1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - C) Általános népleirás

46* vannak, úgy hogy Csak néhány városban (Fiume 11*27, Újvidék 7-05, Pancsova 2-54, Pécs 2-02, Zom­bor l'35°/o) haladják meg az l°/ 0-ot. Horvát-Szla­vonországokban ellenben a magyar vármegyékben szülöttek számosabbak, mint a horvát-szlavon­országi más megyebeliek. A részletekbe bocsátkozva azonban, azt látjuk, hogy a 8 horvát-szlavon vármegye közül csak kettőben, az anyaországgal szomszédos Verőczében és Szerémben nagyobb a más megyebeliek közt a magyarországiak száma, így Verőczében a lakosság 14'9i°/ 0-a, szemben a más horvát-szlavon megyebeliek 4'i9°/ 0-ával és Szerémben 13'44°/ 0, a társországok más megyéi­ben születettek 3'33°/ 0-ával szemben. A többi vármegyében a magyarországi eredetű lakosság száma már kisebb, mint a más megyebeli horvát­szlavon-országiaké, különben is csak Pozsega (6*25°/o) és Belovár-Körös (4-88 °/ 0) vármegyék­ben mondható jelentékenyebbnek. A horvát-szla­vonországi belső vándorlásoknak egyébként Pozsega a góczpontja, ott a legnagyobb t. i. a más megyebeli (horvát-szlavonországi) születésűek ará­nya (9'99°/o). Habár a városoknál a más megyebeliek arány­számára — a mint már ezt kiemeltük — a városok fekvése és egyéb körülmények befolyással vannak, nem lesz érdektelen kiterjeszkedni arra, hogy az egyes városok lakosságának összetételében milyen arányban szerepelnek az ugyanazon megyebeli és más megyebeli születésűek. A városok messze vidékre érvényesülő nagy vonzóerejére vall, hogy az összes törvényhatósági jogú városok lakosságának csak 12'i2°/ 0-a született abban a vármegyében, a mely­nek területén a városok feküsznek, ellenben 33-32°/ 0-a a népességnek más távolabbi törvényhatóságok szülöttje. Igaz, hogy ezekre az arányokra nagyon hat Budapest be vándorlo ttjainak óriási tömege, a hol a más megyebeliek száma majdnem hétszerte nagyobb a Pest vármegyében szülöttekénél, de ha a többi városok adatait vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a legtöbb városunk nagyobb tömeget vonz a távolabbi megyékből, mint saját vármegyéje területéről. Kivételt csak a következő városok képeznek : Más Ugyanazon magyar­Város országi megyebeli születésűek %-a Sopron 22-1» 18-so Baja 22'tó 17-63 Szabadka 12*74 5*37 Újvidék 28-44 9-83 Zombor 21-03 5*04 Kecskemét 11-18 8-39 Szatmár-Németi ... 24-43 20-70 Pancsova 24-45 16*76 Maros-Vásárhely... 25-01 24-58 E sorozatban helyet foglalnak tehát túlnyomóan földmives lakosságú városaink, mint Szabadka, Zombor, Kecskemét, a hol már á népesség foglal* kozási viszonyai zárják ki a rendszeres nagyobb bevándorlás lehetőségét. Kivételesen földmives váro­sainkba is történhetik nagyobb arányú bevándor­lás, ha például nagyobb területek kerülnek mező­gazdasági művelés alá, vagy valami új jövedel­mező mezőgazdasági művelési ág terjed el. Kecs­keméten például a 90-es években a homoki szőlő­ültetést nagy mértékben felkarolták, a minek az a következménye lett, hogy ebben az évtized­ben Kecskeméten már 2378-ra rúgott a beván­dorlási többlet ; a pestmegyei születésűek száma Kecskeméten 1890-től 1900-ig 3761-ről 6346-ra, a más megyebeliek száma pedig 2618-ról 4765-re emelkedett. Feltűnő, hogy Hódmező-Vásárhely, e szintén notórius mezőgazdasági jellegű város, nem szerepel a fentebbi sorozatban, ott ugyanis a megyebeli szü­letésűek aránya csak 2"i6°/ 0, a más megyebelieké pedig 7*97, tehát Hódmező-Vásárhelynek látszólag nagyobb vonzóereje volna a távolabbi vidékekre. Ez azonban így nem áll meg, mert a város határa jóval nagyobb területen érintkezik Békés és Csanád vármegyékkel, mint Csongráddal, természetes tehát, hogy a két előbbi vármegyéből több lakost kap, mint saját vármegyéjéből. Sopron, Szatmár-Németi, Baja, Újvidék, Pan­csova és Maros-Vásárhely városoknál, a melyek inkább iparos jellegű városok, szintén a fekvés magyarázza meg a saját megyebeliek nagyobb arányát. Az első kettő meglehetős központjában fekszik megyéjének és Sopron város ezenkívül Moson és Vas kivételével a többi vármegyétől távol is esik, Mosontól pedig a Fertő választja el. Hogy ez utóbbi nem jelentéktelen akadálya a vándor­mozgalomnak, bizonyítja az, hogy Moson vármegyei születésű polgári egyén csak 238 találtatott Sopron városban, míg a jóval távolabbi Zalából, a melylyel azonban Sopron városnak a déli vasút révén kitűnő összeköttetése van, 438 lélek volt Sopronban. (Ha a katonaságot is beszámítjuk, 399 volt a moson­megyei és 1480 a zalamegyei születésűek száma.) Sopron városnak egyébként nem jelentéktelen kül­földi származású (7*36°/ 0) lakossága is van, a mit az osztrák határhoz való közelsége magyaráz meg. Baja szélén fekszik ugyan vármegyéjének, de tulaj­donképen csak Pest vármegyével érintkezik, a többi vármegyétől a Duna választja el, különben is nagyon gyengén fejlődő város, melynek, mint láttuk, alig van bevándorlási többlete. Újvidéken szintén ért­hető a megyebeliek túlsúlya a más megyebeliek fölött, mert Újvidék távol esik minden más magyar­országi vármegyétől s csupán a horvát-szlavon­országi Szerém megyével érintkezik, azért is olyan magas Újvidéken a társországokból származó lakosság aránya (7'05°/ 0). Pancsova fekvése hasonló Újvidé­kéhez, de a magyarországi vármegyékkel mégis jobb összeköttetése van, mint Szerém vármegyével. Maros­Vásárhelyen úgy a megyebeliek, mint a más megye­beliek aránya igen magas s a város fekvését tekintve,

Next

/
Oldalképek
Tartalom