1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

180* Az iparág megjelölése Tégla- és tűzállóagyagárúgyártás 13 Papirosárúgyártás Asztalosipar Fegyvergyártás Vállala Segédtok személyzet száma 13 1.391 18 1.329 25 1.239 1 1.194 21 1.101 18 1.049 27 978 14 762 13 708 16 582 16 448 Szabóipar Bádogipar Fürészárú gyártás Sütőipar Czipész és csizmadia A nagyipar földrajzi eloszlásáról különben tanulságosabb képet nyújt a mellékletek XXIV. számát képező térkép, a mely a nagyiparban alkalmazott segédszemélyzetet az összes kereső népességhez viszonyítja. A mi csak természetes, a városok képezik a nagyipar főszinhelyét. Kiviláglik ez már sötétebb színezésükből a térképen, de még inkább nyilvánvaló lesz azokból az adatokból, a melyek város és vidék szerint csoportosítják a nagyipari népességet. Ez adatok szerint a nagyiparban alkalmazott segédszemélyzet volt : Közjogi alkatrész A városokban A vidéken Közjogi alkatrész szám szerint az összes városi kereső népesség a nagyipari vállalatok segédszemély-zetének szám szerint az összes vidéki kereső népesség a nagyipari vállalatok segédszemélyzetének Közjogi alkatrész szám szerint 3, ban szám szerint %-ában Magyarország 127.411 8-7 60-1 84.686 1-4 39-» Horvát-Szlavonországok 5.907 5-8 31o 12.637 l-l 68-1 Magyarbirodalom ... 133.318 8-5 57-8 97.323 1-3 42's A társországokban ugyan a vidékre esik a nagyipari segédszemélyzet több mint kétharmada, a mi annak tudható be, hogy a nagyipart úgyszólván a faipar képviseli ; a népességhez viszonyítva azonban Horvát-Szlavonországokban is a városi népességben fordul elő nagyobb arányban a nagyipari elem. A városoknak fokozatok szerint való megoszlását vizsgálva, azt látjuk, hogy a szorosan vett Magyarországon a törvényhatósági jogú városok közt 11 akad, amelyekben az összes keresőknek több, mint 5°/

0-át s ezek közt 8-ban több, mint 8°/

0-át képezi a nagyipari segédszemélyzet. Horvát-Szlavonországokban a négy ily város közül kettő tartozik ez utolsó két fokozatba. A rendezett tanácsú városok közül 16-ban haladja meg a nagyipari segédszemélyzet az 5°/

0-ot és 12-ben a 10°/

0-ot. E 28 város közül 10 a Tisza jobb partjára és 7 a Duna bal partjára esik. A Tisza-Maros szögében levő rendezett tanácsú városok közt egy sem akad, a melyben 3°/

0-nál több jutna a kereső népességből a nagyipari segédszemélyzetre. Ha általában nézzük a térképet, nagyobb összefüggő nagyipari területet csak az ország északi részén találunk, a mely Trencsén, Zólyom, Turócz, Liptó, Gömör, Nógrád és Szepes vármegyék egyes járásaiból alakul. A nagyiparnak e vidéken való erős képviseletét mi sem igazolja jobban, minthogy a 33 járás közül, a melyekben 5°/

0-nál nagyobb hányada a kereső népességnek tartozik a nagyipari segédszemélyzet körébe, nem kevesebb, mint 10—10 jut a Duna bal és a Tisza jobb partjára. Jobban el van még terjedve a nagyipar Budapest környékén, az esztergommegyei hasonnevű járásban s a pestmegyei biai, monori, pomázi, ráczkevei és váczi járásokban, továbbá főként a vasgyártás kapcsán Krassó-Szörény megye karánsebesi, oraviczai, resiczai és temesi, valamint Hunyad vármegye hunyadi, petrozsényi és szászvárosi járásaiban. Sötétebb színezésű említésre méltó foltokat találunk még az ország nyugati részén ; ilyenek kivált Sopron vármegye csepregi, kismartoni, nagymartom és soproni járásai, a hol nagyobb számmal vannak nagyobb czukorgyárak s Lajtaújfaluban egy 1.568 segéddel dolgozó jutafonó- és szövőgyár, továbbá Pozsony vármegye galántai, malaczkai és pozsonyi járásai, a melyekben a különféle s nagyobb számmal előforduló nagyipari vállalatok közt különösen kiemelkedik a magyardiószegi s magyarfalui czukorgyár. Az ország keleti határán is kisebb-nagyobb megszakításokkal végig húzódik egy sötétebb színezésű sáv, a mely javarészt az itt elterjedt faipar folytán áll elő. A mi végül a társországokat illeti, a nagyipar és pedig majdnem kizárólag faipar itt leginkább Pozsega, Verőcze és Szerém vármegyékben található meg. Megismerve általánosságban nagyiparunknak viszonyait az 1900. évi népszámlálás alkalmával, nem lesz érdektelen, ha röviden arra is kitérünk, hogy egy évtized alatt minő volt a fejlődés. Természetesen az 1900. és 1890. évi adatoknak az összehasonlítása itt sem lehet teljes, hanem csak azok közt a keretek közt mozoghat, a melyeket a vállalatokról szóló ismertetésünk elején (170* oldal) megjelöltünk. Ez alapon a 20-nál több segédes vállalatok és segédszemélyzet száma az utolsó két népszámlálás alkalmával, a mint ez az ipari főcsoportonként részletes adatokat tartalmazó 87. és 89. számú táblákból kitűnik, a következő volt : Közjogi alkatrész Vállalatok Segédszemélyzet Közjogi alkatrész 1890-ben 1900-ban növekedés %-ban 1890-ben 1900-ban 00 ra R M G > í Magyarország 1.129 1.754 55-4 102.260 196.821 92-6 Horvát-Szlavonországok 109 195 78-s 9.824 17.471 77-s Magyarbirodalom 1.238 1.949 57-4 112.084 214.292 91-2 A vállalatok száma tehát a társországokban ugyan nagyobb arányban növekedett meg, mint az anyaországban, azonban mégis a szorosan vett Magyarország nagyiparának erősebb fejlődéséről tesz tanúságot a segédszemélyzet szaporodása, mely 92-5

0/O volt a társországok 77'8°/<)-ával szemben. Ha pedig ipari főcsoportonként vizsgáljuk a szóban forgó adatoknak alakulását, a következő eredményeket kapjuk :