A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. III. rész. Épület-statisztika (1893)

I. Általános jelentés

mutattuk ki s a következő rövid áttekintésben is a kettőt együttesen tárgyaljuk. Jellemző az eltérés az anyaország és a társországok viszonyai közt, a Dráván innen a lakásoknak csak 1*56 °/o-a feküdt fél- vagy első emeleten, ellenben Horvát- Szlavonországokban 7*21 °/o-a, mely utóbbi számból, a mint fentebb emlitettük, 2*67 °/o a félemeletes lakásokra esik. Az anyaországban ehhez fogható kedvező arányt egyetlen országrészben sem találunk; még a Duna-Tisza közén is, melynek arányszámát Budapest emeli magasra, a lakásoknak csak 4*37 °/o-a feküdt fél- vagy első emeleten. Ezután következik a Duna bal partja 1/86 °/o-kal és a Tisza jobb partja (tehát a felvidék) 1*17 °/o-kal, a Duna jobb partja 1*09 °/o-kal, a többi országrészekben az 1 °/o-ot sem éri el, sőt a Tisza bal partján 0*24 °/o-on marad.

A magasabb emeletek tekintetében azonban az anyaország határozott fölényben van a társországok fölött, ez utóbbiakban a II. emeleti lakások 0*3i °/o-át teszik az összes lakásoknak, mig a Dráván innen 0*44 °/o-át; még feltűnőbb a különbség a harmadik emeleti lakásoknál, melyek az anyaországban 0*ie p/o-kal, Horvát-Szlavonországokban ellenben csak 0*04 °/o-kal szerepelnek.

A fentebbi kimutatás a lakhdyiséd ék különböző nemeit is részletezi. Az anyaországban a lakhelyiségeknek közel fele, (49*os °/o-a) szoba, Fiúméban, a városi jellegnek megfelelőleg a szobákra 62*io °/o esik, Horvát-Szlavonországokban ellenben csak 45*75 °/o. De bár azt látjuk, hogy a szobák legnagyobb arányban leginkább a városokban fordulnak elő, számarányukból általános érvényű következtetést sem a városiasságra, sem a jólétre nem vonhatunk ; a gazdag Békés vármegyében a lakásoknak csak 43*si °/o-a szoba, a szegény Udvarhely vármegyében ellenben 53*25 °/o.

Általában, leplezetlenül bevallhatjuk, hogy a mit épületstatisztikánk a lakviszonyok tekintetében nyújt, az véghetetlenül kevés s teljesen alkalmatlan arra, hogy sociális vagy pedig közegészségügyi szempontból következtetéseket vonjunk belőle. Még csak azt sem kisértjük meg, hogy a lélekszámot a szobákkal vagy lakhelyiségekkel összehasonlitsuk, az ily nagy átlagoknak, melyekben minden jellegzetes vonás elmosódik, csekély becsük van. Tudnunk kellene, hogy hány az egy, két, három, négy, stb. szobás lakás, hány lélek találtatott az egy, két, három, négy, stb. szobás lakásokban ; a feldolgozás azonban munka- és költségkímélésből ezekre a kérdésekre nem terjeszkedhetett ki.

A szobák, kamarák és konyhák arányszáma az anyaországban és a társországokban valami nagyon nem tér el; ellenben roppant különbséget látunk a hálófülkék tekintetében. Ezek az anyaországban a lakhelyiségeknek csak 0*27 °/o-át teszik, Horvát- Szlavonországokban ellenben 5*03 °/o-át. Előszoba is aránylag majd kétszerannyi fordul elő a Dráván túl, mint a Dráván innen.

Jóval érdekesebbek azok az adatok, melyek a lakások nagyságát mutatják. A magyar anyaországban 100 lakásra átlagosan 142 szoba s általában 287 lakhelyiség esik, Horvát- Szlavonországokban pedig 121 szoba és 265 lakhelyiség. A szobák száma még az anyaországban is feltűnően alacsony. Két szobánál több átlagosan egy lakásra csak a következő városokban esik: Kolozsvár (2*7o), Győr (2*48), Nagy-Várad (2*44), Maros- Vásárhely (2*36), Kassa (2*35), Fiume (2*23), Komárom (2*2o) Sopron (2*16), Szatmár-Németi (2*12), Versecz (2*07), Debreczen (2*03), végre Pozsony (2*oi). Budapest nincs a sorban, itt egy lakásra átlagosan csak 1*75 szoba esik s tekintve, hogy a születés- és birtok- s a pénz-aristokratia palotáiban mily sok szobából áll egy lakás, s tekintve, hogy a legtágabb értelemben vett középosztály is több szobából álló lakással bir, elképzelgewiesen wurden, erscheinen dieselben in obiger Tabelle zusammengefasst angeführt und wir werden in nachstehender kurzer Uebersicht diese beiden Gattungen ebenfalls zusammengefasst erörtern. Charakteristisch ist der Unterschied zwischen den Verhältnissen des Mutterlandes und der adnexen Länder; im Mutterlande befanden sich nur l*56°/o der Wohnungen im Halb- oder im I. Stocke, in Kroatien-Slavonien hingegen 7*2i°/o, von dieser letzteren Zahl entfallen, wie schon früher erwähnt war, 2*67°/o auf die im Halbstocke gelegenen Wohnungen. Ein ähnlich günstiges Verhältniss kann in keinem einzigen Landes- theile des Mutterlandes angetroffen werden; auch im Donau- Theiss-Becken, dessen Verhältnisszahl die Hauptstadt erhöht, befanden sich nur 4*37°/o der Wohnungen im Halb- oder im

