A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)
9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására
Kitűnik ebből, hogy a napszámosoknak beszámítása vagy m számitása mily óriási különbséget eredményez. Az ős- lési osztály, a mely a napszámosok hozzáadása nélkül az •rszágban alig 9 millió főben mutattatott ki, azoknak be- tása által majdnem 21/2 millóval szaporodik s közel 117* ira emelkedik. Ha pedig a közönséges napszámosok egy t _ mintegy 400.000-et, mely szám azon aránynak felel a mily arányban a Németbirodalom mutatott ki közönséges lámosokat — mint az őstermeléshez nem számítható napaz öl n-ország (a napszámosok beszámítása nélkül)........................... r ország ( a napszámosok beszámításával)...................................... : város és kerülete ........................................................................................... t-Szlavonország........................................................................................................................ í rbirodalom (a napszámosok beszámítása nélkül) .... írbirodalom (a napszámosok beszámításával)................................ s zámosokat levonjuk, illetve az őstermeléshez nem sorozzuk az őstermelési osztály a szorosabb értelemben vett Magyf országon ily számitással is meghaladja all milliót s az össí népességnek közel 3/4-ét képviseli. Az adatok könnyebb összehasonlítását teszik lehetővé következő viszonyszámok, a melyek az őstermelő néposztályn és pedig különös tekintettel a keresőkre, az összes kereső r pességhez és egyúttal általában az összes népességhez való °/o- arányát tüntetik fel:-zes kereső népesség az összes népesség Keresők és eltartottak együtt az °/o-ában összes népesség °/o-ában 57*22 23*45 59*74 77*11 31*60 75*76 4*78 2*06 3*95 87*23 42*32 85*24 61*50 25*79 62*86 78*46 32*90 76*83 Mielőtt a részletekre térnénk, még egy érdekes viszonyra íjuk a figyelmet felhívni, a nők arányára az őstermeléssel Ikozó kereső népességben, a mely arány a szoros értelemben Magyarországon (a napszámosok beszámítása nélkül) ...................................... M agyarországon fa napszámosok beszámításával)........................................... F iume város és kerületében ................................................................................................. H orvát-Szlavonországban...................................................................................................... Magyarbirodalomban (a napszámosok beszámítása nélkül)........................... M agyarbirodalomban (a napszámosok beszámításával)................................. < E zen óriási ellentétre Magyarország és Horvát-Szlavon- ,g között már utaltunk egy Ízben, a foglalkozások főcsoport- szóló fejezetünk elején, a hol a keresőknek az összes sséghez való arányát tárgyalván, azon jelenséget, melynél- i Horvát-Szlavonországban a keresőkre sokkal nagyobb szá- esik, mint az anyaországban, épen azzal a körülménynyel faráztuk meg, hogy ott a nő nagyobb arányban vesz az őstermelési foglalkozásban. Kifejtettük, hogy összefügg délszláv népek faji tulajdonságaival s ezen tulajdonságok- mpcsolatban a nőnek helyzetével a családban és a társamban. E helyen egy lépéssel tovább mehetünk és az ős- elésre vonatkozó részletes adatok segélyével megállapit- ik, hogy szoros összefüggésben van ez állapot a Horvát- /onországban ősidőktől fogva keletkezett s nagyrészt mégis fennálló házközösségi szervezettel is, a mennyiben, mint alább a mezőgazdaság különös tárgyalásánál a házközösségi ■aságok személyzetének részletezésénél számszerűleg ki foganhatni, a házközösségi szervezetben élő és a többi mező- asági népesség között oly ellentét mutatkozik, hogy a ház- sségi szervezetben 100 földmíveléssel foglalkozó kereső férfira a többi mezőgazdasági népességnél pedig csak 59’2 nő esik, földmíveléssel foglalkozik. Nyilvánvaló tehát, hogy Horvát- ponországban a nők magas aránya az őstermelési népességben ttani házközösségi szervezettel összefüggésben van s hogy • sorságok viszonyai e tekintetben az idők folyamán, miután l-évre több és több házközösség oszlik fel, az anyaország myaihoz mindinkább hasonulni fognak. Az őstermelésnek, mint a foglalkozások egyik legnagyobb •portjának törvényhatóságok szerint való eloszlását már rtettiik a többi foglalkozási főcsoportokkal együttesen. Ehelyütt ipenteszszük szemlélhető vé az őstermelési népességnek földrajzi lását, kiegészítve és annyiban bővítve is a táblás kimutatás- közölteket, hogy a térkép az adatokat járásonkint tünteti így jobban szem elé állítja az átmeneteket az ország íböző jellegű vidékei között. Ezen térkép szerkesztésénél is ín a keresők, őstermeléssel foglalkozó férfiak és nők ttesen, de a közelebbi meghatározás nélküli napszámosok II. vett Magyarország és Horvát-Szlavonország között lényeges különböző. Esett ugyanis 100 őstermeléssel foglalkozó férfire: ................................................................................................ 24 .«6 .......................................................................................................... 86 ............................................................................................................................................................ 57 ........................................... .............................................................................................................................................................................................. 62 * • • .................................................... 30 TÍ< .... ........................................................ 40 tekintetbe vétele nélkül, vétettek alapul, osztóul pedig a népe - ség összes száma használtatott. Térképünkön különösen három vidék domborodik ki, melyeken az őstermelésre az összes népességhez viszonyíts jelentékeny százalék esik. Első sorban Horvát-Szlavonország kép összefüggő területet, a melyen alig néhány járás kivételével mii denütt a skála legsötétebb színét látjuk alkalmazva. A Horvá Szlavonországgal szomszédos magyar vármegyéknek drávamellé járásai, úgymint a siklósi, szent-lőrinczi, szigetvári, nagy-atá< csurgói, letenyei, Csáktornyái, muraszombati és az ezekkel kö vétlenül határos járások képeznek átmenetet a Dunántúl azc vármegyéihez, a melyekben az őstermelés a népességnek cs kélyebb arányát képviseli. A másik összefüggő, bár több vá tozatot s néhol megszakításokat is feltüntető területet Érdé képviseli, mely Horvát-Szlavonországgal egy keskeny szala Torontál, Temes és Krassó-Szörény vármegyéknek a volt katon határőrvidékhez tartozott részei által van kapcsolatban. A ha madik — még kevésbbé sötéten árnyalt s még lazábban ossz függő terület — Ugocsa vármegye és Szatmár vármegyén- szinyér-váraljai járása által az erdélyrészi területtel közvetít összeköttetésben, Mármarosnál kezdődik, s Magyarország észa karéján húzódik egészen Trencsénig, magában foglalván a közb eső vármegyéknek északi, határszéli járásait s Túrócz és Zólyo vármegyék némely járásai által való megszakítással lenyúl egészen Komáromig, Esztergomig s Gömör és Heves vármegy ken keresztül kiterjeszkedik Jász-Nagy-Kun-Szolnok és Pest vá megyék néhány járására. A térkép világos helyei — az első és a második skálaft — kivétel nélkül városoknak felelnek meg; járás ezen alsó fok zatokban egy sem fordul elő, a III. fokozatban (10—15°/o) csak 4, úgymint Bács vármegyében a német-palánkai, Máramar vármegyében a tiszavölgyi, Pest vármegyében a váczi felső Szepes vármegyében a bányai járás. Ezen utóbbi járásban ví a magyar korona egész területén a legkevesebb földmívelő, népességnek csak 10*ea0/o, a lakosság többi része bányászati és iparral foglalkozik. 11*
