A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)

9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására

Az őstermelő népességet az országos statisztikai hivatal 6 további főcsoportban dolgozta fel, úgymint: mezőgazdaság, erdészet, szénégetés, méhészet, selyemtenyésztés és haltenyésztés. Sajnos, hogy a számlálólapok kitöltésének hiányossága követ­keztében a mezőgazdaság közös czíme alatt össze kellett fog­lalni a szoros értelemben vett földmívelésen kivid az állat- tenyésztést, a szőlőmívelést és a kertészetet is. Az állattenyésztés és a földmívelés között különben oly szoros az összefüggés, hogy állattenyésztési személyzet alatt tulajdonképen csak azokat lehetne kimutatni, a kik kizárólag vagy túlnyomólag az állat- tenyésztéssel foglalkoznak, a tehenészeket, csikósokat, kanászokat, juhászokat és más eféléket. Az állattenyésztéssel foglalkozók számát tehát ily módon is csak nagyon hézagosán nyernők ugyan, mind a mellett azt abban a tekintetben mégis teljesnek mondhatnék, hogy legalább mindazon egyéneket magában fog­lalná, a kiknek az állattenyésztés fő vagy kizárólagos foglalkozását képezi. Még nagyobb fontossággal birt volna a szőlőmívelésnek és a kertészetnek különválasztása, az ügynökök azonban ezen foglalkozásokat a számlálólapokon igen sok esetben a földmíve­lés általánosabb kifejezésével tüntették fel, úgy, hogy a szőlő- míveléssel vagy a kertészkedéssel foglalkozó népesség számának a népszámlálási adatokból való kimutatása lehetetlen volt. Egyrészt tehát azon alaphiba, a melyet már több ízben említettünk, hogy a napszámosok igen nagy tömegénél nem jelöltetett meg a gazdasági ág s ennek következtében az ős­termeléssel foglalkozók számát nem tudjuk megyéről-megyére egészen pontosan és megbízhatóan megállapítani — mert a közönséges napszámosoknak bizonyos százalék levonásával az őstermeléssel összevonása legfeljebb az országos eredményeknél engedhető meg — másrészt pedig a számlálólapoknak másik nagy hiányossága, melynélfogva a bevallások általánossága miatt a íhézőgazdaság egyes ágait nem lehetett elkülönítve kimutatni: ez a két sajnálatos körülmény azt okozta, hogy az 1890. évi népszámlálás adataiból készült foglalkozási statisztika épen népünknek legfontosabb foglalkozására, az őstermelésre vonat­kozólag nagyon hiányos, s a legszerényebb igényeket sem elé­gítheti ki. Ez őszinte vallomással tartozunk a közönségnek, a mely ezen adatokat használja, de tartozunk önmagunknak is, hogy az 1890. évi népszámlálásnak ezen sajnos tapasztalatai az őstermelésre vonatkozólag feledésbe ne menjenek, hanem a legköze­lebbi népszámlálás alkalmával komoly figyelmeztetőül szolgáljanak. A Magyarbirodalom őstermeléssel foglalkozó népessége, melynek összes számát, de csak a kereső egyéneket értve, 4,474.653-ban miitattuk ki, az őstermelés egyes ágai szerint következőképen oszolt meg: Szám szerint Az összes őstermelők °/o-ában Az összes népesség °/o-ában Mezőgazdaság . ..................... 4 ,447.088 99'38 25'63 Erdészet..................................... 2 4.769 0’56 0-14 Szénégetés . ................................ 2 .544 0'06 0-oi Méhészet ...... 133 O’OO 0-oo Selyemtenyésztés........................... 