1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)
I. Általános jelentés - C) Általános népleirás
52* Kecskemétről pedig 12.350 ember vándorolt el, kiknek nagyobb része nem a városokba húzódott, hanem az Alföld és a Délvidék falvaiban szóródott el. A vármegyék közül aránylag legnagyobb elvándorlást mutatnak fel : Fejér Győr Veszprém Komárom Tolna 30-A 29-0 28-5 23-T 22-b Abauj-Torna. Csongrád Hajdú Bács-Bodrog. Csanád 21-3 21-1 20-s Legkevesebb elvándorló akadt viszont a következő vármegyékből : Hunyad 3 a Beszt.-Naszód ... 4-9 Belovár-Körös ... 4'Í Pozsega 5-0 Krassó-Szörény 4-S Fogaras 5-1 Zágráb 4-8 Szeben B-s Szerém 4*9 Máramaros 5-6 A vármegyék közül is tehát a dunántúliak válnak ki az elvándorlók legnagyobb arányával, ezek a vármegyék azok, a melyek a legnagyobb kontingenst szolgáltatják a főváros népességének növeléséhez. A többi felsorolt vármegye Abauj Torna kivételével alföldi vármegye, melyeknek népességét részben a területükön fekvő törvényhatósági jogú városok szívják fel, részben a dél felé (BácsBodrogból különösen a társországokba) irányuló vándorlás fogyasztja. Abszolút számban óriási az elvándorlás Bács-Bodrog vármegyéből, 124.199 lélek, mely számból 51.117 Horvát-Sziavonországok terütetén talált új otthont. Azok a vármegyék, a melyek legkevesebb embert adnak más törvényhatóságoknak, leginkább a keleti és déli határokon találhatók, a hová a vándorlások irányulnak, vagy a hol, mint Zágráb és Máramaros vármegyékben, a népesség legkevésbbé mozgó természetű. A mi az oda vándorlás nagyságát illeti, arra nézve már némileg tájékoztatott az, a mit a népesség születési hely szerint való megoszlásánál mondottunk. Ott azonban inkább a nem helybeli születésűek arányára fektettük a fősúlyt, míg itt csak a törvényhatóságok egymás közti népcseréjéről lehet szó. Kiemelve itt is a városokat, a következőkben találjuk aránylag a legtöbb odavándorlót : Temesvár ... Nagy-Várad Kassa 61'a 58-a 57-4 Budapest Pécs Győr 57-9 56*8 54-9 Legkisebb viszont az odavándorlók aránya ezekben : Hódmező-Vásárhely... lO's Szabadka 18'T Fiume 19"i Kecskemét ! Szeged 25 > e Versecz 28-2 kivétel, az, mint már többször említettük, bevándorlóinak nagyobb részét külföldről kapja, a kik fentebbi arányszámainkban nem szerepelnek. Mindenesetre érdekes, hogy hazai földről nem Budapest, hanem Temesvár, Nagy-Várad és Kassa kapja aránylag a legtöbb bevándorlót. Ha az elvándorlásnál és az odavándorlásnál kiemelt maximumokat összevetjük, azt találjuk, hogy Győr város a maximumoknál, Fiume és Szabadka pedig a minimumoknál mindkét helyen szerepel, a miből megállapíthatjuk azt, hogy a belfölddel szemben legnagyobb vándormozgalma Győrnek, legkisebb pedig Fiúménak és Szabadkának van. A vármegyék közül az odavándorlás tekintetében maximumot képviselő 10 vármegye a következő : Verőcze ... Brassó Esztergom Pest Borsod 19-T 18-a 17-4 17-8 17-0 Csanád Szerém Pozsega .. Szabolcs .. Veszprém 17-0 16-9 16-b 14-1 14-3 A minimumot pedig a következők képviselik : Lika-Korbava ... Modrus-Fiume ... Varasd Árva Máramaros l-i 2-e 2-T 3-0 3-1 Csík Trencsén Zágráb Háromszék.... Bács-Bodrog 3-1 3-9 4'4 4*7 5-0 Az iparos jellegű városok előnye itt már feltűnően kidomborodik, az odavándorlás hasonlíthatatlanul nagyobb az iparos városokba, mint a földmíves jellegű városokba. Fiume természetesen Legnagyobb e szerint a belföldi bevándorlás a három sziavon vármegyébe ; a kis Brassó, Esztergom és Csanád vármegyékbe, a hol abszolút számban kis bevándorlás is már nagy arányt képvisel ; továbbá Pest és Borsod vármegyékbe, a hol a már többször említett okok vonzzák a néptömegeket ; végül Szabolcsba, a hová, mint legközelebb eső alföldi megyébe, a felvidék népessége nagy arányokban tódul. Feltűnik Veszprém vármegye szereplése a maximumokat képviselő vármegyék sorában. Ennek oka az, hogy Veszprém vármegye a legmozgékonyabb népességgel bíró Dunántúlnak úgyszólván a közepén fekszik s útjába esik úgy a fővárosba, mint a társországokba irányuló vándorlásoknak ; e vándorlások hullámai tehát mind érintik Veszprém vármegyét s ott nyomot is hagynak, mert tapasztalati tény, hogy a vándorlások nem történnek a végczélig egyszerre, hanem annak irányában fokozatosan, vármegyéről vármegyére, a mint később példákkal is fogjuk illusztrálni. Az odavándorlás aránya ismét néhány horvát vármegyében a legkisebb, különösen a tengerpartiakban, melyek minden tekintetben a legpasszivabb népesedésű vármegyék. Az anyaországi vármegyék Bács-Bodrog kivételével mind az északi vagy keleti határszélen foglalnak helyet. A hegyes határszéli vármegyékben, a hol a mezőgazdaság csak sovány kenyeret ad s az ipar nem virágzik, nem lehet csodálni az odakivánkozók kis számát, de a gazdag földű Bácskában már határozottan a túlnépesedést mutatja az, hogy más törvényhatóságok lakosaira oly gyenge vonzóerőt tud gyakorolni.
