A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 1. A népszámlálás előkészítése és végrehajtása

11* 19. A népszámlálás alapja mindenkor az egyes híztarúls (lakófél). 20. A számláló ügynök idejekorán látja el az egyes házbirtokosokat vagy helyetteseiket kellő számú számláló-lapokkal (I. minta fehér a férfiak, kék a nők részére), kik ezeket deczember 28-án az egyes háztartások (lakófelek) közt betöltés végett kiosztják. 21. Minden házbirtokosnak vagy helyettesének azonkívül külön nyomtatott utasítás (II. minta) is adatik ki, mely a számláló-lapok betöltésére oktatván, a lakófelek között köröztetendő. Ha az illető lakófél irni nem tudna, a lapok betöltését a házbirtokos vagy helyettese, ha ezek sem tudnak írni", a számláló ügynök köteles eszközölni. 22. A betöltés helyességét és teljességét, akár a lakófél, akár a házbirtokos eszközölte a betöltést, ez utóbbi tartozik aláírásával igazolni. 23. A kiosztott számlálólapokat a házbirtokos vagy helyettese legkésőbb 1891. január 5-dikéig a lakóféltől beszedi és azokat, valamint az általa bétöltötteket bevezeti a házi gyűjtőlajstromba és lakásonkint külön összekötve, átszolgáltatja a számláló ügynöknek, ki azokat átvizsgálván, ha a házbirtokos a házi gyűjtő-lajstrom (III. utasítással ellátott minta) betöltésére képes nem volt, a házi gyűjtő-lajstromba is bevezeti. 24. A hol a számláló ügynök teljesítette a betöltést, az összekötést is ő eszközli. Befejezvén működését a számláló ügynök, az összes számlálási anyagot a felügyelő közigazgatási tisztviselőnek szolgáltatja be. V. A számlálás felülvizsgálata. 25. A számlálás befejezése után a közigazgatási felügyelő tisztviselőknek kötelességök az eszközlött számlálás helyességéről maguknak kellő meggyőződést szerezni. 26. A felügyelő tisztviselők a hozzájuk áttelt számlálólapok egyes rovatainak és tételeinek netaláni hiányait a helyszínén helyrepótolni, illetőleg igazítani tartoznak. Azonkívül pedig a felülvizsgálatot úgy intézik, hogy minden nagyobb házban legalább egy lakófél. kisebb házaknál pedig minden ügynöki csoportban legalább három ház lakossága felülvizsgáltassák. 27. A felügyelő tisztviselő által netalán teendő helyreigazítások- és pótlásokra nézve aláírásával igazolandó, hogy tőle erednek. 28. A számlálás felülvizsgálata után a számláló-lapok lakófelek szerint összekötve, házankint egy házi gyüjtő-lajstromba fektetve, ismét összekötendők és városokban a polgármesterhez ; vármegyékben pedig községenkint csomagolva, számukat megjelölő nyugta mellett a járási szolgabíróhoz átteendők, ki a további teendőkről gondoskodik. 29. A járási szolgabíró, mintán a községenkint befejezett számlálásról meggyőződött, egyszerű járási kimutatásba vonja össze a járás eredményét (IV. minta), melynek kíséretében az összes népszámlálási anyagot legfeljebb 1891. január 25-ikéig átteszi a törvényhatóság első tisztviselőjéhez. 30. A valamely községhez tartozó puszták, tanyák, szálások, telepek, stb. a községi sommázat után vezetendők be, házszámaik szerint, a járási kimutatásba, ki'ilön összegök azonban a községgel együtt egy végösszegbe összevonandó. 31. Külön adóközséget képező puszta, telep, stb. külön sort kap, de elnevezésük: puszta, telep, stb: megtartandó. 32. A törvényhatóság első tisztviselője, miután a vármegye minden járásából és minden rendezett tanácsú városból a számlálási anyag beérkezett, a járási áttekintéshez hasonló (IV. minta) megyei kimutatást készít, melyben a községek neve helyett a járás és a rendezett tanácsú város neve foglaltatik és beküldi az egész anyagot, járásonkint csomagolva, legfeljebb 1891. január végéig az országos m. kir. statisztikai hiratednak, mely a további feldolgozásról gondoskodik. Törvényhatósági joggal felruházott városok polgármestere a IV. mintába a községek neve helyébe a városrészeket íratja s így küldi be az összes népszámlálási munkálatot 1891. január 25-ig közvetlenül a statisztikai hivatalba. VI. A cs. és kir. közös hadseregnél és hadi tengerészeinél, valamint a magyar kir. honvédségnél szolgálatban levő honpolgárok számbavétele. 33. A cs. cs kir. közös hadseregnél és liadi tengerészeinél, valamint a magyar kir. honvédségnél tényleges szolgálatban levő tisztek, altisztek, katonák, honvédek és katonai felek megszámláltatása, — akár laktanyákban vagy a katonai kincstár által bérelt épületekben, akár azon kivül laknak, — megfelelő számláló-lapokkal a laktanya-, kórház- vagy egyéb épületparancsnok, illetőleg a katonai hatóság által eszközöltetik, melyek a számlálás eredményét felsőbb hatóságuknak beküldik, honnan az az országos statisztikai hivatalba kerül. 34. Az emiitett laktanyákban és egyéb katonai kincstári épületekben tartózkodó magánfélek, valamint a megelőző pontban felsorolt katonák és katonai felek hozzátartozói, családtagjai, cselédjei, stb., a többi polgári népesség megszámláltatásának módjára hasonlóképen számláló-lapok segélyével ugyancsak az illető laktanya- (épület) parancsnok által vétetnek föl, kik ezek számláló-lapjait beküldik a törvényhatóság első tisztviselőjének. 35. Várakozási illetékkel ellátott vagy minden illetmény nélkül szabadságolt katona- vagy honvédtisztek és tisztviselők rendes számláló-lap kitöltése mellett a polgári ügynök által vétetnek számba. VII, A népszámlálás költségeiről, 36. A népszámlálás eszközléséhez szükséges nyomtatványok költségeit az állam viseli s a népszámlálási törvény végrehajtásával megbízott kereskedelemügyi miniszter a mintákat és utasításokat az állam költségén szállítja a törvényhatóságokhoz, melyek szétosztásukról maguk gondoskodnak. 37. A számlálás maga első sorban a községi tisztviselőket illetvén, rendszerint ezek által és díj nélkül teljesítendő. Csak ha a községi tisztviselők erre az illető közigazgatási hatóság (szolgabíró, polgármester) előterjesztése felytán a törvényhatóság első tisztviselője által, bármely indoknál fogva, képeseknek nem találtatnak, a 8-ik pontban említett egyének közül pedig senki sem találkozik, van e tisztviselőnek joga rendkiviilileg napidíjat élvező póterőket alkalmazni. 38. Az ez esetekben a törvényhatóság első tisztviselője által, az egyén munkája és minősége szerint, a község meghallgatása után, megállapítandó és általa utalványozandó napidíj költségeit, az illető község viseli. 39. Az alkalmazandó fizetett közegek száma, napidíja és az igénybe vett munkanapok mennyisége kellőleg indokolva, a számlálási anyag beküldésével együtt a statisztikai hivatalnak bejelentendő, mely e költségekről országos kimutatást készít. 40. Ha valamely községben hibás és haszonvehetetlen munka készült, azt első sorban a felügyelő közigazgatási tisztviselő tartozik kiigazittatni és pótoltatni. Ha ez nem sikerül