1 03 O-oo O-oo Haltenyésztés................................. 16 O-oo O-oo Összesen . . 4,474.653 lOO-oo 25'7s Meg kell jegyeznünk, hogy a szénégetés, mint az erdészet kiegészítő ága csatoltatott az őstermeléshez és csakis azon eset­ben foglaltatott ide, ha az erdészettel, mint annak mellék üzeme, kapcsolatban, vagy attól egészen független ugyan, de mint önálló vállalkozás űzetik; ha ellenben bányászattal vagy ipar- vállalattal függ össze, nem az őstermeléshez, hanem az jlletö bánya- vagy iparvállalathoz soroztatott. A méhészet, selyem­tenyésztés és haltenyésztésre vonatkozó adatok önként érthetőleg nem tüntethetik fel az ezen termelési ágakkal foglalkozók teljes számát, minthogy ezen termelési ágakat nagyobbrészt mellék- foglalkozás gyanánt űzik. Az őstermelés hat főágának az egyes országrészekben való jelentőségét, vagyis az egyes őstermelési ágak által foglalkozta­tott népesség összes számát, a megfelelő viszonyszámokkal, a következő kimutatás tünteti fel: Mezőgazdaság Erdészet Szénégetés Méhészet Selyemtenyésztés Ilaltenyésztés Ostern sszesen Országrész az összes az összes az összes ©~~ © © © O © szám szerint népes­ség őster­melés szám szerint népes­ség őster­melés szám szerint népes­ség őster­melés szám szerint | szám szerint oa szám szerint «3 szám szerint °/o-ában 0/o-ában 0/o-ában H 3 2 s Magyarország. Duna bal partja ........................................... 4 59.347 24-44 98-76 5.543 0‘29 1-19 225 O-oi O"05 2 0-oo 9 O-oo 465.126 24-75 Duna jobb partja...................................... 679.912 24-83 99-60 2.697 0’18 0"40 15 0‘00 O'OO 26 O-oo 19 O-oo 5 0*oo 682.674 25-oi Duna-Tisza köze............................................ 466.708 16"94 99-78 894 0"03 0-19 111 0‘02 0'02 14 O'oi 9 O-oo 1 O-oo 467.737 16-98 Tisza jobb partja ...................................... 3 37.105 22-23 98-84 3.174 0-21 0-93 783 0"05 0-23 3 O-oo — — 1 O'oo 341.066 22-49 Tisza bal partja............................................ 478.100 23-10 99-04 4.521 0‘22 0'94 86 0-oo O"02 7 O-oo 1 O-oo — — 482. ■ i r. 23*32 Tisza-Maros szöge...................................... 4 76.163 24-96 99-32 2.895 0"15 0"60 308 0"02 Ó-őr 41 O-oi 18 O-oo — — 479-425 J 25*13 Erdély................................................................. 626.189 27-82 99"40 3.007 0-13 0"48 723 0'03 0-11 37 O’oi 1 O-oo — — (629.957 27-9« 1. Magyarország összesen . 3,523.524 23-28 99'29 22.731 0-15 0-64 2.251 O'oi 0'06 130 O-oi 48 O-oo 16 O-oo 3,548.700 23-45 II. Fiume város és kerülete .... 607 2-06 100-oo — — — — — — — — — — — — 607 2-06 III. Horvát-Szlavonország ................ 9 22.957 42-21 99-74 2.038 0"09 0-22 293 O-oi O"03 3 O-oo 55 O-oi — — 925.346 12-32 U A mezőgazdasági népesség, az őstermetés többi ágaihoz viszonyítva, a Duna-Tisza közén bir legnagyobb túlsúlylyal, a hol az összes őstermelésnek 99‘78°/o-át teszi, legkisebbel ellenben a Duna bal partján, a mely országrészben 100 őstermelő egyén között 1 *i9°/o erdészetnél és 0-05°/o szénégetésnél . Mkozó talál­tatott. Az őstermölési összes népességnek közel o-a esik még az erdészetre a Ti. iá jobb és bal partján "ís> le. kisebb pedig az erdészetnél foglalkozó népesség a Duna-Tifíza én, az összes

Next

/
Oldalképek
Tartalom