1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912)

Előszó

ELŐSZÓ. Az 1910. évi deczember hó 31-én végrehajtott általános népszámlálás eredményének főbb demográfiai adatait foglalja magában e kötet. Tartalma három részre oszlik: az első rész a népesség főbb demográfiai adatait s a lakóházak falazatára és tetőzetére vonatkozó adatokat községenkint foglalja magában, teljesen olyan elrendezéssel, a mint ezen adatokat az 1900. évi népszámlálásról kiadott első kötet közölte. Közölve van tehát e részben minden egyes község területe kat. holdakban, polgári ós katonai lélekszáma, a külföldi honosok ós a külföldön távollévők száma, a népesség nem, kor, családi állapot, anyanyelv és vallásfelekezetek szerint, a magyarul tudók és az írni-olvasni tudók száma, végül a lakóházak száma a falazat és tetőzet anyaga szerint. A második rész gyakorlati szempontból fontos újítás az eddigi népszámlálási kötetekhez képest. E rész a 100 leieknél népesebb puszták, telepek és egyéb külterületi lakott helyek fontosabb demográfiai adatait mutatja be, még pedig a népesség összes számát, a 6—11 éves tanköteles korú gyermekek számát, a népesség megoszlását vallás és anyanyelv szerint, végül a magyarul tudók és az irni-olvásni tudók számát. Ott, a hol a községhez nem tartozik 100 leieknél népesebb puszta vagy telep, de a külterület népessége a 100 lelket meghaladja, az említett demográfiai adatok az összes külterületről közöltetnek. Néhol kisebb egységek is bevétettek a kimutatásba, részint teljesség okából, részint olyan helyeken, a hol 100 leieknél kisebb külterületi népesség is aránytalanul nagy a község lakosságához képest. Horvát-Szlavonországokról e rész az összes 100 leieknél népesebb helységek adatait adóközségek szerinti csoportosításban foglalja magában, a kimutatás tehát az összes adóközségek demográfiai adatait is tartalmazza. Ugyanebbe a táblába vannak bevéve a népesebb — a mennyiben lehetséges volt, 20.000-en felüli — városok demográfiai adatai városrészek, kerületek szerint. Ezeknek az eddigelé egyáltalán nem ismert adatoknak az egyházi, tanügyi és egyéb közigazgatás bizonyára nagy hasznát fogja látni, de tudományos szempontból sem érdektelenek ez adatok, mert a népesség tömörülését, melyet a községek és városok, mint politikai egységek szerint közölt adatok, sok tekintetben hamis világításban tüntetnek fel, csak így láthatjuk helyesen és csak így ismerhetjük meg. A kötet harmadik része minden egyes község polgári lélekszámát közli az öt utolsó népszámlálás szerint, olyan formában, ahogy az 1900. évi népszámlálási i*