1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912)

I. Általános jelentés - Szöveg - 1. Az összes lélekszám, polgári és katonai népesség; népnövekedés és népsűrűség

1. összes lélekszám, népnövekedés és népsűrű­ség. A magyar korona országainak összes népessége 1910. évi decz. hó 31-én 20,886.487 lélek volt, 1,631.928 lélekkel több, mint 1900-ban. A tíz évi népszaporodás e szerint 8"5°/0-ot tett, a mi meglehetős nagy vissza­esést jelent az előző két évtized 10°/o-nál magasabb szaporodásával szemben. Némi vigasztalásul szolgál­hat azonban, hogy a népnövekvés arányának ez a visszaesése nem a természetes szaporodás hanyat­lásából ered, hanem csak a túlnyomólag munkakeresés jellegével biró kivándorlási mozgalom fokozódásának tulajdonítható. Maga a természetes szaporodás nem­csak szám szerint, hanem viszonylagosan is kedvezőbb volt az elmúlt évtizedben, mint az azt megelőzőben, a mennyiben 2,278.468 lélekre (ir8°/0-ra) rúgott az előző évtized 1,957.514 léleknyi (ll-2°/0) szaporodá­sával szemben, de míg 1890-től 1900-ig kivándorlási veszteségünk csak 166.746 főt tett, 1900-tól 1910-ig már 646.540-re emelkedett fel a tényleges és termé­szetes szaporodás különbözete. Közjogi alkatrészek szerint is jelentékenyen változott e tekintetben a hely­zet : a természetes szaporodás ezúttal Horvát-Szlavón­országokban volt kedvezőbb, de viszont ott jóval nagyobb volt aránylag a kivándorlási veszteség, míg az előző évtizedben fordítva alakultak a viszonyok. Végeredményben úgy az anyaország, mint a társ­országok egyenlően 8"5°/0-os szaporodást mutatnak ,z anyaország meghaladta a tény­társ­fel, míg 1890-től 1900-ig ; leges népnövekvése némileg országokét. Az összes népességből a polgári népességre esik 20,744.744, a katonaságra pedig 141.743, míg 1900-ban a polgári népesség 19,122.340 lelket tett, a katonaság pedig 132.219 főre rúgott. A katonaság száma tehát csak mérsékelt szaporodást mutat, a minek oka az, hogy 1910-ben a magyarországi katonaságból jóval több állomásozott Ausztriában és Boszniában, mint az 1900. évi népszámlálás alkalmával. A katonaság számának csekély növekvéséből is aránytalanul nagy rész Horvát-Sziavonországokra jut, minthogy ott a népszámlálást megelőző év háborús veszedelme miatt egyes különösen szávamenti helyőrségekben a katonaság száma jelentékenyen emeltetett. A népsűrűség arányszáma ezúttal természetesen szintén nem emelkedett olyan kedvezően, mint az előző évtizedben : a magyar korona országaiban 1910. év végén átlagosan 64*2 lakos jutott a terület minden négyzetkilométerére, míg 1900-ban ez az arányszám 59-2-et Ï) tett, a javulás tehát 5-re rúg négyzetkilométerenkint. Az anyaországban a nép­sűrűség valamivel nagyobb (64'6), mint a társországok­ban (61-6). A közjogi alkatrészek szerint eddig ismertetett adatokat a következő kis összeállítás szemlélteti : Közjogi alkatrész i Magyarország Ilorv.-Szlavonországok Magyarbirodalom Terület D-kilo­méterekben ! 282.870 42.541 325.111 A jelenlévő népesség szama polgári népes­ség 3 16,721.574 2,400.766 19,122.310 az 1900. az 1910. évi népszámlálás szerint katona­ság 4 116.681 15.538 132.219 együtt s 16,838.255 2,416.304 19,254.559 polgári népes­ség 6 18,142.200 2,602.544 20,741.744 katona­ság i 122.333 19.410 141.743 együtt 8 18,264.533 2,621.954 20,886.487 A tényleges A születések és halálozások alapján kiszá­mított nópazaporodáa 1900-tól 1910-ig szám szerint 9 1,426.278 205.650 1,631.928 •/. 10 8-0 8-« 8-B szám szerint ü 1,953.607 324.861 2,278.468 •/. u 11-« 13 * 11-» A tényleg«! népszaporodis a kiszimttottuál kedvezőbb U ­­kedvezőt­lenebb il 527.329 119.211 646.540 Népsűrűség D-kilómét«­renkint 1900-ban is 59-6 56-s »•• 1910-ben U 64-e 61-. 64-. Ugyanezen adatokat kisebb területegységek, országrészek és törvényhatóságok szerint a 25.* lapon lévő 1. sz. tábla részletezi. Vizsgálva a népszaporodás alakulását, a következőket állapíthatjuk meg : A tény­leges szaporodás legnagyobb volt a Duna-Tiszaközén, 14"8°/0, bár jóval alatta maradt az 1900. évi eredmény­nek, a mikor ez az országrész 18-2°/0-os szaporodást ért el. Különösen Budapest fejlődésének meggyengült aránya volt hatással az országrész szaporodási arányá­Népszámlálás. I. nak hanyatlására, mert a székesfőváros az előző évtized 44*8°/0-os szaporodásával szemben most csak •) Meg kell jegyezni, hogy a magyar korona országainak területe 1900-ban 324.851 négyzetkilométerben volt kimutatva, mig most 325.411 négyzetkilométerben; a különbözet + 660 n-km, a mi kis részében Romániával való határkiigazitás eredménye, leginkább azonban az új felmérések folytán tör­tént helyesbítéseknek tulaj donitható. A torületváltozás foly­tán a népsűrűség adatait visszamenőleg is változtatni kellett, ez az oka annak, hogy itt 1900-ra vonatkozólag más nép­sűrűségi arányszámot közlünk, mint a mi az 1900-iki népszám­lálási közleményben volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom