A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)
9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására
83 s1 őstermelési népességnek csak 0'i9°/o-a. Szénégetéssel főképen a Tisza jobb partján, Erdélyben és a Tisza-Maros szögén foglalkoznak. Méhészetben Torontál, Besztercze-Naszód, Bács-Bodrog, Temes, Somogy, Tolna és Alsó-Fehér vármegyék, a selyemtenyésztésben pedig Szerém, Tolna, Temes és Torontál vármegyék sorakoznak első helyen a népszámlálási adatok szerint. Mesterséges haltenyésztést a Magyarbirodalomban csak nagyon kis mértékben űznek s mindössze csak 16 egyén találtatott, a ki ezen kereseti ágat főfoglalkozása gyanánt vallotta. Ezen általános jellemzés után csak a mezőgazdasággal és az erdészettel foglalkozunk tüzetesebben. A mezőgazdasági népesség részletezésénél népszámlálásunk a következő megkülönböztetéseket tette: földbirtokos és földmíves, bérlő, tiszt, mérnök, gépész, szolga, napszámos (zsellér) és családi kisegitő. Igen kivánatos lett volna kimutatásunkban a tulajdonképeni földbirtokosokat — a kik földjüket állandó béresekkel és időről-időre felfogadott napszámosokkal munkáltatják — a földmívesektől vagyis azon kisbirtokosoktól, a kik földjeiket nagyobbára maguk, saját háznépükkel, legfeljebb némi csekély idegen munkaerő igénybevételével művelik, gondosan elkülönítve tüntetni ki. Sajnos azonban, hogy ezt is, mint több más óhajokat a népszámlálási anyagnak ebben a tekintetben rendkívül hiányos kitöltése nem engedte megvalósítani. Mezőgazdasággal foglalkozó népességünk foglalkozási viszonyra nézve az itt megjelölt megkülönböztetésekkel hazánk közjogi alkatrészei szerint következőképen oszolt meg: Foglalkozási viszony Magyarország Fiume város és kerülete Horvát-Szlavonország Magyarbirodalom férfi G együtt °/o férfi ‘ O tí együtt % férfi ‘ O ö együtt % férfi együtt °/ o Földbirtokos, földmives . 1,462.764 140.164 1,602.928 45uo 176 38 214 35-26 263.082 24.848 287.930 31-20 1,726.022 165.050 1,891.072 42-52 Bérlő,,................................................ 8 .562 265 8.827 0’25 — — — — 1.246 66 1.312 0-H 9.808 331. . io.i3a 0‘23 Tiszt................................................. 9.086 — 9.086 0’26 1 — 1 0-16 503 — 503 0*05 9.590 — 9.590 0-22 Mérnök........................................... h-± t£) GO — 1 28 0'00 — — — — 20 — 20 0*00 148 — 148 O-oo Gépész................................................ 1 .901 — 1.901 0'05 — — — — 47 — 47 0-oi 1.948 — 1.948 0'04 Szolga (béres, pásztor) . . . 512.642 13.298 525.940 14’93 80 19 99 16-31 39.286 14.892 54.178 5-87 552.008 28.209 580.217 13-05 Napszámos (zsellér) .... 185.313 94.047 279.360 7*93 78 8 86 14-17 26.059 29.341 55.400 6-oo 211.450 123.396 334.846 7-53 Családi kisegitő...................... 6 54.748 440.606 1,095.354 31"09 51 156 207 34"io 245.233 278.334 523.567 56-73 900.032 719.096 1,619.128 ?P-il Összesen ........................................... 2 ,835.144 688.380 3,523.524 IOO'oo 386 221 607 lOO’oo 575476 347.481 922.957 lOO-oo 3,411.006 1,036.082 4,447.088 lOO’oo Fiume várost csak a teljesség okáért vettük be táblázatunkba, mert különben azt mint a mezőgazdaság tekintetében egészen jelentéktelen területet az arra vonatkozó mindennemű összehasonlításainknál figyelmen kívül hagyhatjuk. Magyarország és Horvát-Szlavonország közölt a legnagyobb különbséget a családi kisegítőknél találjuk. Magyarországon az őstermeléssel foglalkozó összes népességnek 31‘09°/o-a, Horvát-Szlavonországban pedig 56*73°/o-a esik a családi kisegítőkre, különösen a női családi kisegítők fordulnak elő nagyobb számban, de a férfiaknál is igen nagy különbség mutatkozik, a mennyiben 100 földbirtokosra vagy földmivesre a férfi népességben a szoros értelemben vett Magyarországon csak 44, Horvát-Szlavonországban ellenben 93 családi kisegitő esik. Kétségtelen, hogy ez is a házközösségi szervezettel függ össze, melynél fogva az önálló családfők és birtokosok száma aránylag sokkal kisebb, ellenben a gazdálkodás közösségénél fogva családi kisegítőképen a házközösségi kötelékben megmaradó családtagok száma nagyobb. Innen van, hogy habár a bérlők, tisztek, gépészek és egyéb mezőgazdasági szolgák (béresek, stb.), sőt a mezőgazdasági napszámosok számából is arra lehet következtetni, hogy Magyarországon }bb birtoktestek inkább fordulnak elő, mint Horvát-Szlavon- gban, ott egy-egy önálló földbirtokosra, földmívesre mégis mezőgazdasági segédszemély esik, mint Magyarországon. 1 ismét az következik, hogy Horvát-Szlavonországban, valószinűleg épen a házközösségi köteléknél fogva, a kisbirtokok még nincsenek annyira elaprózva, mint Magyarországon, a hol a legnagyobb végletek, nagy birtokok, részben latifundiumok és egészen törpe birtokok váltakoznak s egészségtelen birtokviszonyok sok vármegyében fordulnak elő. Az eltérő birtokviszonyoknak és részben a fejlettebb mező- gazdasági kultúrának felel meg, hogy Magyarországon a tisztek, szolgák és a napszámosok az összes mezőgazdasági népességnek sokkal nagyobb °/o-át képviselik, mint Horvát-Szlavonországban, de e különbség nem oly nagy, ha az összehasonlításban csak a férfinépességet veszszük alapul, azonban még ily számításnál is — az önálló földbirtokosok és földmívesek számához viszonyítva — a gazdatisztek és a mindennemű mezőgazdasági szolgák körülbelül háromszor oly magas arányban vannak Magyar- országon, mint Horvát-Szlavonországban. Bérlők is nagyobb számban találtattak a szoros értelemben vett Magyarországon, mint Horvát-Szlavonországban; sőt adataink ebben a tekintetben nem is tüntetik fel egész híven és teljes nagyságában a fennálló különbséget, minthogy Magyarországon a bérlők közé csak a szoros értelemben vett bérlőosztály soroztatott, a mely részint szaktanultságánál, részint vállalkozó szelleménél fogva az őstermelés viszonyainak megítélésénél különös figyelmet érdemel, Horvát-Szlavonországban ellenben a feles földmíveseket, a mint ez az 1880. évi népszámlálás alkalmával a magyarországi fel11** l
