1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)
I. Általános jelentés - C) Általános népleirás
47* Csak kedvezően világítja meg Maros-Vásárhely vonzóerejét az, hogy más megyékből majdnem ugyanannyi lakosa van, mint saját vármegyéjéből. A többi városokban mindenütt felülmúlja a más megyebeliek aránya a saját megyebeliekét. Különösen nagy a különbség a két arányszám között a már említett Budapesten és Hódmező-Vásárhelyen kivül a következőkben : Más Ugyanazon magyarVáros országi megyebeli születésűek %-a Selmeez- és Bélabánya... 6-62 24*56 Győr 19*61 33*70 Szeged 4*71 18*62 Kassa 17'« 36-ss Arad 14*70 37*70 Temesvár 18*68 40*05 Kolozsvár 12*25 39*1» Zimony 10*7» 19*51 Eszék 11*76 26*80 E városok közül csak Győr, Temesvár és Kolozsvár nem feküsznek vármegyéjük szélén, tehát itt is első sorban a szomszédos vármegyék közelsége az oka a más megyebeliek nagy arányának. Győr, Temesvár és Kolozsvárnál már kétségtelenül e városok nagy vonzóereje működött, a mit különben Kassánál is megállapíthatunk, mert ide nem jelentéktelen bevándorlás folyik még a távoli Heves, Szabolcs és Bereg vármegyékből is. Feltűnő Selmeczbányán a megyebeli (Hont) születésűek csekély aránya ; itt bizonyára a rossz közlekedési viszonyok is okozzák, hogy a város saját vármegyéjére nem tud nagyobb vonzóerőt gyakorolni. Selmeczbányának ugyanis Hont vármegye felé nincs vasútja, csak észak felé, Bars és Zólyom vármegyék irányában, bevándorlóit is tehát nagyobbrészt onnan kapja. Hogy Selmeczbánya olyan lassan magyarosodik, abban a magyar vidékektől való elzárkózottságának nem csekély része van. Magyar nemzeti szempontból s az állam egysége szempontjából viszont kedvező jelenség, hogy a társországok két jelentékeny városában, Zimonyban és Eszéken a magyarországi származású lakosság oly erősen van képviselve ; a magyar törvényhatóságokban született lakossággal szemben a társországok területéről való nem helybeli népesség, még ha a saját megyebelieket is beszámítjuk, Zimonyban csak 15'33, Eszéken pedig csak 21'7i°/ 0, tehát mind a két városban jóval kisebb számú, mint az anyaországból való népesség. Az érzelmi és nyelvi kapcsolat szempontjából ennek a körülménynek nem csekély jelentősége van. Magában Zágrábban, a társországok fővárosában, is a lakosságnak 8"30 0/ 0-a magyarországi születésű s számuk tiz év alatt 2490-ről 4789-re szaporodott. Hasonló szempontból érdekelhet bennünket Fiume lakosságának születési hely szerint való összetétele. Közöljük ezért az utolsó három népszámlálás idevonatkozó adatait : Születési hely Abszolút számokban Százalékokban Születési hely 1880 1890 1900 1880 1890 1900 Helybeli születésű ... 12.374 14.563 18.741 58*88 49*33 49*24 Magyarországi születésű 427 1.128 2.621 2*03 3*88 6*89 Horvát-Szlavonországi születésű ... 2.262 3.428 4.287 10*78 11*62 11*27 Ausztriai születésű ... 5.102 9.302 10.515 24*32 31*53 27*62 Más külföldi születésű 795 1.070 1.893 3*78 3*63 4'ss Ismeretlen születésű 21 3 0*10 0*01 Összes polg. népesség 20.981 29.494 38.057 100-00 100-oo 100-00 Fiume népszaporodásához e szerint a külföldiek, különösen ausztriaiak járulnak a legnagyobb kontingenssel, a min Fiume fekvése mellett nem lehet csodálkozni. Újabban azonban az Ausztriából való bevándorlás, mely a 80-as években óriási méreteket öltött, érezhetőleg csökkent, ellenben igen erősen növekedett a magyar anyaországból való bevándorlás ; a magyarországi születésűek száma ugyanis husz év alatt 427-ről 262l-re, arányszámuk pedig 2'03°/ 0-ról 6'89-ra emelkedett. Ezzel szemben a horvát-szia vonországi születésűek száma csak mérsékelten szaporodik, sőt arányszámuk az utolsó évtizedben kissé vissza is esett. Annál feltűnőbb az utolsó évtizedben az Ausztrián kivüli külföldön (túlnyomólag Olaszországban) szülöttek számának nagy szaporodása, a mi az Olaszországból való bevándorlás növekedésére vall. Még a külföldön szülöttek arányáról és eloszlásáról kell néhány szóval megemlékeznünk. Itt is külön kell a vármegyéket és külön a városokat tárgyalnunk, mert a városok, mint az ipar és kereskedelem góczpontjai, a külföldiekre is sokkal nagyobb vonzóerőt gyakorolnak, mint a vidék. Kitűnik ez • már abból is, hogy a városok lakosságának 5'60°/ 0-a külföldi születésű, mig a vármegyékben ez az arány csak l-ioo/o. Érdekes azonban, hogy 1890-től 1900-ig a külföldi születésűek aránya erősen megcsökkent a törvényhatósági jogú városokban (6'27-ról 5'60-ra), mig a vármegyékben kissé emelkedett (l\)4-ról l'io-ra), jeléül annak, hogy városaink mindinkább az ország saját erejéből fejlődnek s a hazai tanult iparosok szaporodásával a külföldi munkaerők mindinkább kiszorulnak. Hogy ez eléggé általános jelenség, igazolja az, hogy a 30 törvényhatósági jogú város közül csak nyolczban emelkedett némileg a külföldi születésűek arányszáma, a többiekben pedig, és különösen éppen legiparosabb városainkban, mindenütt esett, például Pozsonyban 13'QÍ°Iq-IÓ\ ir4i°/ 0-ra, Pécsett 7'21-ról 4'25-ra, Budapesten 8'58-ról 7'is-ra, Temesvárott 6'54-ról 4'86-ra, Zágrábban 23'82-ról 18'54-ra. A felsorolt városokban egyébként még mindig a legtöbb a külföldi születésű ; hozzájuk csatlakoznak még Sopron, Kassa, továbbá a három horvát-szlavon város, a melyek mindegyikében meghaladja a külföldön szülöttek arányszáma az 5°/ 0-ot. Valamennyi város között legnagyobb a külföldi
