1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912)

I. Általános jelentés - Szöveg - 7. A magyarul tudók száma

7* 73'7-re nőtt a magyarság aránya. A vármegyék közül is néhányban valóban szép előhaladást tett a magyar­ság pl. Mosonban 29*o-ról 34'9-re, Turóczban 4*2-ről 10'0-re, Sárosban és Szepesben 6*3-ről l0"4-re, illető­leg 10'8-re, Krassó-Szörényben 4'8-ről 7"3-re, Hunyad­ban 10"6-ról 15'5-re. Az anyaországban csak 6 törvény­hatóság akadt, a melyekben a magyarság aránya némileg visszaesett : Baján 80'1-ről 79-9-re, Hód­mező-Vásárhelyen 99'3-ről 99*2-re, Kecskeméten 99-i-ről 98'9-re, Biharban 53'2-ről 52'8-re, Három­székben 85'i-ről 83-4-re és Maros-Tordában 57'9-ről 57-4-re. Ezek közül azonban csak Háromszékben aggasztó a magyarság térvesztése, a hol az oláhság nemcsak nagyobb szaporodási képessége, hanem bevándorlás révén is növekszik ; Biharban és Maros­Tordában ellenben csak a területükön lévő két tj. város, Nagy-Várad és Maros-Vásárhely nagyarányú fejlődésének tulajdoníthatjuk a magyarság térveszté­sét, minthogy e városok megyéjük magyarságát fel­szívják. A magyarság erejét bizonyítja, hogy az anya­ország 63 vármegyei törvényhatósága közül 31-ben van abszolút és 4-ben relatív többségben ; az utolsó tíz év alatt Bereg és Brassó vármegyékben küzdötte ki a magyarság a relativ többséget. A németek aránya majdnem minden törvény­hatóságban apadt, a hol előfordulnak, csupán Ung, Zemplén és Máramaros vármegyék zsidó-németsége mutat növekvést. A faipartelepekre való beköltözés növelte még meg Háromszék és Maros-Torda vármegyék németjeinek (leginkább zsidók) arányát. A tótok aránya szintén csökkent a legtöbb törvényhatóság­ban, csak néhány olyan törvényhatóságban mutat arányuk javulást, a hol abszolút számuk különben is csekély (pl. Győr tjv., Mosón, Bihar, Szilágy, Versecz tjv., Torontál, Pancsova tjv.) Az olá­hok aránya csupán Bihar, Arad és Háromszék vármegyékben, továbbá Versecz, Pancsova és Kolozsvár tj. városokban növekedett némileg, egye­bütt osztozott a németek és tótok arányának sor­sában. A Királyhágóntúl oláhsága 56'4°/0-ról 55"0-re esett vissza, ugyanott a magyarság 32*9°/0-ról 34-3-re emelkedett. A társországokban szintén tért foglalt egy kissé a magyarság, bár a haladás nem volt olyan jelenté­keny, mint az előző évtizedben. A németek százaléka itt is visszaesett, ellenben a tótoké, ruthéneké emel­kedett, az utóbbiaké különösen Galicziából való be­vándorlás révén. A horvátok aránya ezúttal a horvát hivatalos nyelv segítségével meglehetősen javult, a szerbeké viszont majdnem ugyanannyival vissza­esett, úgy hogy végeredményben a horvátok és szer­bek együttes arányszáma a társországokban csupán (H-del lett magasabb, a magyarságé ellenben 0'3-del növekedett. 7. A magyarul tudók száma. A magyar nyelv tudása tekintetében az 1910. évi népszámlálás ismét jelentékeny haladásról számol be. Államunk egész területén magyarul tud immár 11,990.562 ember ; a nem magyar ajkúak közül magyarul beszél 1,939.987, magyarul nem tud 8,895.925, Az 1900. évi eredményekkel összehasonlítva közr jogi alkatrészek szerint következőkép alakulnak ez adatok : Közjogi alkatrész * Magyarország Horvát-Szlavonorsz. Magyarbirodalom... Magyar anya­nyelvű Nem magyar anyanyelvű magya­rul tud magya­rul nem tud A magya­rul tudók összes szama 1900-ban i 8,651.520 90.781 8,742.301 3 i I 1,384.729 6,802.00b 48.484; 2,277.035 1,433.213 9,079.045 s 10,036.249 139.265 10,175.514 Magyar anya­nyelvű Nem magyar anyanyelvű magya- magya­rul tud r"\ nem tud A magya­rul tudók összes száma 1910-ben 1 9,944.627 105.948 10,050.575 1 1,875.789 64.198 1,939.987 6,444.117 2,451.808 8,895.925 » 11,820.416 170.146 11,990.562 Magyarul tudott 1900-ban az összes a nem ma­gyar ajkú 1910-ben 1 a nem az ma­összes gyár ! ajkú népességnek °/o-a 10 11 | i! 13 59-e 5-s 52'» h B-i 64-7 h 57-4 22-6 2-0 17-» Magában az anyaországban e szerint a népes­ségnek már majdnem kétharmadrésze, 64,7°/0-a beszéli az állam nyelvét, míg 1900-ban csak 59'6°/0-a tudott magyarul. A nem magyar ajkúak között 16-9°/0-ról 22'5°/0-ra szökött a magyarul tudók aránya s érdekes és fontos jelenség, hogy a magyar nyelv terjedése ebben az évtizedben már olyan általános volt, hogy a magyarul nem tudók száma tetemesen, 358.000-rel megfogyatkozott. Horvát-Szlavonországokban is szé­pen növekedett a magyarul tudók száma és aránya annak ellenére, hogy ott a magyar nyelv megtanulása csak a magyar lakossággal való érintkezés útján lehetséges ; de szaporodik ezenkívül a magyarul tudók száma az anyaországból bevándorlók útján is, kik a magyar nyelv tudását előbbi lakóhelyükről hozzák magukkal. Törvényhatóságonkint vizsgálva az adatokat (1. a 7. sz. táblát a 41.* lapon) konstatálhatjuk, hogy nincs az országban egyetlen törvényhatóság sem, a hol a magyarul tudók aránya nem emelkedett volna. Az anyaország 63 vármegyei törvényhatósága közül immár 38-ban abszolút többségben vannak a magyarul tudók ; az utolsó évtizedben Mosón, Bars és Pozsony vármegyékben érték el a magyarul tudók az abszolút többséget. A törvényhatósági jogú városok közül már csak Verseezen, Pan csóván és

Next

/
Oldalképek
Tartalom