1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - A) Az 1900. évi népszámlálás előkészítése ós végrehajtása

A) Az 1900. évi népszámlálás előkészítése és végrehajtása. 1. A magyar korona országaiban tartott régebbi népszámlálások. A népszámlálások az államok legősibb statisztikai műveletei ugyan, a melyeknek nyomát találjuk már az ókor és a középkor népei­nél is, de ez első kezdetleges keretekből — a melye­ken belül csak a fegyverfogható s a megadóztatható népesség megismerése volt a főczél — a népössze­irások hosszú századokon át nem tudtak kibonta­kozni s így Magyarországon is, mint egyebütt, a mai értelemben vett népszámlálásnak csak rövid története van. A magyar országgyűlés hozzájárulásával 1715-ben és 1720-ban (1715. évi LVII. t.-cz.), majd közel egy századdal később, 1805-ben (1802. évi II. t.-cz.) tartottak ugyan hazánkban országos összeirásokat, de mind a két alkalommal a papság és nemesség kihagyá­sával. Sőt az 1715. és 1720. évi felvételek kifejezetten csak adóösszeirások voltak s az adóköteles telkekre szoritkoztak, a családfőknek megszámlálásával, de a családtagok mellőzésével : úgy hogy e két felvételt nem is tekinthetjük népszámlálásnak. Ezt követően, de még 1805 előtt, 1785-ben II. József rendeletére, általános népszámlálás is volt, ezúttal már a nemes­ség figyelembevételével : ennek sikerét azonban koczkáztatta, hogy a törvényhozás megkérdezése és hozzájárulása nélkül, alkotmányellenesen, sőt a nemzet határozott ellenkezésével hajtották végre. A XIX. század derekán gyors egymásutánban — 1850-ben és 1857-ben — ismét két népszámlálás volt Magyarországon, ezúttal is törvénytelenül és jórészben csak csekély eredménynyel. Sikertelensé­güket különben szerkezeti hibájuk is okozta ; az 1850. évi összeirás végrehajtása például egy évnél tovább tartott és fősúlyt a férfinépesség megisme­résére fektetvén, a női népességről alig tudott adato­kat nyújtani. Az 1857. évi népszámlálás igyekezett ugyan az előző összeirás szembeötlőbb hibáit kikü­szöbölni, de szintén elég hosszadalmasan hajtatott végre, a nehezen megállapítható jogi népesség meg­állapításával vesződött a tényleges népesség kon­statálása helyett s úgy az összeírást, mint a fel­dolgozást a végrehajtás egész folyamán át köz­igazgatási erőkre bízta, a statisztikusok mellőzésével, Népszámlálás. az eredmények megbízhatóságának kétségtelen ár­talmára. Érthető ily előzmények után, hogy mikor a magyar nemzet 1867-ben kibékülve királyával ismét a maga kezébe vette sorsa intézését, az új berendez­kedés legsürgősebb teendői után sietett népszám­lálást tartani, hogy nemzeti erőit a maga intencziói szerint, a saját közegeivel végrehajtott számlálás útján megismerje. Ez a népszámlálás az 1869. évi III. t.-cz. alapján az 1869. évi deczember hó 31-én volt állapot szerint hajtatott végre. Bár a népszámlálási technika akkori kezdetlegességeitől ez a felvétel sem volt ment, s bár a magyar hivatalos statisztika minden tapasz­talat nélkül volt kénytelen irányítani a népszámláló közegeknek teljesen gyakorlatlan seregét, a nagy műveletnek előkészítése mégis olyan buzgó gondos­sággal történt, hogy ez jórészt ellensúlyozta a végre­hajtás tévedéseit s megmentette ezen első kísérlet sikerét. Az 1869. évi népszámlálást a közönség minden rétegének lehető közvetlen részvételével kívánták végrehajtani s ezért törvényhatóságonkint nép­számláló-bizottságokat alakítottak, a melyek a köz­igazgatási hatóságok mellőzésével voltak hivatva a számlálás végrehajtására. E népszámláló-bizottsá­gok alakították meg a számláló csoportokat (500— 1000 lélekre egyet, de ennél kevesebb lélekszámú községekre külön egyet) s szemelték ki az ingyenes számlálóügynököket, az önként ajánlkozó értelmiségi osztálybeliek sorából, a kik között a lelkészeknek, tanítóknak s az akkor új és népszerű intézmény, a m. kir. honvédség tisztjeinek adtak elsőbbséget. Bár a központi irányítás a sajtó útján is igyekezett a népszámlálás iránt az érdeklődést fokozni, sőt a végrehajtás s még a feldolgozás egyes stádiumaiban is bejárták a sajtót buzdításul a népszámlálás álla­potáról szóló jelentések : — mégis ez a nagy biza­lommal megalkotott szervezet hozta az első csaló­dást a népszámlálás vezetőinek : mert bebizonyúlt, hogy a népszámlálás végrehajtása sokkal komolyabb és nehezebb munka, hogysem azt nobile officium gyanánt lehetne kívánni s a lelkesedés, mely az új 1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom