1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)
I. Általános jelentés - C) Általános népleirás
48* születésűek aránya, mint már íentebb részletesebben láttuk, Fiúméban. A vármegyék közül természetesen a határmentiek mutatják fel a külföldi születésűek legnagyobb arányát, azonkívül Horvát-Szlavonországokban Pozsega és Belovár-Körös vármegyék, a hová Csehés Morvaországból, különösen a 80-as években, jelentékeny bevándorlás folyt. Pozsega lakosságának 5'66 0/ 0-a külföldi születésű, különösen ausztriai, de boszniai és olaszországi születésű is oly nagy számmal van, hogy a nem ausztriai külföldi születésűek aránya Brassó vármegye után Pozsegában a legnagyobb. Az anyaországi vármegyék közül újabban rendkivül nagy mértékben szaporodik a külföldi születésű lakosság a kivándorlástól legrégibb idő óta és legerősebben sújtott északkeleti felvidék vármegyéiben : Szepes, Sáros, Zemplén, Ung és Abauj-Torna vármegyékben. Az utolsó tiz év alatt következőkép fejlődött e vármegyékben az idegen születésű lakosság : Ausztriai Más külföldi Ausztriai Más külföldi születésű népesség Vármegye abszolút számokban a jelenlevő népesség %-ában 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 Abauj-Torna ... 574 927 206 1.011 0-38 0-69 0l4 0*65 Sáros 3.571 4.315 548 1.514 2-12 2-6« 0*33 0*87 Szepes 3.458 6.024 472 1.528 2-ia 3*63 0*29 0*90 Ung 1.201 1.920 172 739 O'so 1*26 0*13 0*49 Zemplén 4.285 6.765 562 1.966 1*48 2*07 0 19 0*60 A külföldiek e két kategóriájának szaporodása azonban egészen különbözőkép ítélendő meg. Az Ausztriából, legfőkép Galicziából való bevándorlás a kivándorlás folytán megfogyatkozott munkaerő pótlása czéljából történik, míg a más külföldi születésű lakosság növekvése nem jelent bevándorlást Ausztrián kivüli külföldről, hanem túlnyomólag csak az Amerikából visszavándoroltak kint született gyermekei rúgtatták fel a más külföldi születésűek számát. A kivándorlás terjedése és a vissza vándorlás növekvése tehát idővel egy érdekes tipust fog megteremteni Magyarországon, az Amerikában született magyar állampolgárt, a kiknek száma a legközelebbi népszámlálásig valószínűleg még sokkal nagyobb arányban fog szaporodni. Az 1900. évi népszámlálás már 7556 amerikai születésű egyént talált az országban, kiknek túlnyomó többsége magyar állampolgárok kint született gyermeke, minthogy amerikai állampolgár egyidejűleg csak 959 volt a Magyarbirodalomban. Fentebb már említettük, hogy a népesség születési hely szerint való megoszlása, ha azt az egyes törvényhatóságok jelenlevő népességére vonatkozólag vizsgáljuk, inkább csak az illető törvényhatóságokba való bevándorlás és odavándorlás nagyságára nézve nyújt bizonyos felvilágosítást, ellenben a külföldre való kivándorlásról és az elvándorlásról legkevésbbé tájékoztat. Az elvándorlást, vagyis az ország területén belül folyó vándorlást azonban a születési hely adatai alapján pontosan megállapíthatjuk, ha a nem megyebeli születésűeket törvényhatóságonkint részletezzük ; ilyenformán minden törvényhatóságnak más törvényhatóságban összeirt, tehát elvándorolt népességét is számbavehetjük. A III. kötet 13. sz. táblája részletezi így a Magyarbirodalomban született jelenlevő népességet, mig a jelen kötet 10. sz. táblája (1. a 24. lapon) a törvényhatóságok egymásközti népcseréjét és annak mérlegét adja, tehát a belső vándorlások legteljesebb képét. Mielőtt ez adatok ismertetésébe fognánk, a belső vándorlások nagyságát kívánjuk megismertetni s az abban résztvevő néptömegek mennyiségét legalább hozzávetőleg megállapítani. Erre nézve két-két népszámlálás egymás mellé állított adatai nyújthatnak leginkább felvilágosítást. Minthogy az anyaország területéről a társországok területére való átvándorlás és viszont, külön is fontossággal bir, közjogi alkotórészek szerint külön adjuk az utolsó három népszámlálásnak a születési helyre vonatkozó főbb adatait. Ugyanazon megyebeli, de nem helybeli születésű 2,204.368 Más [magyarországi 1,110.037 megye- < horvátbeli ( szlavonországi 15.119 Magyarország 1890 2,427.359 1,390.328 20.589 Horvát-Szlavonországok 1900 2,826.995 1,854.664 32.871 1880 245.700 83.673 88.388 Ezek a számok már magukban is a belső vándormozgalom óriási arányait jelzik. 1900-ban több mint 5,300.000 olyan magyarországi születésű embert talált a népszámlálás, a ki nem a születési községében lakott, az összes lakosságnak tehát jóval több, mint egy negyede változtatta lakóhelyét. S hogy e belső vándormozgalom mindig intenzivebb lesz, bizonyítja a három népszámlálás eredményeinek öszszehasonlítása ; a magyarországi születésű, de nem A*V SW f 1890 277.569 114.409 82.925 1900 351.143 Magyarbirodalom 1880 1890 1900 2,450.068 2,704.928 3,178.138 / 1,608.251 2,128.990 születési ugyanis : / v helyén összeirt 1,297.217 lí. népesség száma volt 1880-ban 1890-ben ^ U 1900-ban « M Abszolút számban 3,747.285 4,313.179 5,307.128 A magyarországi születésű népesség %-ában 24's 25-Í 28-»
