A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 1. A népszámlálás előkészítése és végrehajtása

12* vagy ellene felszólamlás történik, a népszámlálás a törvényhatóság első tisztviselője által kijelölt közigazgatási közeg felügyelete mellett s az általa kijelölendő egyének által, az illetők rovására ismételve végrehajtandó. 41. Ha valakinek hanyagsága vagy rosszakarata miatt a számlálást ismételni kellene, az ebből eredt s a törvény 8-ik szakasza értelmében általa megtérítendő költségeket a törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg; behajtásuk közigazgatási uton történik. 42. A törvény 7-ik szakasza értelmében megállapítható kihágás és kiszabható pénzbüntetés eseteit és mérvét az első és másodfokú közigazgatási hatóságok és végső fokban a kereskedelemügyi miniszter szabja meg. 43. A számlálás ismétléséből származott és behajtott költség az illető község pénztárában letéteményképen őrizendő ; a pénzbüntetés a község pénztárának esik javára. A behajtott költségösszegek azonban, az államnak e czélra előlegezett költségei megtérítésére levén fordítandók, a törvényhatóságok által a községektől begyűjtendők s a kereskedelemügyi miniszter által kijelölendő állami pénztárba szállitandók. 44. Ha valamely törvényhatóság első tisztviselője helyi viszonyoknál fogva ez utasításokra nézve némely módosításokat látna szükségesnek, szabadságában áll, az utasítás vételétől számított két hét alatt, ez iránt a kereskedelemügyi miniszterhez kellően indokolt felterjesztést tenni, ki ezen felterjesztés megbirálása után ez iránt véglegesen intézkedik. Budapesten, 1890. évi augusztus hó 7-én. Baross Gábor, kereskedelemügyi miniszter. 1-ső oldal. III. minta. Népszámlálás elrendelve az 1890. IX. törvényczikk által. Házi gyűjtő lajstrom 1. A mint a valamely házban lakó összes egyének után a számláló-lapokat akár maguk az illetők, akár a számláló-ügynök betöltötték, azok lakásonkint összeköttetvén, a házi gyűjtő lajstrom rovatai töltendők be. 2. A házi gyűjtő lajstrom betöltésére is a háztulajdonos vagy helyettese köteles, és csak ha e feladatnak meg nem felelhet, lép helyébe a számláló-ügynök. 3. Mindenekelőtt a vármegye, járás és község, illetőleg városrész, utcza neve, alájuk pedig a házszám írandó a megfelelő helyre e lajstrom czímlapján. A második lapon a személyi viszonyok. A harmadik lapon a lakviszonyok. A negyedik lapon az épületek számbavételére szükséges rovatok foglaltatnak. 4. A bevezetés e lajstromba lakások szerint történik, melyek a 2-ik és 3-ik lapon az 1-ső rovatban folyó számokkal megjelölendők. 5. A második lapon a 2-ik rovatba a lakásban létező háztartások vagy családok száma írandó, kiknek tagjai után valamennyi rovat (3—8) betöltendő. — Külön lakó egyének, habár családjuk nincs, külön háztartásnak tekintendők. 6. A 3-ik és 4-ik rovatba a családfő irandó, legyen az, mint rendesen, férfi, avagy özvegység esetén, péld. nő. Az 5-iktől a 8-ik rovatig minden külön háztartáshoz (családhoz) tartozó minden egyén a két főrovat szerint (családtag, egyéb), mint férfi vagy nő beírandó, még ha gyermek vagy csecsemő volna is. 7. A 9. és 10-ik rovatba a házban levők összege az utánuk kitöltött összes fehér és kék számláló-lap szerint beírandó. Vármegye Járás Község Puszta (telep stb.) Városrész Utcza Házszám Az összegben a 3—8-ik rovatban foglalt összes lakók számának ez összeggel egyezni kell. E két utóbbi rovat összege mutatja: hány fehér és kék számláló-lap töltetett be az illető házban és melléklendő a lajstromhoz. 8. A 11 — 17-ik rovatban valamennyi, a családhoz vagy háztartáshoz tartozó azon ideiglen távollevők jegyzendők föl szám és nem szerint, a kik után külön számláló-lapok be nem töltettek. Az »ideiglen távollét« minden oly távollevőre alkalmazandó, ki másutt — akár az országban, akár azon kívül — állandóan le nem telepedett és a kinek visszatérésére számíthatni. A hadseregnél, hadi tengerészeinél vagy honvédségnél távollevők szintén itt mutatandók ki szám szerint. Mindezek után külön számláló-lapok nem töltendők be. 9. A harmadik lapon is minden egyes lakásra nézve külön sorban s az illető rovatba vezetett 1 által kimutatandó, vájjon e lakás: pinczében, földszint, félemeleten, hányadik, emeleten, padláson van-e? Az iránt, hogy hányadik emeleten van a lakás, az illető rovatba a megfelelő római szám vezetendő be. 10. A 7—11-ik rovatban is lakások szerint történik a bevezetés, még pedig pontosan és szám szerint bevezetendő, hogy a lakók által elfoglalt lakás hány és minő helyiségekből áll. 11. Pontosan kiteendő azontúl a 12-ik rovatban, ha a lakás netalán üzleti helyiségül is szolgál, mely esetben kiteendő az üzlet minősége is; például: egyúttal szabóműhely, takácsműhely, szatócsbolt, stb. 12. A mely fél valamely házban üzleti vagy mesterségi helyiséget tart, de abban nem lakik, külön lakófélnek e házban nem tekinthető s így a házi lajstromba be sem irandó. IIa pedig cselédjei vagy tanonczai emez üzlethelyiségben laknak, mint a házban élő együttes lakófelek tekintendők és vezetendők be a házi gyűjtő lajstromba, a számláló-lap utánuk is külön-külön betöltetvén.