1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - C) Általános népleirás

65* Alföld nagyobb részén. A legnagyobb arányszámokat a következő vármegyék mutatják : Ung 42'a Lika-Korbava 41 Bereg 41 Szabolcs 41-6 Ugocsa 41*i Zemplén 40'9 Máramaros 40-s Sáros 40'« Modrus-Fiume 40-o Szatmár 39'i Legkevesebb viszont a gyermekek száma a Dunántúl délkeleti sarkában, a mely területhez még Belovár-Körös vármegye és Verőcze kivételével a szia von vármegyék is csatlakoznak, továbbá a Maros­tól délre eső vármegyékben Torontáltól Szebenig, a Felvidék alján három szomszédos vármegyében, végül a különálló Besztercze-Naszód és Brassó vár­megyékben. Sorrend szerint ezek a vármegyék kép­viselik a gyermekkor minimumát.: Baranya 29's Krassó-Szörény 31'i Hont 32'» Tolna 32 's Belovár-Körös 32'4 Somogy 32'« Besztercze-Naszód ... 32's Szeben 33'i Hunyad 33i Temes 33's A ki népesedési viszonyainkat, különösen a szü­letési arány alakulását törvényhatóságonkint ismeri, első pillanatra láthatja az összefüggést a születési arány és a gyermekkorban lévők aránya között. A ma­ximumot képviselő vármegyék majdnem mind a leg­szaporább vármegyéink közé tartoznak s a gyermek­kor minimumát felmutató vármegyék az egy és két gyermekrendszer tipikus képviselői. A gyermekkor­ban állók arányára mindazonáltal egy másik, habár közvetett ok is közrehat : a vándorlások.., Látkatj uk, bogy a felvidéki régi kivándorlási terület vármegyéi mind magas gyermeklétszámmal bimak ; a két tenger­parti vármegye nagy gyermeklétszáma is a kivándor­lással függ össze, mely első sorban a munkabíró korosztályt apasztván, közvetve emeli a másik két korcsoport arányát. Viszont a belső vándorlásoknál láthattuk, hogy a délvidék vármegyéi többnyire bevándorlási többlettel bírnak, itt tehát a gyermek­kor kisebb arányát a születések csekély számán kívül a bevándorlás is — mely természetesen első sorban a munkabiró korosztályt növeli — segít leszorítani. A városokban már feltétlenül a vándorlások okozzák főként a gyermekkor csekély képviseltetését. A városokban ugyanis a bevándorlások folytán rend­kívül felduzzad a munkabírók korosztálya, a mi aztán a gyermekkor arányát igen lenyomja. Legkevesebb gyermeket ennélfogva a leggyorsabban fejlődő váro­sainkban látunk, pl. Zágrábban 24*2, Temesvárott 25 '9, Budapesten 26"o°/o-a a népességnek volt 15 éven aluli. Némely városban természetesen az alacsony születési arány hatása is érvényesül, mint pl. Varas­don, a hol 26-3, Eszéken, a hol 26*4, Pozsonyban és Komáromban, a hol 26'5°/ 0 a gyermekek aránya. Legtöbb gyermek van aránylag Kecskeméten (36'0°/ 0), Szabadkán (35'o), Szegeden (34's), tehát az alföldi Népszámlálás. földmives jellegű városokban, a hol a bevándorlás aránylag csekély és elég magas a születési arány­szám ; továbbá Selmeczbányán (34*2), a honnét az elvándorlás nagy, a mi a munkabiró korban lévőket fogyasztja. A másik térkép, mely a munkabiró (15—59 éves) korban lévők arányát tünteti föl, éppen ellentéte az előbbinek. A két főkorcsoport ugyanis a népesség­nek több mint 90°/ 0-át foglalja le, az egyiknek erő­sebb képviseltetése tehát okvetlenül meglátszik a másik korcsoport csekélyebb arányán. Láthatjuk ennélfogva, hogy legsötétebb színekkel itt éppen azok a törvényhatóságok, első sorban a városok, szerepelnek, a melyek az előző térképen a legvilágo­sabb szinekkel voltak jelezve. Ehhez képest a munka­bíró korban lévők legnagyobb arányát teszik a népes­ségnek a délvidék vármegyéiben, különösen Baranyá­ban (60'4°/O) és Krassó-Szörényben (603), azután Hont, Nógrád, Borsod végül Besztercze-Naszód vár­megyékben ; az utóbbi három vármegyébe erős beván­dorlás is folyik, a többiben s részben Nógrádban is a születési arány alacsony volta növelte közvetve a felnőttek korosztályát. A városokban a munkakereső felnőttek oda­tódulása következtében néhol abnormis magasra emelkedik a munkabiró korosztály arányszáma ; Zágrábban 69*3, Budapesten 69*o, Temesvárott 66*5 és Komáromban 66'2°/ 0-a a népességnek állott 15—59 éves korban. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy az utóbbi két városban aránylag nagyszámú katonaság is van, mely éppen ezt a kor­csoportot növeli ; Komárom polgári népességében pl. már csak 59*8°/ 0 a munkabírók korosztálya. A leg­kisebb arányt viszont azok a városok mutatják, a melyekben sok a gyermek részint a magasabb születési arány, részint a kisebb odavándorlás, vagy a munkabírók elvándorlása következtében. Kecske­méten pl. csak 56°/ 0-a a népességnek volt 15—60 év között ; alacsony még az arány Selmeczbányán (57'4), Szabadkán (57"s). Hódmező-Vásárhely, mely­nek népesedése passzív, még Szegednél is nagyobb arányszámát mutatja a munkabiró korosztálynak (58*8), a mi igen alacsony születési arányszámával magyarázható meg, mely a gyermekkorban állók számát nem pótolja eléggé. A 60 éven felüli korúak aránya tekintetében a szélsőségek már jóval nagyobbak az egyes törvény­hatóságok között, mint a milyen szélsőségeket a másik két korosztálynál láttunk. Ugocsában pl. a népességnek csak 5'4°/ 0-a tartozott e korosztályba, míg Baranyában és Háromszékben 10"3°/ 0, tehát közel kétszer annyi. Az öregkor kisebb vagy nagyobb képviseltetésére sokféle tényező hathat közre, úgy hogy a valódi okot nehéz felismerni. Sok lehet az öreg ott, a hol a gyermekszületés kevés s ennek következtében a népesség szaporodása mérsékelt ; ezekben a törvényhatóságokban az öregek csoportja az illető törvényhatóság népességének régebbi nagyobb jelentőségét jelzi. Baranya és Szabolcs vármegyékben pl. jelenleg körülbelül egyforma a népesség (290.782— 5*

Next

/
Oldalképek
Tartalom