1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912)

Előszó

IV I. kötet a négy utolsó népszámlálás adatait tette közzé. A mellett, hogy e táb­lázat az újabb népszámlálás adataival bővült és a jelenlegi közigazgatási beosztás szerint átalakíttatott, használhatóbb és értékesebb lett azáltal is, hogy jegyzetek alakjában közli mindazokat a községek állagában beállott változásokat, a melyekről a m. kir. központi statisztikai hivatalnak tudomása van. Közli tehát a község­egyesítés évét és az egyesült községek neveit, községalakulás esetén az alakulás évét s az anyaközség megnevezését; továbbá adja a rendezett tanácsú várossá alakulás évét, ha az újabb keletű. Ezen kivül kiegészíttetett e táblázat a községek lélekszámában 1880 óta mutatkozó feltűnő változások okainak megmagyarázásával, a melyeket a hivatal részint a népszámlálások alkalmával a járási főszolgabiráktól, részint újabban az illetékes községi és körjegyzőktől bekért jelentésekből állított össze. E magyarázó jegyzetek érdekesen világítanak rá a népesség fejlődésének vagy fogyásának okaira s valósággal népességtör tone ti forrássá avatják e táblázatot. Meg kell még említenem, hogy e kötetnek kissé elkésett megjelenését részint a nagyobb terjedelemmel járó munkatöbblet okozta, részint az menti, hogy a m. kir. központi statisztikai hivatal a népszámlási anyagból egyidejűleg a választójogi reform czéljaira is különböző terjedelmes feldolgozásokat volt kény­telen végezni, a melyek a tulajdonképeni népszámlálási feldolgozást nagy mér­tékben hátráltatták. A Horvát-Szlavonorszagokra vonatkozó adatokat ezúttal is a zágrábi országos statisztikai hivatal feldolgozásában veszi a közönség. Budapest, 1912. évi november hóban. Dr. Vargha Gyula, miniszteri tanácsos, a m. kir. központi statisztikai hivatal igazgató»a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom