német Tót Oláh Ruthén > Sí o n Szerb Egyéb 1910-ben az összes népesség %-ában .._! 1 3 51-i 3-8 45-4 11-» 5-0 U-i * 1 11-9 (b Id's 16-e U-s 6 2-5 0-2 2-a i 61-1 8-1 U 25-s 5-5 2-0 2-7 2-1 10 | il 1Î 54's í-i 48-1 10-4 5-1 9-8 10-7 0-8 9-* 13 16-1 O-o tí'i 14 2-5 0-8 2-8 15 l-l 62-s 8-8 16 2-5 24-6 5-8 L 17 2-ü 2-8 2-a E szerint a magyarság aránya 1900 óta az egész Magyarbirodalomban 45'4°/0-ról 48'i°/0-ra szökött, tehát már megközelíti az abszolút többséget ; a ma­gyarságon kívül csak a ruthének, horvátok és az »egyéb« alatt összefoglalt kisebb nemzetiségek aránya növekedett 1—1 tizeddel, a többi nemzetiségeké ellenben többé-kevésbbé visszaesett. Leginkább csök­kent a németek aránya iri°/0-ról 9*8-re, a tótoké 10*5-ről 9-4-re. Magában az anyaországban még ked­vezőbb a magyarság térfoglalása ; aránya 51-4°/0-ról 45*5-re nőtt tíz év alatt, a nemzetiségek arányszámai pedig az »egyebek« kivételével mind visszaestek vagy változatlanul maradtak. A magyarság tér­foglalása tehát 3'i°/0, olyan nagy haladás ez, a milyenre még nem volt példa, mióta az anyanyelvet tudakolják népszámlálásaink. ;j Országrészenkint és törvényhatóságonkint vizs­gálva a magyarság és az egyes nemzetiségek arány­számainak változását (1. a 6.c) táblát a 39.* lapon), megállapíthatjuk, hogy a magyarság térfoglalása a Tisza jobbpartján és a Duna-Tisza közén volt a legrohamosabb s legkevésbbé emelkedett a magyarság százaléka a Tisza balpartján. A városokban különösen nagyarányú volt a magyarság terjedése : Kassán, Pozsonyban több mint 10-zel emelkedett a magyar­ság °/0-a, Szelmeczbányán meg épen 19-9°/0-ról 4r8°/0-ra szökött 10 év alatt. Az összes tj. városok­ban, a horvát városokat is beleértve, 69'i°/0-ról

Next

/
Oldalképek
Tartalom