1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - A) Az 1900. évi népszámlálás előkészítése ós végrehajtása

25* A demográfiái viszonyokat a népszámlálási mü I., III., VII. és VIII. kötetei (ez utóbbiak a foglalkozási viszonyokkal egybevetve) tárgyalják, s a demografia körébe vág s annak adatain épült fel a Magyarország halandósági táblázatáról szerkesztett közlemény. A már többször említett I. kötet községenkint •sorolja fel a fontosabb demográfiái adatokat, nevezetesen a jelenlévő polgári és katonai népességet a külföldi honosok kitüntetésével, s e népesség megoszlását nem, kor, családi állapot, anyanyelv, vallás szerint, megjelölvén a magyarul beszélők s az irni és olvasni tudók számát is, végül a községbeli lakóházakat a falazat és tetőzet minősége szerint. Azon községekről, melyekben jelentékenyebb számú katonaság van, a katonai népesség főbb demográfiái adatait e kötet szintén közzéteszi. A népesség demográfiái viszonyainak részletes feldolgozása a népszámlálási mű III. kötetében található, mely az épületstatisztikára vonatkozó néhány táblázat előrebocsátása után a távollévő magyar honos népességet tartózkodási hely, a jelenlévő népességet pedig honosság és születési hely szerint részletezi. A távollévők kimutatása a házi gyüjtőívek sokszor igen hiányos bevallásai alapján készülvén, a jogi népesség különben is inkább elméleti értékű számának megkonstruálása a közleményből elmaradt. A távollévők két részletéről vannak csak pozitív adataink : az Ausztriában távollévőkről, kiknek száma és megoszlása az osztrák népszámlálás alapján, s a magyar honosságú katonák hollétéről, kiknek adatai a cs. és kir. közös hadügyministerium által végrehajtott népszámlálás alapján a m. kir. központi statisztikai hivatallal közölt egyéni adatokból állíttattak össze. A Jcorviszonyolc statisztikája a gyermek, serdült, munkabíró és aggkor főcsoportjain kivül 10 éves, 5 éves korcsoportokban, valamint az egyes születési és korévek szerint részletezve is közli a népesség megoszlását, nemkülönben a korviszonyokat a családi állapottal, anyanyelvvel, nyelvismerettel, vallással és műveltségi állapottal egybevetve is. A népszámlálási mű VII. kötete a fontosabb foglalkozási ágakban, a VIII. kötet pedig a közszolgálati ágakban és szabadfoglalkozásokban működőket kor szerint is részletezi. A korstatisztikának értékes kihasználása végül a többször említett halandósági táblázat, mely az 1900. évi népmozgalom és az 1900. évi népszámlálás anyagának felhasználása nyomán terület szerinti csoportosításban, a férfi és női nemre, a városon és vidéken élőkre, sőt az egyes főbb nemzetiségekre való tekintettel bemutatja az egyes korévekben, továbbá ötéves korcsoportokban az élők és a meghaltak számát, élők és meghaltak összességét, a halálozási hányadost, az átlagos életkort és valószínű élettartamot, az egyes korévekben elhaltaknak s azoknak az arányát, a kik az újszülöttek közül bizonyos koréveket elérnek vagy el nem érnek. Ezen halandósági számításokat a m. kir. központi statisztikai hivatal újabb népszámlálások alkalmával folytatni szándékozik, s intézkedés történt az iránt is, hogy a magyarországi életbiztosító társaságok a náluk kötött életbiztosítások adatait egy halandósági táblázat részére szintén dolgozzák fel. A népesség családi állapotára vonatkozó adatok főösszegben a népszámlálási mű I. kötetében, az életkorral, anyanyelvvel és hitfelekezettel egybevetve a III. kötetben, a foglalkozási főcsoportokkal és fontosabb foglalkozási ágakkal kapcsolatosan a VII. kötetben, a közszolgálatban lévők és szabad foglalkozást űzők foglalkozási ágai szerint részletezve pedig a VIII. kötetben vannak közzétéve. A népesség anyanyelvére és nyelvismeretére (főleg a magyar államnyelv ismeretére) vonatkozó adatok gyűjtése különösen fontos volt Magyarországon, melynek területén a számbeli többségben és kulturai fensőbbségben lévő magyarság más ajkú honfitársaival együtt alkotja az egységes magyar politikai nemzetet. Ezért a népszámlálási mű I. kötete községenkint is kimutatja a népesség anyanyelvét és magyar nyelvismeretét, a III. kötet pedig az anyanyelvnek a korral, családi állapottal, hitfelekezettel s az irni és olvasni tudással való összevetésén kivül a magyarságot az általa beszélt hazai nyelvek szerint, az egyéb nyelvűeket magyar nyelvismeretük szerint részletezi, s a nyelvismeretet a korral s a hitfelekezettel összehasonlítva is bemutatja. A vállalati statisztikát tartalmazó V. kötet a nagyipari vállalatok összes személyzetének anyanyelvi és nyelvismereti viszonyaival ismertet meg. Az anyanyelv és nyelvismeret adataira találunk végül a VIII. kötetben is, a közszolgálatban lévők és szabad foglalkozást űzők részletezésénél, különös figyelemmel itt a népnevelésben legnagyobb szerepre hivatott elemi iskolai tanítókra és tanítónőkre, a népoktató szerzetesekre és apáczákra és a lelkészekre és segédlelkészekre. A vallási viszonyok ugyancsak az I. kötetben találnak községenkint való ismertetésre s a III. kötetben tüzetesebb részletezésre, nevezetesen a korral, családi állapottal, anyanyelvvel, nyelvismerettel s az irni és olvasni tudással való egybevetésre. A közszolgálatban lévők — s ezek közt különösen a népnevelés terén működők — továbbá a szabad foglalkozást iizők vallási viszonyait a VIII. kötet ismerteti. A népesség műveltségére, illetőleg e műveltségnek statisztikailag számbavehető legelemibb fokára, az irás és olvasás ismeretére vonatkozó adatok szintén az I. kötetben vannak (községenkint való részletezés), továbbá a III. kötetben (anyanyelvvel, vallással és életkorral való egybevetés), végül a VIII. kötetben (foglalkozási főcsoportok és fontosabb foglalkozási ágak szerint való részletezés). A tulaj donképeni demográfiái adatok sorát az érzéki és értelmi fogyatkozásokban szenvedők ismertetése zárja le, a mely a népszámlálási munka III. kötetében található. A népesség foglalkozására vonatkozó adatok a II., IV., v., VI., VII., VIII. és IX. kötetekben vannak közzétéve.