1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

181* Ipari főcsoport Magyarország Horvát-Szlavonországok Ipari főcsoport Vállalatok Segédszemélyzet Vállalatok Segédszemélyzet Ipari főcsoport 1890 1900 növekedés %-ban 1890 1900 növekedés %-ban 1890 1900 nSrekedés %-ban 1890 1900 növekedés %-ban Vas- és fémipar 93 195 109-7 13.995 34.172 144-2 5 145 Gépgyárt, és közi. eszk. gyárt.... 97 163 68-0 18.289 38.973 107-e — 4 — — 571 — Kő-, föld-, agyag- stb. ipar 134 203 51-5 8.484 13.077 54-1 11 11 O-o 572 1.333 133-0 Fa- és csontipar 143 306 114-0 8.108 21.195 161-4 59 113 91-s 5.846 9.761 67-0 Bőr-, sörte-, szőr- stb. ipar 28 40 45"» 1.761 3.766 113-» 2 2 O-o 419 101 75-8 Fonó- és szövőipar 41 78 47-4 4.539 11.580 155-1 1 2 lOO-o 155 515 232*8 Ruházati ipar 73 81 ll-o 3.423 3.139 — 8-s 2 3 50-0 169 786 365'i Papirosipar 15 42 180'o 1.427 4.732 231-6 1 1 O-o 467 176 — 62*8 Élelmezési czikkek gyártása 201 299 48-s 25.528 43-077 68-7 8 22 175-0 731 1.796 145*7 • Vegyészeti ipar 56 96 71-4 3.799 9.220 142-7 7 9 28-6 815 1.313 61*1 Építőipar 193 155 - 19-7 9.006 6.599 — 26-7 12 13 8-s 392 502 28*1 Sokszorosító- és műipar 55 96 74-6 3.901 7.291 86-» 6 10 66-7 258 472 82-t Összesen 1.129 1.754 55-4 102.260 196.821 92-B 109 195 78-s 9.824 17-471 77*8 Űgy a vállalatokat, mint a segédszemélyzetet illetőleg az építőipar kivételével, a hol a népszámlálás időpontjában már hosszabb idő óta tartó pangás következtében a 20-nál több segédes vállalatok száma 205-ről 168-ra apadt le, az ilyen vállalatokban alkalmazott segédszemélyzet száma pedig 9.398-ról 7.101-re csökkent, továbbá a segédszemélyzetet illetőleg az anyaországra nézve a ruházati ipart leszámítva, a melyben ennek száma a lefolyt évtized alatt 3.423-ról 3.129-re szállott alá, minden ipari főcsoportban növekedésről adhatunk számot. Nagyiparunknak ez a fejlődése, különösen ha figyelembe veszszük, hogy a népszámlálás körüli években az általános gazdasági depresszió miatt, melyet nálunk még fokozott az Ausztriával kötendő vám- és kereskedelmi szerződés körüli bizonytalanság, mily válságos gazdasági viszonyok uralkodtak, továbbá, hogy az ipar általában egyes kisipari vonatkozásait kivéve nem támaszkodhatik hazai tradicziókra, nem gyökerezik oly mélyen a hazai talajban, mint az őstermelés, nevelnünk kell hozzá még a lakosságot s a mi fő, majdnem teljesen hi jávai vagyunk még a versenyképes termelés egyik legfőbb tényezőjének, a szakképzett munkásságnak, azonkívül önálló vámvédelem nem állván iparunk rendelkezésére, a legélesebb, sőt sokszor egészségtelen versenyt kell kiállania a régi, megerősödött, tőkéjében törlesztett, képzett munkásokkal kellő számban rendelkező, a fejlettebb technikai követelményeknek megfelelően berendezett külföldi iparral, eléggé kedvezőnek mondható, sőt arról tesz tanulságot, hogy az óhajtott gazdasági átalakulást a jelenlegi gazdasági berendezkedés nem teszi épen lehetetlenné. Az egyes iparágakat illetőleg akár a vállatokból, akár a segédszemélyzetből indulunk ki, az anyaországban legnagvobbfokú volt a fejlődés a papirosiparnál s ugyancsak 100°/

o-nál kedvezőbb fejlődést látunk még a vállalatoknál a fa- és csontiparban és a vasés fémiparban, a segédszemélyzetnél pedig a fa- és csontiparban, a fonó- és szövőiparban, a vegyészeti iparban, a vas- és fémiparban, a bőr-, sörte-, szőrstb. iparban s a gépgyártásban. Bármily örvendetesnek is lássék a nagyiparnak úgy az általános, mint egyes csoportokon belül való fejlődése, szükségesnek tartjuk mégis kiemelni, hogy az távolról sem áll még arányban azokkal a szükségletekkel, a melyeket az ipari termelésnek fedeznie kellene. A nélkül, hogy e kérdésnek fejtegetésébe mélyebben belebocsátkoznánk, állitásunk igazolására elégségesnek véljük, ha árúforgalmi statisztikánkra hivatkozunk, a mely feltárja azt, hogy ipari szükségleteinket még mindig nem a hazai termelés, hanem túlnyomórészt a külföld útján fedezzük. E végből idézzük az 1907. évi következő adatokat, a melyek egyes főbb iparágakra vonatkozólag feltüntetik a külföldnek részesedését az országnak gyártmányokkal való ellátásában. Az árú megnevezése Behozata J Kivitel BehozaAz árú megnevezése J Kivitel tali ezer korona értékben többlet 1. Textilipar : a) Pamutipar 250.954 24.175 226.779 b) Len-, kender- és jutaipar 36.875 7.040 29.835 c) Gyapjuipar 138.752 12.698 126.054 d) Selyemipar 45.713 1.678 44.035 Összesen 472.294 45.591 426.703 2. Konfekczionált árúk 87.523 7.134 80.389 3. Papirosipar 32.162 5.781 26.381 4. Bőripar 34.267 7.943 26.324 5. Fa- és esztergályosipar 40.598 15.372 25.226 6. Olaj-, szappan-, gyertyaipar stb 11.920 1.300 10.620 7. Üvegipar 16.450 2.765 13.685 8. Kő- és agyagipar 20.108 2.887 17.221 9. Vasipar 69.371 20.628 48.743 10. Egyéb fémipar 20.060 4.354 15.706 11. Gép- és elektrotechnikai ipar 81.133 19.852 61.281 12. Jármüvek 15.902 6.877 9.025 13. Mű- és hangszerek, órák 23.710 2.285 21.425 Ez adatok legfényesebb bizonyítékai talán annak, hogy mily óriási tér nyilik nálunk az iparfejlesztésre. Örömmel lehet azonban konstatálni, hogy tényleg ez idő szerint az ipar fejlesztésének szüksége végre