I. Stocke. Nachher folgt das linke Donauufer mit l*s6°/o und das rechte Theissufer mit l*i7°/o (nämlich Ober-Ungarn), das rechte Donauufer mit l*oo°/o, in den übrigen Landestheilen beträgt die Verhältnisszahl nicht einmal l°/o, am linken Theissufer sogar nur 0*24°/o.

Hinsichtlich der höheren Stockwerke gebührt aber den adnexen Ländern gegenüber entschieden dem Mutterlande der Vorrang; in Kroatien-Slavonien betragen die Wohnungen im

II. Stocke 0*3i°/o der gesammten Wohnungen, im Mutterlande 0*44°/o; noch auffallender ist der Unterschied bei den im Ill-ten Stocke gelegenen Wohnungen, die im Mutterlande mit 0*i6°/o, jenseits der Drau aber nur mit 0-o4°/o vertreten sind.

Obiger Ausweis detaillirt auch die verschiedenen Gattungen der Wohnungs-Räumlichkeiten. Im Mutterlande besteht fast die Hälfte (49*o4°/o) der Wohnungs-Räumlichkeiten aus Zimmern, in Fiume entfallen, dem städtischen Charakter entsprechend 62*io°/o auf die Zimmer, in Kroatien-Slavonien hingegen nur 45*75°/o. Obwohl, wie ersichtlich, Zimmer in grösstem Masse hauptsächlich in den Städten Vorkommen, kann aus der ziffermässigen Verhältnisszahl derselben weder auf den städtischen Charakter, noch auf den allgemeinen Wohlstand eine endgiltige Folgerung gezogen werden; in den reichen Comitate Békés bilden die Zimmer nur 43\si°/o der Wohnungen, in den armen Comitate Udvarhely hingegen 53*25°/o.

In Allgemeinen können wir ohne Umschweife eingestehen, dass dasjenige, was die gegenwärtige Gebäude-Statistik hinsichtlich der Wohnungs-Verhältnisse bietet, äusserst wenig ist und sich dazu durchaus nicht eignet, um daraus vom socialen oder hygienischen Gesichtspunkte ausgehend Folgerungen ziehen zu können. Wir unterlassen sogar den Versuch, die Seelenzahl mit den Zimmern oder den Wohnungs-Räumlichkeiten zu vergleichen ; derartig grosse Durchschnitte, in welchen jeder charakteristische Zug verschwindet, sind von geringem AVerthe. Es wäre die Kenntniss dessen nothwendig, wie viele Wohnungeu aus ein, zwei, drei, vier, u. s. w. Zimmern bestehen, wie viel Seelen in den Wohnungen mit ein, zwei, drei, vier, u. s. w. Zimmern angetrolfen wurden; die Bearbeitung konnte jedoch wegen Ersparnisse an Arbeit und Kosten auf diese Fragen nicht erstreckt werden.

Die Verhältnisszahl der Zimmer, Kammern und Küchen zeigt im Mutterlande und in den adnexen Ländern keinen grossen Unterschied; bezüglich der Alkoven kommen jedoch ausserordentliche Differenzen zum Vorschein. Dieselben betragen im Mutterlande nur 0*27°/o der Wohnungs-Räumlichkeiten, in Kroatien-Slavonien hingegen 5*03°/o. Auch Vorzimmer gibt es jenseits der Drau fast zweimal so viel, wie im Mutterlande.

Bedeutend interessanter sind die Angaben, welche die Grösse der Wohnungen zeigen. Im Mutterlande entfallen auf 100 Wohnungen durchschnittlich 142 Zimmer und überhaupt 287 Wohnungs-Räumlichkeiten, in Kroatien-Slavonien aber 121 Zimmer und 265 Wohnungs-Räumlichkeiten. Die Zahl der Zimmer ist auch im Mutterlande eine auffallend niedere. Mehr als zwei Zimmer entfallen durchschnittlich auf eine AVohnung in folgenden Städten: Kolozsvár (2*?o), Győr (2*4s), Nagy-Várad (2*44), Maros-Vásárhely (2*3o), Kassa (2*35), Fiume (2*23), Komárom (2*30), Sopron (2*ie), Szatmár-Németi (2*12), Versecz (2*07),^ Debreczen (2*03) und endlich Pozsony (2*oi). Budapest ist in dieser Reihenfolge nicht enthalten, hier entfallen auf eine AVohnung durchschnittlich nur 1*75 Zimmer; in Betracht dessen, dass die Paläste der Geburts- und der Geld-Aristokratie zahlreiche Zimmer enthalten, ferner, dass auch die im weitläufigsten Sinne genommene Mittelclasse AVohnungen mit mehreren Zimmern