1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - C) Általános népleirás

êi* À legnagyobb notöbbletet felmutató vármegyék Modrus-Fiume kivételével a felvidéken egy egészen összefüggő területet képeznek. E terület keleti fele s Modrus-Fiume vármegye is, mint láttuk, az amerikai, nyugati fele pedig a részint Budapest, részint Ausztria felé irányuló kivándorlás főfészke ; az összefüggés tehát nyilvánvaló a nőtöbblet és a kivándorlás között. E vármegyék kivándorlói között ugyanis jóval több a férfi, mint a nő. A kivándorlásról csak 1899. óta rendelkezünk törvényhatóságok szerint részletezett adatokkal, azért csak a népszámlálást megelőző két évről mutathatjuk be e vármegyék kivándorlóinak nem szerint való megoszlását : Kivándorolt Vármegye 1899-ben 1900-ban férfi nő férfi nő Modrus-Fiume 1.349 143 1.634 223 Sáros 2.639 1.327 2.646 1.385 Zemplén 2.916 1.251 3.590 1.363 Abauj-Torna 2.207 1.114 1.573 809 Szepes 2.238 1.122 2.100 1.000 Ung 1.737 680 2.433 719 Itt csak azokat a vármegyéket soroltuk fel, a melyek az amerikai kivándorlásban nagyobb szerepet játszanak ; a többi vármegyékre nézve legyen elég hivatkozni a külföldön távollévőknek a népszámláláskor felvett — bár hézagos — adataira, a melyek szintén igazolják a férfiaknak hasonlíthatatlanul nagyobb arányú kivándorlását. így pl. Amerikában távol volt Árvából 2907 férfi és 778 nő, Liptóból 780 férfi, 162 nő, Trencsénből 2671 férfi, 161 nő, Turóczból 900 férfi, 108 nő. Ausztriában volt távol Trencsénből 4157 férfi, 449 nő, Németországban Trencsénből 1864 férfi, 27 nő, Európa egyéb országaiban (Francziaországon és a Balkán-államokon kivül) Trencsénből 1055 férfi, 32 nő, Turóczból 865 férfi, 61 nő. E számok eléggé megmagyarázzák e vármegyék jelenlevő népességének nagy nőtöbbletét különösen az első helyen álló Trencsénét, melynek vándoriparosai egész Közép- és Kelet-Európában szét vannak szóródva. Azoknál a vármegyéknél, melyeknél viszont férfitöbblet van, már kétféle ok játszik közre annak előidézésében. Az egyik ok szintén a nagy kivándorlás, de a melynél a nők játszanak nagyobb szerepet, a másik a bevándorlás, mely inkább férfiakat hoz nagyobb számmal. Az első kategóriába tartoznak Csík, Udvarhely, Komárom és Fejér vármegyék, a másik kategóriába Besztercze-Naszód, Hunyad, Szerém, Alsó-Fehér, Szolnok-Doboka és Pozsega. A két székely vármegyéből úgy Románia, mint a belföld felé jóval nagyobb a nők kivándorlása ; a távollevők adatai szerint Romániában van Csíkból 1266 férfi és 1600 nő, Udvarhelyből 499 férfi és 782 nő. A születési hely adatai szerint pl. Budapesten van Csíkból 283 férfi és 605 nő, Udvarhelyből 492 férfi és 956 nő ; Brassó vármegyében van Csíkból 492 férfi és 1621 nő, Udvarhelyből 461 férfi és 902 nő. Komárom és Fejér vármegyékben szintén a nőcselédek Budapestre való tódulása okozza a férfitöbbletet ; Komárom vármegyei születésű férfi 4866, nő ellenben 6772, Fejér vármegyei férfi 11.722, nő ellenben 15.720 találtatott Budapesten. A másik kategóriába tartozó vármegyék mind olyanok, a melyeknek bevándorlási többletük van. Alsó-Fehér vármegyében ugyan a mult évtized folyamán kisebb volt valamivel a tényleges, mint a természetes szaporodás, a születési hely mérlege azonban azt mutatja, hogy Alsó-Fehér vármegye is aktív a népcserében. A bevándorlás pedig mindig férfiakat hoz nagyobb számmal, csak a városokba való tódulásnál látjuk a nőcselédek nagy száma miatt ennek az ellenkezőjét. Ha a városokban csak a polgári népességet veszszük, a melynél a két nem egymáshoz való aránya jellemzőbb a természetes alakulásra, a következőkben találjuk a nőtöbblet maximumát : Kassa 1.201 Temesvár 1.196 Selmeczbánya 1.190 Pozsony 1.179 Kolozsvár 1.114 Viszont a legkevesebb nő esik 1000 férfira a következőkben : Ilódmező-Vásárhely 970 Kecskemét 1.024 Szabadka 1.026 Zimony 1.026 Szeged 1.033 Hogy a nőtöbblet alakulását a házi cselédek számával összefüggésbe hozhassuk, ide iktatjuk e városok női népességéből a házi cselédek arányát o/o-ban : Kassa 13-e Hódmező-Vásárhely 4-9 Temesvár] 10'b Kecskemét 5's Selmeczbánya 7'a Szabadka Vi Pozsony ll's Zimony 5u Kolozsvár 12'9 Szeged 6 a Az összefüggés e szerint a nagy nőtöbblet és a házi cselédek száma között nyilvánvaló. Selmeczbányán ugyan nem sokkal nagyobb a házi cselédek aránya, mint a második csoport városaiban, itt azonban figyelembe kell venni, hogy Selmeczbányának már a születési népességében is, a mely a Magyarbirodalom területén összeiratott, nagy a nők többlete : 7123 férfival szemben 8398 nő, vagyis 1000 férfira 1179 nő, a mely arányt a nők nagyobb bevándorlása még emeli. Kassa, Temesvár és Pozsony városoknál pedig, a melyeknek mint hadtestparancsnoksági székhelyeknek, igen, nagy helyőrségük van, a nŐtöbbletet a polgári népességben a házi cselédek nagy számán kivül maga a katonaság is növeli, mert a katonák női hozzátartozói a polgári népességbe vannak számítva. Viszont az utóbb felsorolt városokban — Zimony kivételével — a nők csekély többletére, illetőleg Hódmező-Vásárhelyen a férfitöbbletre a női